Az arab nyelvterület lapszemléje
2007. március 1. 13:46
Kun Zsuzsanna
Egy tel-avivi egyetemi kutatás szerint az izraeli bíróságok ugyanazért a cselekményért súlyosabb ítéletet szabnak ki, ha arab származású a vádlott. A libanoni kormánylap értesülései szerint Irán nagy hatótávolságú rakétákat kíván telepíteni Dél-Libanonban. Az al-Manar pedig arról számol be, hogy a bejrúti Közbiztonsági Főigazgatóság kémhálózatot leplezett le saját sorain belül.
Iráni rakéták Libanonban
Izraeli források arról számoltak be, hogy Irán nagy hatótávolságú rakétákat akar Dél-Libanonba telepíteni – idézi az al-Mustaqbal című libanoni lap az izraeli Jediot Ahronotot.
A tudósítás szerint az egyik külföldi titkosszolgálat hívta fel Izrael figyelmét arra, hogy az iráni kormányzat új stratégiai hálózatot kíván létrehozni a szomszédjában.
A tavaly nyári, Izrael és a Hezbollah között folyó háború légicsapásai során megsemmisültek a szélsőséges síita szervezet Zilzál típusú rakétákból álló állásai. Ennek a helyén akar Irán új, Fátih 110 típusú nagy hatótávolságú rakétákból álló hálózatot létesíteni.
Az iráni hadsereg 2003 óta folytatott velük sikeres kísérleteket, legutóbb a nemrég lezajlott katonai manővereik során tesztelték a fegyvereket. Az új rakéták hatótávolsága 170 és 250 kilométer között van, ami azt jelenti, hogy Dél-Libanonból Tel-Aviv, Jeruzsálem és Berseva is bombázható lenne. Nagy előnye a korábbi Zilzál típusúakkal szemben, hogy szilárd hajtóanyaggal működnek, ezáltal gyorsabban üzembe helyezhetőek, és a mozgó indítóállások révén bárhonnan indíthatóak.
Elhibázott volt az amerikaiak iraki politikája
Az amerikai NBR rádióadónak adott tegnapi interjújában azt nyilatkozta az iraki újjáépítésért felelős amerikai diplomata, Timothy Carney, hogy hazája iraki politikája a 2003-as megszállás óta „nem volt eredményes, sőt minden téren ostoba és bizonytalan volt” – adta hírül az al-Jazeera, qatari hírcsatorna.
Carney szerint az, hogy Amerika tulajdonképpen kizárta az irakiakat saját országuk kormányzásából, „óriási ostobaság” volt, ami a biztonsági helyzet megromlásához és az erőszak fokozódáshoz vezetett. Azt is hozzátette, hogy amikor 2003 júniusában elhagyta Irakot, Bagdad még „viszonylag lakható város” volt. Most pedig, amikor visszatért Irakba, azt látja, hogy a „biztonsági helyzet kétségbeejtő és félelmetes”.
Carney 2003 márciusában érkezett Irakba, mint a bányák és más termelési egységek működésének helyreállításáért felelős diplomata, ám két hónappal később hazatért, és hazájában ő lett az amerikai Irak-politika legnagyobb kritikusa. Februárban azonban újra visszatért a közel-keleti országba, mint az iraki újjáépítésért felelős szakértő.
Az izraeli bíróság előtt nem mindenki egyenlő
A tel-avivi egyetem társadalomtudományi karának kutatónője átfogó vizsgálatot folytatott, melynek célja az volt, hogy feltárja, van-e faji megkülönböztetés vagy elfogultság az izraeli bíróságokon – adta hírül az ash-Sharq al-Awsat, a szaúdi napilap.
A vizsgálat során 1200 olyan, hajfai (Izrael) és násirai (Gázai-övezet) ügyet vetettek össze, amelyek a vádakat és vádlottakat tekintve hasonlóak voltak, csak abban különböztek, hogy szereplőik izraeli zsidók vagy éppen arabok voltak.
A vizsgálat eredményének tanulsága szerint nagy különbségek mutatkoznak az ítélet súlyosságát illetően akkor, ha az elkövető arab, és akkor, ha zsidó, valamint abban az esetben, ha az áldozat arab vagy zsidó származású. Eltérő szigorral ítél egy férfi és egy női bíró is.
Bántalmazás és súlyos testi sértés esetén egy zsidó származású elkövető, ha az áldozat arab volt, csak az esetek 14 százalékában kapott börtönbüntetést, míg fordított esetben 77 százalékában.
Egy férfi bíró kevésbé súlyosan ítéli meg azt, amikor egy férfi bántalmaz egy nőt, mint egy női bíró, a vizsgálat eredményei szerint az előbbieknél az elkövetők 70, míg az utóbbiaknál 92 százalékát ítélték szabadságvesztésre.
A kutatás eredményeire reagálva az izraeli parlament törvényekért és alkotmányért felelős bizottságvezetője azt nyilatkozta, hogy ezt a helyzetet sürgősen ki kell vizsgálni. „Ez a fajta megkülönböztetés veszélyes jelenség a demokráciára nézve, és létét sajnos nem lehet tagadni.”
Kémhálózatot lepleztek le Libanonban
Az al-Manar síita televízió szerint a Közbiztonsági Főigazgatóság ellenőreiből álló kémhálózatot leplezett le nemrégiben a libanoni kémelhárítási szakszolgálat.
Sajtóértesülések szerint már régóta gyanakodtak arra, hogy kémek dolgoznak a biztonsági testületen belül. A megfigyelés középpontjába egy olyan tiszt állt (akit a források csak neve kezdőbetűivel jelölnek), aki a bejrúti, Rafík al-Haríriról elnevezett nemzetközi repülőtéren teljesített szolgálatot. A vizsgálat során kiderült, hogy a vádlott már hosszú ideje dolgozott a források által meg nem nevezett európai ország titkosszolgálatának, és munkatársait, közvetlen ismerőseit is igyekezett megnyerni ennek az ügynek.
A reptéren könnyen jutott információkhoz, amit rögtön átadott megbízóinak. Feladata a Hezbollah állásainak, létesítményeinek, katonai felszereléseinek felkutatása és a GPS-technológia segítségével koordinátáinak pontos meghatározása volt.
A kémelhárítás úgy akadt a nyomára, hogy valaki névtelen levélben erről a tevékenységről beszámolt a Közbiztonsági Főigazgatóság igazgatójának, aki értesítette a belügyminisztert. Így indult el a vizsgálat. A gyanúsított tripoliszi lakásán fotókat, videófelvételeket és térképeket találtak, rajtuk a dél-libanoni, bejrúti ás bekaa-völgybeli Hezbollah-állásokkal.
Kormányzati források szerint a meg nem nevezett európai titkosszolgálat valójában az izraeli Moszadot takarja, ami mostanában szívesen használ európai neveket álcázásul. Azt is hozzátették: „Nem valószínű, hogy a kémhálózat feladata csakis a Hezbollah figyelemmel kísérése volt, de a háttérben meglapuló valódi indítékokat még további vizsgálatoknak kell majd felderítenie.”
Másfelől az al-Ahram, egyiptomi kormányzati lap mai számában arról is beszámolt, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Szolgálat igazgatója, John Micheal McConnel a szenátusi Fegyveres Erők Bizottsága előtt kijelentette: „az al-Qaida után a Hezbollah jelenti a legnagyobb veszélyt az Egyesült Államok közbiztonságára”. Brit kongresszusi források szerint a CIA már elő is készített egy, a Hezbollah ellen indítandó titkos katonai akciót.
