Irakban ma újabb hat asz-Szamúd-2 rakéta megsemmisítését kezdték meg. A helyszín ugyanaz, mint tegnap, amikor négy hasonló rakétát semmisítettek meg.
Az iraki tájékoztatási minisztérium főigazgatójának bejelentése szerint a mai megsemmisítést is az ENSZ szakértőinek jelenlétében kezdték meg. ENSZ-forrásokból is megerősítették, hogy a fegyverzetellenőrök megérkeztek a helyszínre.
Irakban szombaton az ENSZ fegyverzetellenőreinek jelenlétében semmisítették meg az első négy asz-Szamúd-2 rakétát és egy öntödét, amelyet rakétahajtóművek gyártására használtak. A művelet az iraki vezetés képviselőinek és az ENSZ szakértőinek jelenlétében zajlott.
Minimum ötven, de lehet, hogy száz rakétát kell megsemmisítenie Bagdadnak
– Hogyan történik a megsemmisítés?
Szentesi György haditechnikai szakértő:
– Tulajdonképpen nagyon egyszerűen, fizikai rombolással, valamilyen erős eszközzel szétverik, vagy hegesztőpisztollyal szétvágják a rakétát, illetve a legfontosabb szerkezeti elemeit kiszerelik és összetörik – mondja Szentesi György haditechnikai szakértő.
– Hogyan lehet az ilyesmit ellenőrizni?
Szentesi György haditechnikai szakértő:
– Meg kell nézni magát a folyamatot, meg lehet nézni a roncsokat, és össze lehet számolni, hogy tulajdonképpen hány eszközt pusztítottak el, hányat tettek működésképtelenné.
– Miért olyan fontosak ezek a rakéták, hogy éppen őket kell megsemmisíteni?
Szentesi György haditechnikai szakértő:
– Az engedélyezett 150 kilométernél ezek a rakéták nagyobb hatótávolságúak, és ilyen formán veszélyt jelentenek az Irakot övező országok számára, és az ott elhelyezett katonai támaszpontokon élők számára is. Elérhetik vele a törökországi támaszpontokat, fenyegethetik Kuvaitot, Szaúd-Arábiát. Izraelt talán kevésbé.
– Egyáltalán hogy jutott Irak ezekhez a rakétákhoz?
Szentesi György haditechnikai szakértő:
– A történet nagyon érdekes, ugyanis régi, egészen 1972-ig gyártott, egykori szovjet légvédelmi rakéták második fokozatát építették át úgy, hogy ezekből tüzérségi ballisztikus rakéta lett.
– Hány rakétáról lehet itt szó, hány rakétát kell összesen megsemmisíteni?
Szentesi György haditechnikai szakértő:
– Az ENSZ-ellenőrök szerint 50-100-ra tehető az a rakétamennyiség, ami már elkészült. Ugyanakkor azonban meg kell említeni, hogy jó egynéhány, tehát 300-400 darab olyan rakétahajtómű van, amiből még ilyen rakétákat lehet csinálni.
Szaddám megölette a Scud-program vezetőjét?
Brit sajtóértesülés szerint az iraki elnök megölette a Scud-rakéta fejlesztési program vezetőjét, nehogy a szakértő beszélni tudjon az ENSZ-ellenőrökkel. A legnagyobb példányszámú brit tömeglap, a The Sun hírszerzési forrásokra hivatkozva közölte: Muhammad Szaid el-Darradzs tábornokot csütörtökön Szaddám Huszein egyik palotájába rendelték azzal az indokkal, hogy megbeszéljék vele, milyen félrevezető adatokat közöljön a Scudokról, és italába kevert méreggel megölték.
Török „nem” az amerikai csapatoknak A török parlament a korábbi hírekkel ellentétben mégsem hagyta jóvá amerikai csapatok állomásoztatását egy esetleges iraki háború céljára. Az ankarai törvényhozás elnöke közölte, hogy a zárt ülésen 264 képviselő szavazott az indítvány mellett, míg az abszolút többséghez 268 igen szavazat kellett volna.
A török kormány javaslata lehetővé tenné, hogy 62 ezer amerikai katona és több mint 300 harci repülőgép, illetve helikopter észak felől nyisson frontot egy esetleges Irak elleni támadáskor.
A parlamenti tárgyalás alatt Ankarában több tízezren tüntettek az iraki háború ellen.
A spanyolok egy F 18-as repülőzászlóaljat küldenek a törökök védelmére
Spanyolország valószínűleg egy F 18-as repülőzászlóaljat küld Törökország védelmére, adta hírül az El País című madridi újság. A részvételt hivatalosan hétfőn fogja bejelenteni a spanyol delegáció, a NATO Monsban tartandó konferenciáján. A lap információja szerint a spanyol vezetés biológiai és vegyi hadviselés esetére kiképzett, különleges alakulatok bevetését is fontolgatja.
A kurdok nem csak Szaddam Huszeint, a törököket sem szeretik A kurd nép felkeléssel fog válaszolni arra, ha török katonaság nyomul be Észak-Irakba az iraki elnök rendszere elleni amerikai támadás nyomán – jelentette ki egy kurd vezető. Maszud Barzani, az Észak-Irakot 1991 óta ténylegesen ellenőrző egyik kurd tömörülés, a Kurd Demokrata Párt vezetője a kurd csoportok tanácskozásán kijelentette: a török csapatok jelenléte akkor is elfogadhatatlan, ha a török egységek amerikai parancsnokság alatt érkeznek.
Az Arab Emírségek lemondatná Szaddam Husszeint Mindeközben Szaddám Huszein lemondását szorgalmazó javaslatot terjesztett az Egyesült Arab Emírségek képviselője az Arab Liga Sarm el-Sejkben ülésező csúcstalálkozója elé. Ez volt az első eset, hogy egy arab ország hivatalosan távozásra szólította fel az iraki vezetőt. A javaslat az elnök távozásának fejében büntetlenséget ígérne neki és az Irakban maradó vezető politikusoknak. Szaddám Huszeinnek két héten belül kellene elhagynia az országot, ahol átmenetileg az ENSZ venné át az ellenőrzést az Arab Liga támogatásával
Bush: Irakban demokrácia lesz Az amerikai elnök szerint csak az iraki demokrácia helyreállítása szavatolhatja az Egyesült Államok biztonságát. George Bush szokásos heti rádióbeszédében megismételte, hogy Washington nem kívánja meghatározni a Szaddam Huszein bukása után megalakuló új iraki kormány összetételét. Az Egyesült Államok mindazonáltal azon lesz, hogy ne egy újabb diktátor váltsa fel a régit Irakban – tette hozzá az amerikai elnök.
Irak bepanaszolta Amerikát Irak panaszt tett az ENSZ-nél az Egyesült Államok ellen, mert állítása szerint amerikai helikopterek a hónap közepén többször megsértették légterét. Az állítólagos légtérsértésről az iraki ENSZ-nagykövet levélben tájékoztatta a világszervezet főtitkárát. Mohammed Alduri részleteket nem árult el, de megjegyezte: Bagdad attól tart, hogy az amerikai helikopterek esetleg valamilyen tiltott anyagot dobnak le és ennek megtalálását később ürügyként használják fel az Irak elleni támadáshoz.
Moszkva továbbra sem fogadja el a katonai erő alkalmazását Irak ügyében
Az orosz diplomácia továbbra is minden igyekezetével azon van, hogy Irak lefegyverzése békés úton valósuljon meg. Nem fogadja el a katonai erő alkalmazását, és szeretné, ha a vita nem gyöngítené meg az antiterrorista koalíciót. Ezt fejtette ki Vlagyimir Putyin elnök hivatalos szófiai látogatása előtt bolgár újságíróknak, és Jurij Fedotov külügyminiszter-helyettes is ezt hangsúlyozta szombat délelőtt az ITAR-TASZSZ hírügynökségnek adott nyilatkozatában. Vagyis hogy a katonai megoldást lehetővé tevő ENSZ határozat ellentmondana a tényleges helyzetnek.
Moszkva szerint Irak mind aktívabban működik együtt a nemzetközi fegyverzetellenőrökkel, új dokumentumokat és anyagokat ad át nekik, és ami a legfontosabb, megkezdődik a valóságos leszerelési folyamat azzal, hogy Bagdad elfogadta Hans Blix főellenőr követelését, és megsemmisíti az engedélyezettnél nagyobb hatótávolságú rakétáit. A világszervezetnek most azt kell elérnie, hogy az ellenőrök még hatékonyabban folytathassák munkájukat. Iraknak pedig még aktívabban kell együttműködnie az ENSZ-szel.
Az amerikai-brit határozati javaslat Oroszország számára elfogadhatatlan, és változatlanul nincs szükség rá, hogy olyan döntés szülessen, amely lehetővé teszi katonai erő alkalmazását Bagdad ellen – ismételte meg az orosz álláspontot Jurij Fedotov.
Egyébként Kína sem tartja szükségesnek, hogy a Biztonsági Tanács újabb határozatot hozzon Irakról – erősítette meg a pekingi külügyminisztérium. Az utóbbi napokban Colin Powell amerikai és Igor Ivanov orosz külügyminiszter is megbeszéléseket folytatott a kínai vezetőkkel, de Powellnek nem sikerült elérnie a kínaiálláspont megváltoztatását.
MR, P. Szabó József, Kerekes András (Moszkva), MR
