Ahol a régi korokat idéző épületek az újabbak · Új arculatot kapott az előző évtizedben a főként magyarok lakta Dunaszerdahely
2007. február 6. (5. oldal)
Zsebők Csaba
A Csallóköz központja, a nyolcvan százalékban magyarok által lakott Dunaszerdahely hasonló jelentőségű város a Felvidéken, mint Székelyudvarhely Erdélyben. Itt is több ciklus óta ugyanaz a polgármester irányítja a települést, amely az előző évtizedben egészen új arculatot kapott.
A Cél a kulturális-oktatási autonómia. A legnagyobb szlovákiai magyar társadalmi szervezet, a Csemadok Komáromi Területi Választmánya és városi alapszervezete a minap közösen megemlékezett az 1994 januárjában megtartott komáromi nagygyűlésről – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Petheő Attila történész, a szervezet járási elnöke, MKP-s városi önkormányzati képviselő. – Tizenhárom évvel ezelőtt egész Szlovákiából idesereglett Észak-Komáromba 3500 magyar nemzetiségű parlamenti és önkormányzati képviselő, akik élénk vitát folytattak az önrendelkezés, a nyelvi jogok, valamint az új közigazgatási határok szükségességéről, és végső soron a különböző autonómiaformák lehetőségeiről. Megemlékezésünkre az akkori kilenc szervezőből heten eljöttek, s megosztották tapasztalataikat a dunaszerdahelyi, az érsekújvári és a komáromi járásból érkezett fiatal magyar közéleti szereplőkkel. A jelenlévők egybehangzóan megállapították, hogy a felvidéki magyarságnak legalább a kulturális-oktatási autonómiáját ki kell vívnunk, hogy ez a több mint félmilliós közösség megmaradjon. Petheő Attila elmondta, hogy az összejövetelen konkrét megoldási javaslatokat is ismertettek, és arra jutottak: figyelni kell a Magyar Koalíció Pártjának tavasszal esedékes tisztújítását, hogy kiderüljön, a fiatal generációra úgy általában mennyire van szüksége a szlovákiai magyar politikának. Mindenesetre a legnagyobb kihívás most az a Felvidéken, hogy megteremtődjön a szlovákiai magyar intézményrendszer biztonsága. Ugyanakkor az is megkerülhetetlen feladat a gyors asszimiláció miatt, hogy az arra hivatottak hatékony kampánnyal évről évre meggyőzzék a magyar szülőket: gyermeküket magyar nyelvű osztályba írassák. A fiatal szlovákiai magyar politikus szerint mindehhez szükség van új orgánumokra is, olyanokra, mint például a modern hangvételű Kukac.sk internetes fórum vagy a Csemadok új országos vezetése és a Jel Polgári Társulás által két hónapja elindított nemzeti kulturális-közéleti havilap, az Itthon.A 25 ezer lakosú Dunaszerdahely érdekes, dinamikus városképpel büszkélkedhet. Különösen a központi Vámbéry tér néz ki sajátosan, hiszen az ódon római katolikus templom köré épített lakótelepi házak földszinti részeihez – láthatóan 1990 után – apró házikókat „ragasztottak”, otthonosabbá téve a közterületet. Itt bizony a régi korokat idéző formavilágú épületek az újabbak…
– Nekem nem igazán tetszik, hogy így átépítették a teret, sőt az egész centrumot – legyint az A-Caffeé nevezetű bárban a pincér. – Itt nőttem fel, gyerekként megszoktam a panelblokkokat, fura ez így.
– Szerintem feldobja Szerdahelyet a sok új építmény – mosolyog a pult mögött szorgoskodó kolléganője. – Nélkülük már el sem tudnám képzelni a várost.
Ifjabb Hulkó Gábor alpolgármester úgy véli, a dunaszerdahelyi városháza épülete jól példázza, milyen átalakulásokon ment keresztül a város az elmúlt évtizedekben. A létező szocializmus szürke éveiben ugyanis egy lapos tetős szocreál tanácsházát emeltek a központban. Nos, a 1990-es években ezt építette át Makovecz Imre organikus stílusban, ami olyan kitűnően sikerült, hogy a város egyik új szimbólumává vált.
– 1994-ben, amikor átvettem a város vezetését, Dunaszerdahely gyakorlatilag egy nagy lakótelep volt, mivel a történelmi városmagot szinte teljesen letörölték a föld színéről – hallhatjuk Pázmány Péter polgármestertől, aki decemberben a negyedik ciklusát kezdhette meg. – Szerencsére a sors összehozott Makovecz mesterrel, aki a Makona Kft. élén visszaadta a település mezővárosi arculatát. Az itteni embereknek lassan, de biztosan elnyerte a tetszését mindez, amire bizonyság, hogy régi tanítványa, kollégája, Siklósi József már számos magánházat is megtervezhetett a városban. Ugyanakkor a kezdetektől az is a céljaink között szerepelt, hogy egy kicsit megváltoztassuk a polgárok gondolkodásmódját: ehhez kértük és meg is kaptuk a történelmi egyházak segítségét, amelyek a szellemi megújulásban az élen járnak. Mi sem maradtunk hálátlanok, ugyanis a Vámbéry tér egyetlen műemlék épületét, a Szent György katolikus templomot megmentettük az enyészettől, felújíttattuk, így ma a város egyik ékkövének számít. Később felépíttettünk a református közösségnek egy istenházát, nagyrészt a város támogatásával megújult az evangélikus templom is, és sikerült tető alá hoznunk egy katolikus paplakot.
Pázmány Péter úgy véli, egy város sosem lehet olyan szegény, hogy a kulturális életet ne támogassa. A több mint egy évtizede működő, részben uniós pénzekből megújult városi galériában immár 700 Kárpát-medencei és nyugati kortárs magyar képzőművész alkotása tekinthető meg; szinte mindegyik művészeti irányzat megjelenik a gyűjteményben, nem csoda hát, hogy egyre nagyobb az érdeklődés iránta. A közeljövőben a szlovák egyházi-kulturális fellegvárnak számító Nagyszombatban állítják ki a gyűjtemény javát, ezzel is elősegítve a két nemzet közeledését, és ez még csak a kezdet, ugyanis a tervek szerint több észak- és közép-szlovákiai város polgársága is megismerkedhet majd e páratlan anyaggal. Dunaszerdahelyen a művelődési központ épületét is újjávarázsolták, amely megannyi program mellett rendszeresen helyet biztosít a kassai, az észak-komáromi és a győri színházi társulatok előadásainak, mindazonáltal egy kisebb méretű, komolyzenei hangversenyeknek helyet adó szabadtéri színpad is gazdagíthatja a várost még ebben a ciklusban. A polgármester különösen fontosnak tartja, hogy a fiatalok számára sportolási lehetőséget biztosítva megnyitottak egy szabadidőközpontot műjégpályával, ráadásul a rendszerváltás idejére teljesen leromlott állapotba került 20 ezres futballstadiont korszerűsítették, s a létesítmény mellett kialakítottak két kis műfüves pályát is. A Csallóköz szívében a labdarúgás népszerűsége szerencsére nem a múlté.
A város költségvetése egyébként stabil, működési hitelre már egy jó ideje nincs szüksége, és beruházási hitelt sem vesz fel minden évben. Természetesen utóbbira volt már példa, például új társasházak építésekor. Az ezekben található lakásokba egyből beköltözhettek szerdahelyi családok, ám nekik kell törleszteniük az önkormányzat által felvett pénzeket, tehát a város költségvetését nem terheli ez az összeg sem.
A most kezdődő ciklus alatt a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) önkormányzati frakciója, amely kényelmes többséget élvez a közgyűlésben, a polgármesterrel vállvetve fel szeretné lendíteni Csallóköz központjának a turizmusát, aminek az érdekében a termálparkban 50 millió koronás – mintegy 370 millió forintnak megfelelő – beruházást indítanak az idei esztendő első negyedében. A 20 hektáros területen fekvő termálfürdőt egyébként már teljesen felújították az előző ciklusban, így Dunaszerdahely a fürdőturizmus egyik fellegvárává válhat Délnyugat-Szlovákiában. Ez nagy elégtétel lenne, ugyanis a nacionálkommunista rezsim idején a magyar többségű település nem nyerhette el a fürdővárosi címet, már csak azért sem, hogy ne veszélyeztesse a viszonylag közeli, szlovákok által dominált Pöstyén státusát. Ma már a két „szomszédvár” nem vetélkedik, mivel mindkettőnek kialakult a stabil vendégköre.
Gondot okoz ugyanakkor a parkolás a városban, ezért az év második felében elkezdenek építeni egy mélygarázst a Vámbéry téren, amelyről így hamarosan eltűnnek az autók, helyükre pedig kávézók, sörözők, éttermek teraszai kerülhetnek. Heteken belül megindul a várost elkerülő körgyűrű kiépítése is, amelynek első szakasza még az idén elkészül, jelentősen tehermentesítve Dunaszerdahely főutcáját. Mára a 25 ezres településen nem maradt egyetlen utca sem, ahova ne vezették volna be a csatornahálózatot, a közvilágítást is megoldották mindenhol, úgyhogy immár megkezdődhet a városi úthálózat szisztematikus felújítása.
– Anyagilag segítünk fiatal cigányzenészeket is, hogy ne haljon ki ez a fajta muzsika, amelynek a Csallóközben mindig is komoly kultusza volt. „Cserébe” csak annyit várunk el, hogy a városi rendezvényeken fellépjenek ezek az ifjak. Mindemellett létrehoztunk egy alapot, amelyből tehetséges helyi fiatalok külföldi egyetemi, főiskolai, és speciális esetben középiskolai tanulmányait támogatjuk, mégpedig most februártól – folytatja Pázmány Péter. – Sokakban felmerül a kérdés, vajon hazajönnek-e a máshol végzett diákok, de én erre azt mondom: olyan körülményeket kell teremteni a városban, hogy érdemes legyen visszatérniük – jegyzi meg.
Mivel jelen pillanatban a munkanélküliség 6 százalék alatt van, Dunaszerdahelyről nem menekülnek el a fiatalok, köszönhetően annak is, hogy a megannyi kisvállalkozás mellett körülbelül 40 jól prosperáló középvállalkozás szintén működik a felvidéki városban. Nagy fegyvertény mindez a felvidéki magyarok településterületének számító Dél-Szlovákiában, amely az ország egyik legszegényebb részének számít, már csak azért is, mert évtizedek óta rendre kimarad a különböző fejlesztési programokból, olyannyira, hogy még egy gyorsforgalmi út sem épült ezen a vidéken, pedig északi szomszédunknál lázasan építik az autópályákat.
– Természetesen a munkahelyek mellett a lakásokra is figyelnünk kell, így a panelprogram keretében a hőszigeteléshez hozzájárul a város, egy évben 10-15 épület esetében – hangsúlyozza ifjabb Hulkó Gábor alpolgármester, hozzátéve: elsősorban azoknak a lakóknak kívánnak anyagi hozzájárulást adni, akiknek nincs tartozásuk az önkormányzat felé. Ez így méltányos. Négy év alatt egyébként a panelprogram döntő részével végezni szeretnének.
– Hamarosan megkezdjük a Pro DS (Dunaszerdahelyért) Kártya kiadását, amely az összes városi rendezvényre kedvezményes belépést biztosít a várossal szembeni kötelességeiket rendszeresen teljesítő polgároknak – mondja végezetül Pázmány Péter.
Fotós kollégámmal teszünk még egy kis sétát a városközpontban. Tanulságos látnivaló az egyik újonnan emelt belvárosi épület, amelynek homlokzatán a következő olvasható: „A felrobbantott zsinagóga homlokzatának hasonmása előtt állsz. Elpusztított zsidó hazánkfiainak emlékére tervezte a Makona.” A főutcán két-három békebeli épület maradt meg, köztük a patinás Bihari Szálló. Ezek mellé terveztek a Makovecz Imre vezette építészek több remek, emberi léptékű középületet és egy hangulatos butiksort. Egymást érik a kellemes kávéházak, a barátságos kiskocsmák, az elegáns vendéglők és a takaros üzletek. Az árak átlagosan 20-30 százalékkal alacsonyabbak, mint Magyarországon, úgyhogy nem tűnik hiú ábrándnak a városvezetés részéről, hogy a termálfürdő fejlesztésével visszacsábítsák a „80-as években Dunaszerdahelyen még gyakran megfordult cseh, lengyel és német turistákat.
