Ötven éve hunyt el a XX. század Magyarországának egyik legvitatottabb vezetője
2007. február 10. (4. oldal)
Nem vitás, hogy Horthy Miklós társadalmi megítélése távolról sem egységes, amelyből a történészszakma sem kivétel. A kormányzó halálának évfordulója kapcsán ugyan lesznek megemlékezések, de igencsak szerény mértékben. Talán a „politikailag korrektség” jegyében érdemeiről, munkásságáról és életútjáról szélesebb körben még halála után ötven évvel sem rendeznek programokat, megemlékezéseket, egy-két kivételtől eltekintve.
Szegeden szobrot emelnének. Horthy Miklósnak állítanának szobrot Szegeden civil szervezetek és polgárok – ezt az érintettek jelentették be a csongrádi megyeszékhelyen tegnap. Az ötletgazdák elismerik, hogy Horthy Miklós vitatott személyiség, ám szerintük Szeged rengeteget köszönhet az egykori kormányzónak. Az ötletgazda, Kis István biológusprofesszor elmondta: a múlt század elején a forradalmak és Trianon után kialakult zűrzavarból Horthy vezette ki az országot. Szerinte mindenkinek a tetteit a saját korában kell megvizsgálni, ha ezt tesszük Horthyval, akkor kiderül, demokratikusnak számító államot hozott létre. Kis István elmondta: Szeged a felemelkedését köszönheti Horthynak, az ő támogatása nélkül Klebelsberg Kunó sem helyezhette volna ide az egyetemet. Miklós Péter történész azt közölte, kollégái közül már senki sem nevezi fasisztának vagy fasisztoidnak a Horthy által létrehozott rendszert. – Igaz, hogy despota volt, de a parlament működhetett, a liberális és szociáldemokrata pártok is létezhettek, és szóhoz is juthattak – tette hozzá. Rámutatott arra is, 1944-ben Horthy állíttatta le a budapesti zsidóság deportálását, amelyet 1946-ban egy zsidó szervezet is elismert. Szabó László önkormányzati képviselő arra hívta fel a figyelmet, Szegeden van Marx-szobor, van Ságvári Endre Gimnázium és Zsukov tér. Szerinte Horthy szobrának sokkal több létjogosultsága van. A kezdeményezők a szobrot Tóth Sándor Munkácsy-díjas szobrászművésszel szeretnék elkészíttetni, és terveik szerint 2008. június 8-án, Horthy születésének 140. évfordulóján avatnák fel.Bár közismert, hogy olyan vitatott személyiségeknek, mint a „vörös gróf”, Károlyi Mihály, a budapesti Kossuth téren szemlélheti meg mindenki az emlékművét, s a Tanácsköztársaság, valamint a vörösterror főszereplőiről találunk elnevezve utakat, utcákat szerte az országban, a realitásokat figyelembe véve nem várható, hogy a közeljövőben a kormányzóról akár közterületet nevezzenek el, vagy szoborállítással adózzanak emlékének.
M. Kiss Sándor történész szerint az ország politikai helyzetét és hangulatát figyelembe véve – enyhén szólva is – nincs sok esélye annak, hogy Horthy Miklósról közterületi műalkotás készüljön. Történelmileg kényes kérdéseket fele-fele arányban támogatnának vélhetően mind a politikusok, mind pedig a társadalom. Az mindenesetre tény – jegyezte meg -, hogy annyi iszapot, szitkot és átkot már nem szórnak a kormányzó személyére, mint az elmúlt rendszerben vagy akár a kilencvenes évek első éveiben. Horthyról nagyon negatív képet próbáltak festeni az elmúlt évtizedekben, a történésztársadalomnak pedig a mai napig nincs egységes véleménye sem a kormányzó személye, sem pedig az általa fémjelzett korszak megítéléséről.
M. Kiss úgy látja, leginkább a felsőoktatásnak kellene biztosítania azt a színvonalat, amely következtében a diákok az elegendő ismeretanyag alapján saját maguk tudásából merítve alkotnának akár pozitív, akár negatív, de szakszerű képet Horthy Miklósról. Mindezek azonban már olyan oktatási szakági kérdésekhez, többek között a bolognai rendszer hozadékához, valamint az egészséges nemzettudat meglétéhez, illetve nem létéhez vezetnek, amelyek kifejtéséről naphosszat tudna értekezni – nyilatkozta M. Kiss Sándor. A történész saját – terjedelmi okokból leegyszerűsített – véleménye, hogy Horthy Miklós tisztességes ember volt, de nem kiemelkedő kvalitással rendelkező politikus. Ezzel egyébként a kormányzó is tisztában volt – jegyezte meg.
Megemlékezések. Ma Kenderes önkormányzata a Horthy Miklós Társasággal együtt megemlékezést tart vitéz nagybányai Horthy Miklós halálának ötvenedik évfordulóján. Ökumenikus istentisztelet kezdődik délelőtt 10 órakor a helyi református templomban, majd ünnepi beszéd és koszorúzás lesz a családi kriptánál. Délután Kenderesen Koltay Gábor Horthy, a kormányzó című filmjét is megtekinthetik az érdeklődök, amely után közönségtalálkozón beszélgethetnek a rendezővel.
Budapesten a Szent István-bazilikában vasárnap 12 órakor lesz ökumenikus mise és istentisztelet Horthy Miklós emlékére, amelyet katolikus részről Szabó Géza protonotárius-kanonok, a Szent Jobb őre mutat be, református részről pedig Csuka Tamás nyugalmazott református tábori püspök. Az eseményen jelen lesz özvegy Horthy Istvánné és fia, ifjabb Horthy István.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom vasárnap lovas felvonulást szervez Horthy Miklós halálának évfordulója alkalmából. A párt célja- azonkívül, hogy fejet hajtanak a kormányzó emléke előtt -, hogy megpróbálják Horthy negatív közéleti megítélésének megváltoztatását is előmozdítani, eloszlatni a személyével, politikájával kapcsolatos csúsztatásokat, hazugságokat. A lovas huszárok felvonulása előreláthatólag délután fél kettőkor indul a Szent István-bazilika elől a Március 15. térre. Itt felszólal Bogdán Péter, Kenderes polgármestere, Pörzse Sándor újságíró, Zagyva György Gyula, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke, valamint Vona Gábor, a Jobbik elnöke.
