Martin Scorsese számára végre megtört az Oscar-átok: hatodik jelölésére végre megkapta az áhított rendezői díját, és hogy öröme teljes legyen, alkotása, A tégla lett a legjobb film is.
2007.02.26 08:35 MTI
Nem örülhetett azonban Peter O,Toole: a veterán ír származású színész, annyi nagy film hőse, akit a Venus férfi főszerepére jelöltek, megint lemaradt az aranyszoborról.
Scorsesét, akit először 1981-ben a Dühöngő bikáért jelöltek Oscar-díjra, szinte szimbolikusan, három kolléga emelte pajzsra: Steven Spielberg, Francis Ford Coppola és George Lucas adta át a szobrot hosszú ölelések közepette. Így az olasz-amerikai rendezőnek teljesült a vágya: nem kell majd öregkorában, mint többször mondta, egy „kegyelem-Oscarra” várnia. Scorsese ezúttal többek között azt a Clint Eastwoodot (Levelek Ivo Dzsimából) győzte le, aki tavaly elvitte előle az Oscart a Millió dolláros bébivel.
A Kodak Színházban hétfőre virradóra rendezett, Ellen Degeneres amerikai komikus vezette, üresjáratoktól sem mentes gálán ezúttal nem akadt olyan film, amely „letarolta volna” a mezőnyt, mint a korábbi években a Titanic vagy A gyűrűk ura.
A tégla lett a legsikeresebb négy Oscarral (a legjobb film és a legjobb rendező díján kívül a másik két szobrot a legjobb vágás és a legjobb adaptált forgatókönyv érdemelte ki), míg A faun labirintusa három díjat kapott, igaz, két technikai díj mellett csak a sminkekért jutalmazták.
Az est egyik nagy vesztese a hét kategóriában jelölt Bábel volt, amely csak Gustavo Santaollala filmzenéje révén került be az Oscar-díjas alkotások közé. Santaollala már tavaly is felmehetett a Kodak pódiumára, akkor a Túl a barátságon című film komponistájaként.
Az Amerikai Filmakadémia láthatóan a kortárs történelemmel foglalkozó alkotásokra figyelt oda a legjobban. Ezt bizonyítja a két főszerep-Oscar: Helen Mirren II. Erzsébetet alakította A királynőben, Forest Whitaker pedig az egykori véreskezű ugandai diktátort, Idi Amin Dadát Az utolsó skót királyban.
A közelmúltban, az egykori NDK-ban, titkosszolgálati miliőben játszódik Florian Henckel von Donnersmarck A mások élete című német filmje, amely a legjobb külföldi film lett. A dokumentumfilmek közül az Al Gore globális felmelegedés elleni kampányáról szóló Kellemetlen igazság, a rövid játékfilmek közül pedig az izraeli-palesztin konfliktust szatirikus formában bemutató, egy izraeli falafelárus család katona fiának és egy palesztin kebabsütöde pénztároslányának szerelméről szóló The West Bank Story (Ciszjordániai történet) végzett az élen.
A kommentátorok szerint Gore-nak, aki annak idején az Egyesült Államok nevében tárgyalt a Washington által azóta sem ratifikált Kiotói Egyezményről, még nagyon jól jöhet az Oscar-díj politikai karrierje szempontjából. A volt amerikai alelnök még a díjkiosztás előtt „környezetvédő show”-t rögtönzött Leonardo DiCaprióval, majd úgy tett, mintha be akarná jelenteni: indul a jövő évi amerikai elnökválasztásokon, végül azonban csak egy sokat sejtető mosollyal távozott a színről.
