2007. február 26. (1. oldal)
Irán háborúra is kész nukleáris programjának megvédésére – közölte Manuser Mohammadi iráni külügyminiszter-helyettes. A brit The Daily Telegraph szerint az említett összecsapás közelebb van, mint gondolnánk, Izrael csak Washington engedélyére vár, hogy megindítsa bombázóit Irán ellen.
Terrorveszély Nagy-Britanniában. A brit biztonsági szolgálat bizalmas jelentése szerint „jelenleg súlyosabb a terrorakciók veszélye Nagy-Britanniában, mint a New York-i támadás óta bármikor”. A londoni The Sunday Telegraph vasárnapi lap birtokába jutott titkos memorandum szerint több mint kétezer brit állampolgár tervez iszlamista akciót „puha” célpontok (nem katonai vagy rendőrségi épületek, nem állandó felügyelet alatt álló intézmények, sok ember által látogatott helyek) ellen azzal a céllal, hogy hogy minél nagyobb vérontást, illetve infrastrukturális kárt okozzanak. (J. L.)
Előtérben a diplomácia. Bár több jel arra mutat, hogy az Egyesült Államok hajlandó lenne végső esetben katonai erővel is rábírni Iránt a nukleáris programja feladására, a diplomácia még tartogat lehetőségeket. Főként azért, mert a háború támogatottsága nagyon alacsony lenne. Amerika mellett vélhetőleg csak Nagy-Britannia és Izrael állna ki, míg Oroszország és Kína feltétlenül ellenezné a támadást. Moszkva és Peking egyaránt támogatta az ENSZ-szankciók kiszabását Iránnak, ám ennél komolyabb lépések helyett inkább a folyamatos tárgyalásokat tartják üdvözítőnek. Az Egyesült Államok a tárgyalások feltételéül azt szabja, hogy Irán függessze fel az urándúsítást, amire a perzsa állam nem hajlandó. Egy esetleges támadás során a legtöbb ország valószínűleg nem venne részt semmilyen módon a támadásban – így ENSZ-felhatalmazás sem születne -, ám nem is állna teljes mellszélességgel Irán oldalára. Az egyre éleződő síita-szunnita-különállás és az amerikai gazdasági-politikai befolyás miatt az öböl menti államok közül több is segítheti Washington hadmozdulatait, ám a Közel-Kelet arab országai (Jordánia, Egyiptom, Libanon, Szaúd-Arábia, valamint Irán szövetségese, Szíria) valószínűleg elzárkóznának a segítségnyújtástól. Kérdéses Törökország részvétele, amely 2003-ban, az Irak elleni támadás esetén megtagadta a segítséget a megszállóknak, ám Irán esetében talán másképp döntene.Manuser Mohammadi egyúttal megismételte országa többször bejelentett hajlandóságát a feltételek nélküli tárgyalásról az Egyesült Államokkal – közölte az MTI. Szerinte egy újabb biztonsági tanácsi határozat nem fogja megfékezni az atomprogramot. Hozzátette: „Felkészültünk bármilyen helyzetre, még a háborúra is. Ha az [ENSZ] még egy határozatot hoz, Irán nem fog válaszolni arra, és folytatja nukleáris tevékenységét.” A politikus egy nappal azután nyilatkozott, hogy Dick Cheney amerikai alelnök Sydneyben kijelentette, az iráni válság diplomáciai megoldását támogatja, de figyelmeztetett: minden megoldásra nyitott annak megakadályozására, hogy Irán atomfegyverre tegyen szert.
Egy magas rangú izraeli védelmi tisztségviselő a The Daily Telegraph napilapnak azt nyilatkozta, tárgyalások folynak arról, hogy az Egyesült Államok vezette koalíció „légi folyosót” biztosít a megszállt Irak felett az esetben, ha Izrael úgy dönt, hogy egyoldalú akció során meg akarja támadni Iránt. Efraim Szneh izraeli védelmi miniszterhelyettes cáfolta a brit lap értesüléseit.
*
A kuvaiti al-Szijasza napilap tegnap viszont arról számolt be, hogy három ország, Katar, Omán és az Egyesült Arab Emírségek hajlandó lenne átengedni az izraeli gépeket légterén. A lap szerint egy öböl menti állam diplomatája ezt közölte is Washingtonnal ottjártakor. A nemzetközi sajtó más jelek alapján is úgy látja, küszöbönáll a háború. Ehud Olmert izraeli kormányfő a múlt héten bejelentette, Meir Dagan, a Moszad vezetője, Irán kiváló ismerője ez év végéig még semmiképp nem vonul nyugdíjba. A miniszterelnök egyúttal az iráni ügy katonai oldaláról tárgyalt Eliézer Skedivel, a légierő főparancsnokával.
Irán sikeresen felbocsátott vasárnap egy rakétát, amely elérte a világűrt. A teheráni televízióban ezzel kapcsolatban elhangzott bejelentés nem egyértelmű, de feltehetően azokra az iráni erőfeszítésekre utal, hogy kereskedelmi célú műholdakat állítsanak Föld körüli pályára. Az űreszközt a tudományos és műszaki ügyek minisztériuma, valamint a védelmi tárca építette – közölte Mohszen Bahrami, az iráni űrközpont vezetője. Teherán már korábban közölte, hogy saját műholdat kíván felbocsátani, többek között kereskedelmi céllal, de kevés tájékoztatást adott a tervéről.
Az amerikai külügyminiszter a „megállítógomb” megnyomását kérte Teherántól, miután az iráni elnök tegnap visszafordíthatatlannak minősítette országa atomprogramját. Condoleezza Rice arra a kijelentésre válaszolt, amelyben az elnök Iránt egy olyan vonathoz hasonlította, amelynek nincs fékje és hátramenete. Iránnak a fegyverkezéssel kapcsolatos tevékenységét kell leállítania, s akkor az Egyesült Államok hajlandó lesz tárgyalni vele kereskedelmi és politikai kérdésekről – mondta a külügyminiszter a Fox TV hírműsorában. „Nincs szükségük menetirányváltó szerkezetre. A stopgombot kell megnyomniuk” – jelentette ki.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) jelentésében foglaltak alapján Iránnak 2008-ban atombombája lehet, de nem valószínű, hogy ennél korábban az Egyesült Államok katonai támadást indítana a perzsa ország ellen – állítja Bruno Tertrais, a párizsi stratégiai kutatási alapítvány szakértője a Le Journal du Dimanche című francia vasárnapi újságnak adott interjújában. A francia szakértő szerint Irán két új centrifugasort, összesen 164 centrifugát szerelt fel natanzi föld alatti üzemében, és két további centrifugasor is hamarosan működésbe lép. Május közepétől pedig Irán összesen háromezer centrifugát szándékozik működtetni, amiből kikövetkeztethető, hogy 2008-ban rendelkezhet atombombával – véli Tertrais. A francia politológus jelenleg nem tart valószínűnek amerikai katonai beavatkozást Iránban. Ehhez hasonló értelműen nyilatkozott Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter is, aki szerint az amerikaiak „nem engedhetik meg maguknak” az újabb háborút.
