Forrás: WHJO

Könyvbemutató az ORZSE Oktogonális termében

2007. február 25-én, az alakja után Oktogonálisnak nevezett teremben egy régi-új könyv bemutatójára került sor. A könyv Blau Lajos, a Rabbiképző hajdani, világhírű igazgatója munkája a Talmudról c. könyv, amelyet eredetileg 1920-ban adtak ki. Most faximile kiadásban jelent meg újból.

A könyvbemutató közönségét Dr. Schőner Alfréd főrabbi, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem rektora köszöntötte, majd dr. Kerekes Béla főkántor, a Rabbiképző tanára énekelte el az Ádon Olám… kezdetű imát.

Dr. Schőner Alfréd főrabbi-rektor ismertette a most újból megjelenő könyvet. Szívhez szóló szavakkal beszélt a kötet szerzőjéről, Blau Lajosról, csillogó pályájáról-szerepéről a hajdani Rabbiképzőben.

Ezt követően dr. Borsányi Schmidt Ferenc egyetemi docens szólt Blau Lajosról, Blau Lajos viszonyáról a Talmudhoz, irodalmi munkásságáról, majd az új kiadványt, a bibliofil kötetet ismertette.

Idézzük fel dr. Borsányi Schmidt Ferenc egyetemi docens Balu Lajosról és a könyvről szóló ismertetőjét:

Blau Lajos fél évszázadon át állt a zsidó tudomány szolgálatában, – nemcsak az egyetemes zsidó tudományt gyarapította, gazdagította szellemének kincseivel, hanem a magyarországi zsidó tárgyú művelődésnek is ismert és elismert munkása, szakembere volt. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a maga korában a magyarországi zsidó tudomány egyik erős oszlopa volt.

Tudományos alkotásai a közéletnek csak egy szeletét fedték le. Blau Lajos több mint négy évtizedig a budapesti Országos Rabbiképző Intézet, majd 1917-től a Ferenc József Országos Rabbiképző Intézetnek, amely főiskola jogelődje volt a 82 évvel később egyetemi rangra emelt, s mint ilyet, a magyar állam által akkreditált Egyetemünknek, volt az igazgatója, aki igazgatói kinevezése után is a legtöbb órát vállaló és megtartó professzora volt. Vezetése alatt, az addig is jó hírű Rabbiképzőnk világhírnévre tett szert, tudományos színvonala pedig, ami első sorban az igazgató-professzor, a nagyon sokat, és külföldön is jelentős számban publikáló Blau Lajos érdeme, egyedülálló volt.

Több mint négy évtizedig volt az Európában egyetlen, de cikkei alapján mindenképpen legrangosabb zsidó tudományos folyóirat, a mostanában újraélesztett Magyar Zsidó Szemle főszerkesztője és ugyancsak ő volt az, aki a Magyar Zsidó Szemle héber nyelven megjelenő cikkeit közlő társlapjának, a Há-Cófe című folyóiratnak, 15 évig viselte gondját.

Egyike legkedvesebb tanítványainak, dr. Friedmann Dénes, újpesti főrabbi, az Intézet tanára, a 65. születése napjára, 1926-ban kiadott 2 kötetes emlékkönyv magyar nyelvű dolgozatokat közlő 1. kötetében, összeállította és közreadta addig megjelent írásainak listáját, ami a még előtte álló 10 nem kevésbé dolgos, bár nyugalomba vonult esztendőben jelentősen gazdagodott, 720 közleményt regisztrált. A 720 számba vett írás közül 48 önálló kötet, a fennmaradó magas szám a folyóiratokban megjelent cikkeit és a gyűjteményes kötetekben munkatársként, társszerzőként közölt dolgozatait, valamint szerkesztőként jegyzett munkáit jelzi. Ehhez az impozáns kimutatáshoz még említenünk kell azt az öt külföldön megjelent művet, amelynek létrejöttében nem kevés, de annál fontosabb megjegyzéseivel, kiegészítéseivel támogatta, segítette a könyv szerzőjét.

Önálló műveinek jellemzéséhez még azt is el kell mondanunk, hogy olyannyira időt állónak bizonyultak az elmúlt sok évtized alatt rájuk rakódott oly jelentős tudományt is tartalmazó por alatt, hogy külföldön többször, de hazánkban is négy műve jelent meg, reprint, illetve új kiadás formájában, az utóbbiak sorában legutóbb az a műve, amelynek kapcsán itt összegyűltünk, A Talmudról című kötet.

Blau Lajos életéről már korábban volt szó és kötetünkben, A Talmudról című bibliofil műben Oláh János, a sorozat szerkesztője is bemutatta a tudós szerzőt. Most beszéljünk a Talmud tudományában elért eredményeiről, beszéljünk Blau Lajosról, a talmudistáról, majd pedig ejtsünk néhány szót magáról a kiadványról.

Blau Lajos a Rabbiképzőben végzett tanári működése folyamán és professzori kinevezése után a Szentírás kutatásában felhasználta talmudi ismereteit, tanulmányait és a Talmud területén folytatott kutatásait. Blau fiatal éveiben j sivákban tanult és természetesen e helyeken főleg talmudi tanulmányokat folytatott, elsősorban a Talmud rejtelmeit, a mának szóló üzenetét tanulmányozta. A Talmud terén végzett irodalmi munkásságát kettős cél vezette. Nemcsak tudományos céllal és tudományos módszerekkel közeledett tárgyához, hanem az a szándék is vezette tollát és elhatározását, hogy felvilágosító, tájékoztató, oktató anyagot juttasson el az érdeklődőkhöz, művei olvasóihoz.

Nemcsak zsidó olvasóit akarta írásaival művelni, úgyszólván beavatni a Talmud ismeretébe, a Talmud és az egész Szóbeli Tan megértésébe, hanem a nem-zsidó közönséget is, közülük is azokat, akik rendelkeztek valamifajta ismeretekkel a Talmud terén és azokat is, akik ilyen ismeretekkel nem rendelkeztek, illetve akár rendelkeztek, akár nem, eleve szemben álltak a Talmud tanításaival, rossz véleménnyel voltak róla, és ezt kisebb, vagy nagyobb körben terjesztették is. A nem-zsidó tudósokat is meg akarta győzni a Szóbeli Tan által tartalmazott és elénk tárt adatok helyességéről és megbízhatóságáról, tudós adataival igazolni akarta ezek helytállóságát. Fiatal korától kezdve, megütközve szemlélte, hogy a Talmudról alkotott helytelen szemlélet befészkelte magát a nem-szakértő zsidó körökbe, az önmagukat -modernnek – nevező zsidó és nem-zsidó Talmuddal is foglalkozó tudósok ismereteibe. A Talmudról hamis, téves ítéletek, vélemények laikus zsidó körökbe is elkerültek, gyökeret eresztettek.

Ő, a kül- és belföldön egyaránt elismert nagy tudós, szívesen vállalkozott arra, hogy kedvenc tárgyáról, a Talmudról, vagy bármely, a tudományterületéhez tartozó tárgyról népszerű, a nagyközönségnek szóló kiadványok számára is írjon. Az ilyen jellegű kiadványok között említhetjük a Népszerű Zsidó Könyvtár című, sok és különböző társadalmi réteghez tartozó emberhez eljutó, olcsó könyv sorozatot és a nem kevésbé népszerű IMIT Évkönyveket, az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat kiadványait, amelyekben, mind a két sorozatban, kötetünk néhány tanulmánya megjelent. Az előbbi sorozat közli Blau Lajos nem kisebb jelentőségű kollégáinak írásait, mint pl. Heller Bernát A héber mese 2 kötete, amely új kiadásban a Makkabi kiadónál megjelent), Kiss Arnold Sámuel Hánágid ibn Nágdéla), Alexander Bernát Spinoza), vagy Fischer Gyula fordításában Alexandriai Philó: Mózes élete, Dercsényi Móric A Makkabéusok Könyve), Goldziher Ignác: A zsidóság lényege és fejlődése 2 kötetben, új kiadása a Múlt és Jövő Kiadónál jelent meg) stb. Az utóbbi Évkönyv sorozatban Blau Lajoson kívül nem kisebb tudósok publikáltak, mint Bacher Vilmos Zsidó vértanuk a keresztény naptárban, 1901.), Heller Bernát Hódolat Vörösmartynak, 1901.) Kecskeméti Ármin A Minek /Minim/, 1901.), Klein Mór, Maimonidész: A Tévelygők Útmutatója Móré Nevukhim) fordítója Két vers, 1901.) stb.

A nagyközönség számára írott népszerű dolgozatai csak annyiban népszerűsítőek, hogy a nyelvezetük és a stílusuk alapján a nem-szakemberek által is könnyen olvashatók, a Talmud fontos jellemzőit, tulajdonságait mindenki számára érthetően elmagyarázzák. Tartalmuk és feldolgozásuk módja alapján azonban a szakemberek, sőt a szaktudósok számára is tartalmaznak új adatokat, ők is tanulhatnak belőlük. Lőwinger Sámuelnek, a Rabbiképző volt professzorának és Scheiber Sándor előtti igazgatójának egy Blau Lajost méltató és az említett IMIT Évkönyv 1936.-os kötetében megjelent írásából idézek:

A Népszerű Zsidó Könyvtárban kiadott munkája, A Talmud, valamint Mi a Talmud? című füzete olyan világosan és közérthetően fejtegeti a Talmud mivoltát, érdemét és jelentőségét, hogy joggal tarthat igényt az első helyre a nemzetközi zsidó irodalom hasonló termékei között.

Izsák Gábor a Kiadó igazgatója elmondotta, hogy a Gabbiano Print Kft. Kiadónak, kettős célja van a Magyar Zsidó Tudományok című sorozat megjelentetésével. Tudományos értéküket mindig megőrző, a zsidóság tudományának valódi kincsei közé tartozó köteteket akar kiadni, valamint a cég ügyvezetőjének bevallott célja az is, hogy ez a sorozata, megjelenési darabszáma és minősége alapján ne csak a tudósok és az érdeklődők gyakran használható kézikönyvsorozata legyen, hanem a könyvgyűjtők, a szép és ritka zsidó könyv szerelmeseinek is becses darabja. Ez utóbbi cél érdekében a könyvsorozat minden kötetéből összesen 300 példány készül, 250 számozatlan és 50 számozott.

A könyvbemutató alkalmával Izsák Gábor, a Gabbiano Print Kft.igazgatója köszöntötte Dr. Schőner Alfréd főrabbi-rektort, akinek 30 éve történt megválasztását a budai, Frankel Leó utcai zsinagóga főrabbi-székébe aznap ünnepelték.

BSF

Comments are closed.