Az idén március 4.-én fejeződőtt be a farsang, és ma 5.-én Hamvazószerdával kezdődik a Húsvét előtti negyvennapos böjt.
„A negyvenes szám Izrael negyven éves pusztai vándorlására, Mózes negyven napi sinai hegyi tartózkodására, de leginkább Jézus negyven napos böjtjére emlékeztet. Mivel vasárnap nem böjtöltek, ezért azokat leszámítva, a Szent negyven napot Hamvazószerdával kezdték, már a negyedik századtól.
Ideje nagycsütörtök estéig tart, ugyanis akkor kezdődik a Húsvéti Szent Három nap.
Két sziorú böjti napja van ennek az időszaknak: Hamvazószerda és Nagypéntek, háromszori étkezéssel egyszeri jóllakással és hústilalommal.
A szigorú böjt a nagykorú hívőket kötelezi – betöltött 18. életévetől – hatvanadik életévük megkezdéséig.
A 14 éven aluliaknak a szigorú böjtben csak a hústilalom kötelező. A negyven nap bűnbánat szellemében telik el, imádsággal, lelkigyakorlattal, a hívők számára.
Hamvazószerdán a mise előtt megszentelik az elmúlt évi virágvasárnapi barka elégetéséből keletkezett hamut, utána pedig következik a hamvazás. A hamu már az ószövetségben is a bűnbánat szimbóluma volt. A zsidók majd az őskeresztények a töredelem jeléül hamuval hintették be magukat. A hamvazás a nyilvános vezeklés megszűntével vált általánossá. A katolikus templomokban ma is az oltár elé járulnak ezen a napon kicsik és nagyok, fiatalok és öregek, hogy Isten szolgálja a szentelt barka hamujával keresztet rajzoljon homlokukra, miközben hallgatják az igét:
” Emlékezz ember, hogy porból vagy és porrá leszel!”
Keszthelyi Gabriella
