Főtér 2007. február 11.
Szerkesztő: Sáska PéterMűsorvezető: Zalatnai BrigittaOperatőr: Árva TiborRendező: Mikula Andrea
Makón a kedvező marosi átkelőhelynél már honfoglaló magyarok is települést találtak Velnök néven, ami ószláv nyelven révészt jelent. A települést a XIII. század második felétől a birtokos Makó bánról Makófalvának nevezték. Csak a török uralom alatt rövidül le neve Makóra, ami pogány eredetű utónév, jelentése dicsőséges. A XVIII. század végén honosodott meg e tájon a hagymatermesztés, ami a város gazdasági jólétét alapozta meg. Makó és térségét járjuk be műsorunkban. Utunk során a környék nevezetességeit keressük fel úgy, hogy a vidék gasztronómiai különlegességeiből is bemutatunk néhányat.
Makó, Espersit-ház
Dr. Espersit János (1879-1931) lakása két évtizeden át a Dél-Alföld egyik legjelentősebb szellemi központja. A jó nevű ügyvéd polgári radikális lapszerkesztő, irodalmi és művészeti mecénás. A ház vendége, majd hónapokig lakója volt József Attila. 1920 októberében érkezett Makóra, hogy tanulmányait a főgimnáziumban folytassa. Makói verseiből állt össze első kötete a Szépség Koldusa. A látogató az Espersit-ház falai között korabeli kéziratok, könyvek, fényképek, festmények és berendezési tárgyak között ismerkedhet meg a magyar irodalom három kiemelkedő személyének József Attila, Juhász Gyula, Móra Ferenc helyi napjaival és azzal a légkörrel, amely elismerte és szerette művészetüket. Az előre bejelentkező csoportok számára ingyenes tárlatvezetést biztosítunk.
Makó, Hagymás ház
A világhírű makói hagymatermelést a múzeum skanzenjében erre a célra épített kertészházban mutatják be. A konyha belső részében, egy diorámában az egykori hagymapiacot villantja föl a kiállítás. A hátsó két helyiségben a sajátos makói hagymatermesztés munkamenete és eszközei láthatók. Láthatók a jellegzetes földmegmunkáló hagymás eszközök: a rövidnyelű hagymakaparó, a tolókapa, amelyet dikkelőnek neveznek; a szedésnél használják a hagymaásót, szedőrostát és a különböző földrostákat; a dughagyma osztályozásra rázó, tolós és forgatós rosták terjedtek el.
Kun László kereszt
Az ún. Kun László kereszt egyedülálló nevezetessége Magyarcsanádnak. Mivel Kun Lászlót a Maros túlsó oldalán, Őscsanádon temették el, ezért az elnevezésnek csupán mondai értéke van. Hasonló típusú kőkereszt Közép-Európából nagy számban ismeretes. Anyaguk csaknem kivétel nélkül helyi eredetű, és mindig egyetlen darabból készültek. A formák igen változatosak, felületük csaknem sosincs díszítve. A szakirodalom szerint a 13. századtól a 16. századig terjedő időben keletkeztek. Funkciójuk igen széleskörű volt: határjelek, törvényhelyek, emlékkeresztek (baleset, gyilkosság, szerencsés megmenekülés) vagy bűnbánati keresztek.
Óföldeák, római katolikus erődtemplom
A templom északi oldalán a XV. században különálló harangtorony épült. Ezután fallal vették körül, amelyhez a tornyot is hozzákapcsolták. A lekerekített sarkú, trapéz formájú erődnek két tornya és egy bástyája volt. A keleti oldalon csak a fal és a tetején futó fa védmű jelentette a védelmet, a Száraz-ér közelsége nem tette szükségessé újabb bástya építését.A szentély alatti kripta 1759-ben készült. A sekrestye barokk boltozatával, ülőfülkéivel a XVIII. században, két részletben épült.Bejelentkezéssel látogatható.
Makó, Városháza
A földszintes régi megyeháza 1780-ból származott. Mivel a napóleoni háború gabonakonjunktúrája a település gyors fellendülését eredményezte, a régi falak felhasználásával, 1834-1836 között új megyeházát építettek. Az épület 1950-ig Csanád megye székházaként működött, számos kulturális esemény, képzőművészeti kiállítás és hangverseny színhelye volt. Bartók Béla is fellépett itt 1929-ben.
Makó, Ortodox zsidó zsinagóga
Az 1872-ben önállósult ortodox zsidó közösség 1895-ben építtette fel a zsinagógát. A romantikus, lépcsőzetes homlokzatú zsinagóga hármas tagolású homlokzata gazdagon díszített.
A zsinagóga különlegessége a férfiak imaterétől faráccsal elválasztott kétszintes női karzat. A imatér közepén, tégla emelvényen áll a kovácsoltvas ráccsal körülvett Tóra-olvasó asztal. A Tóra-emelvényt, benne a Tóra-szekrénnyel az épület keleti falához építették. A fölötte lévő falfestményen Júda oroszlánjai tartják Mózes kőtábláit. Az égboltot utánzó mennyezetet arany csillagokkal díszítetik.
A műemlék jellegű épületet 2000-ben újították fel. A zsinagóga udvarán emlékparkot alakítottak ki, ahol a mártírok emléktábláit helyezték el.
Bejelentkezéssel látogatható.
Recept:
Makói haltepertő ropogós hagymakarikávalelkészíti: Frank Sándor
Hozzávalók:(6 főre)
1,2 kg pontyfilé60 dkg vöröshagymasó, bors, paprikaétolaj60 dkg krumpli20 dkg zeller2 fej lilahagyma2 dl majonézmártás10 dkg csemegeuborka
Rejtvény:
Az adás kérdései:Hogy hívják a híres, makói születésű sajtócézárt ?Melyik településen található a XIV. században épült erődtemplom?
Nyeremények:
2X2 fő részére egy hosszú hétvége az Bástya Hotelben, és a Família Panzióban, valamint belépőjegy a makói Termál- és Gyógyfürdőbe.
A megfejtéseket postai levelezőlapon az alábbi címre küldjék:MTV Főtér SzerkesztőségBudapestSzabadság tér 17.1054
