2007. február 10. 15:55
Megközelítőleg ezren gyűltek össze a Hősök terén, hogy megemlékezzenek a német és a magyar katonák budai várból való, 62 évvel ezelőtti kitöréséről.
Európa számos országából érkeztek „vendégek” a magyar patrióták (így nevezték magukat – a szerk) megemlékezésére, amelyet a magyar és a német katonák budai várból való 62 évvel ezelőtti kitörésének emlékére rendeztek meg a Hősök terén.
A többnyire fekete ruhás és kopasz fiatalok Árpád-sávos zászlókkal, a külföldiek pedig saját zászlaikkal katonai alakzatban hallgatták a szónokokat.
A felszólalók a holokauszthoz hasonlították a kitöréskor történteket, emlékeztetve arra, hogy a szovjet hadsereg felgyújtotta a budai hadikórházat, a sebesültek és az ápolók elégtek a tűzben.
A Hősök tere kordonokkal elkerített részére, ahol a megemlékezés zajlott, még az újságírók sem léphettek be. A rendezvény szervezői felhívták a résztvevők figyelmét, hogy békésen és fegyelmezetten viselkedjenek. A téren nem volt túl erős a rendőri jelenlét, ám a környező utcákban több rendőrautót, mikrobuszt valamint teherautót lehetett látni.
Az Orbán-kormány idején nem tüntethettek
Ismert: 1998 és 2002 között, az Orbán-kormány idején nem tüntethettek újfasiszta csoportok Budapest utcáin.
Virágkorát élte a Horn-Kuncze-kormány idején a magyarországi újfasiszta mozgalom, amely főként a Szabó Albert nevével fémjelzett Magyar Népjóléti Szövetség égisze alatt működött, s 2000-ben feloszlott. Évente többször, még a nagy állami ünnepeken is összejöveteleket szervezhettek, mindenfajta ellenállás, beavatkozás, tiltakozás nélkül.
1994. május elsején Egerben 36 fiatalt vett őrizetbe a rendőrség, mert a szkinhedtalálkozóból engedély nélküli demonstráció lett. 1995-ben hat alkalommal demonstrálhattak az újfasiszták. Árpád-sávos zászló alatt vonultak a szkinhedek a fővárosban március 15-i rendezvényükre, majd május elsején két helyszínen is, Egerben és a fővárosban is összegyűlhettek a fasiszta érzelmű fiatalok. Incidens azonban egyik helyszínen sem volt, még az egri szkinhed zenei fesztiválon sem.
Ugyanezen évben június 6-án trianoni megemlékezést tartott Szabó Albert szervezete, majd október 22-én a rádió épületéhez vonultak, de a rendőrkordon miatt nem mehettek a bejárat elé. Az 1956-os magyar forradalom emlékére rendezett eseményen mintegy kétszáz fős újfasiszta csoport tartott megemlékezést Szabó Albert vezetésével.
Az 1996-os év szinte pontról pontra hasonlóan zajlott, mint az előző, így az összes fenti ünnepséget megtarthatta a Magyar Népjóléti Szövetség. Szabó Alberték 1997-ben még az orosz nagykövetség előtt is demonstrálhattak a Horn-Kuncze-kormány gazdaságpolitikája ellen, amelytől a „fehér árja testvérnemzetet” is féltették. A szkinhedek a NATO-csatlakozás ellen is felemelhették szavukat: 1997. július 4-én és november 14-én az USA nagykövetsége előtt, október 25-én pedig a Parlament előtt tüntettek. Szálasi Ferenc születésének százegyedik évfordulóját is megünnepelhették a rákoskeresztúri temetőben 1998. január 6-án.
Mindezekkel párhuzamosan 1996. február 11-től folyt a „becsület napja” alkalmából rendezett demonstráció, amelyet a Györkös István vezette Magyar Nemzeti Arcvonal szervezett.
A szélsőséges mozgalmaknak az Orbán-kormány megalakulása után keményebb fellépéssel kellett szembenézniük: így 1999-ben Viking Klub-béli skinhead-koncert rendőrségi beavatkozással ért véget.
forrás: MNO
