Putyin: A mai világrendnek semmi köze a demokráciához
2007. február 12. (1. oldal)
Munkatársainktól
Semmi köze a demokráciához a hidegháború után kialakult egypólusú világrendnek. Az elfogadhatatlan és működésképtelen egypólusú modell meggyökereztetésére tett kísérlet mai problémáink első számú okozója, fogalmazott az új globális kihívásokkal foglalkozó 43. müncheni biztonságpolitikai konferencián Vlagyimir Putyin.
Az orosz elnök bíráló szavait visszautasította a szimpóziumon felszólaló Robert Gates amerikai védelmi miniszter és Jaap de Hoop Scheffer, a NATO főtitkára is.
Komoly várakozás előzte meg Vlagyimir Putyin felszólalását a „biztonságpolitikai Davosnak” nevezett müncheni fórumon. Egyrészt azért, mert az első orosz vezetőként tisztelte meg jelenlétével az 1962. évi nyitás óta immár hagyománnyá vált konferenciát, másrészt Putyin fellépését eleve programbeszédként harangozták be Moszkvában. A világnak nem kellett csalatkoznia a várakozásokban, hiszen az orosz elnök, mint fogalmazott, minden diplomáciai körítés nélkül, nyíltan vázolta fel országa álláspontját a világ biztonsági helyzetéről, égető problémáiról. Mintegy félórás, nyugodt hangú értékelésében Putyin utalt arra, hogy két évtizede még az ideológiai, gazdasági, katonai szembenállás jellemezte a világot, azonban a hidegháború után alakult egypólusú világrend sem működőképes, veszélyt jelent a demokráciára, s magára a rendszer alapjául szolgáló egyetlen pólusra is, mivel belülről rombolja azt szét.
*
Mint Putyin fogalmazott, az egyoldalú fellépések soha nem oldották meg a konfliktusokat, csak elmélyítették őket. Leszögezte, hogy többpólusú világra és biztonságpolitikai téren multilaterális diplomáciára van szükség, ezzel szemben egyoldalú lépések sorát tapasztalhatjuk. Az orosz államfő elítélte az erő ma tapasztalható, szinte minden korlát nélküli alkalmazását. Mint figyelmeztetett, a nemzetközi jog alapelveinek folyamatos semmibevételét tapasztaljuk. Kiemelte, „az erő alkalmazása csakis az ENSZ felhatalmazása alapján lehetséges, ezt nem helyettesítheti sem a NATO, sem pedig az Európai Unió bármilyen döntése”. Putyin az értékelés során egyedül említve az Egyesült Államokat, feltette a kérdést, vajon kinek tetszik, hogy Washington a gazdaságtól a politikáig minden szférában túllépett nemzeti határain. Nemzetközi ügyekben mind gyakrabban találkozunk azzal a törekvéssel, tette hozzá, hogy a kérdéseket az aktuális konjunktúrán alapuló úgynevezett politikai célszerűségből kiindulva döntsék el. Putyin rámutatva ennek veszélyességére hangsúlyozta, mindez oda vezet, hogy már senki nem érzi magát biztonságban. A nemzetközi jog így már senkit nem véd meg, s ez a helyzet katalizálja a fegyverkezési hajszát. Ennek kapcsán utalt arra, hogy egyre bővül a tömegpusztító fegyverekkel rendelkezők köre. A fegyverkezési versenyt generálja Putyin szerint az amerikai rakétavédelmi rendszer elemeinek kelet-európai telepítése is, ami aligha érdeke Európának. Az orosz elnök felvetette azt is, ballisztikai nonszensz, hogy az észak-koreai rakéták ilyen pályán repülnének Amerika felé. Felvetette azt is, hogy a NATO bővítésének iránya orosz szempontból provokatív, és rombolja a kölcsönös bizalmat. Mint ahogy az is, hogy miután Moszkva ratifikálta a hagyományos katonai erő európai korlátozásáról (CFE) szóló egyezményt, mások ezt nem tették meg, Romániában és Bulgáriában pedig ötezer katonát befogadó amerikai bázisok épülnek. Kitért Koszovóra is, amely az utóbbi időben szintén feszültséget keltett Oroszország és a Nyugat között, kijelentve, hogy Moszkva elutasítja a Pristina számára távlati függetlenséget biztosító javaslatot. Putyin emlékeztetett arra is, hogy Kína, India, Brazília vagy Oroszország növekvő gazdasági potenciálja egyre nagyobb politikai befolyást is konvertál, s mindez a többpólusú rend irányába hat. A Münchenből közel-keleti útra induló orosz elnök az arab al-Dzsazíra hírtelevíziónak nyilatkozva barbár cselekménynek nevezte Szaddám Huszein volt iraki elnök kivégzését, továbbá hangsúlyozta, az Egyesült Államok új iraki stratégiájának kivitelezése előtt Washingtonnak ki kellene tűznie az amerikai csapatok kivonásának időpontját. Az orosz államfő azt hangozatta, hogy a megszállás és a háború több polgári áldozatot követelt, mint Szaddám Huszein rezsimje. Putyin – az amerikaiakra utalva – kijelentette, a mostani tömeggyilkosok hatékonyabbak, mint a világtörténelemben bármikor.
A konferencia másik díszvendége, Robert Gates amerikai védelmi miniszter visszautasította Putyin Washingtonnak címzett bírálatait, ugyanakkor a biztonságpolitika terén együttműködést szorgalmazott Oroszországgal. A közelmúltban kinevezett miniszter közvetve elítélte az orosz elnök beszédének hangnemét, utalva arra, hogy – mint fogalmazott – „a régi kémek világos nyelven beszélnek; én is kém voltam, de később továbbképzésre küldtek”. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok, illetve a NATO partneri viszonyt kíván kialakítani Oroszországgal. „Egy hidegháború bőven elég volt” – hangoztatta Gates. Ugyancsak visszautasította Gates a NATO-bővítéssel kapcsolatos orosz bírálatokat, hangsúlyozva: Oroszországnak nem kell tartania attól, ha – mint fogalmazott – a demokrácia közelebb kerül határaihoz.
A konferenciát Angela Merkel beszéde nyitotta meg. A német kancellár asszony kifejezésre jutatta azonban meggyőződését, hogy az EU, a NATO és Oroszország közötti együttműködés döntő hatást gyakorol majd Európa stabilitására – jelentette németországi tudósítónk. Merkel a transzatlanti együttműködést a német biztonságpolitika egyik sarokpillérének nevezte. A Föld légkörének felmelegedése, a klímaváltozás nem tartozik ugyan a klasszikus fenyegetések szcenáriumába – vélte Merkel -, de ennek ellenére drámai következményekkel járhat, a menekülők áradatát, háborús összecsapásokat hozhat magával.
A konferencia előestéjén Izrael külügyminisztere igyekezett témát adni a Münchenben megjelenteknek. Cipi Livni határozottan állította: „Nem engedhetünk meg magunknak egy iráni atomhatalmat. Irán nemcsak Izraelre és a régióra jelent fenyegetést, hanem az egész világra.”
A nukleáris ügyekben illetékes iráni főtárgyaló előadásában úgy reagált, hogy Irán nem akar atomfegyver birtokába jutni. Ali Laridzsáni közölte: egyelőre nincs garancia az iráni Busehrben orosz segítséggel épülő atomerőmű fűtőanyaggal való ellátására; ha lesz ilyen garancia, Teherán felhagy saját (urándúsító) tevékenységével.
