Egyre több nagy külföldi produkció választ magyrországi forgatási helyszínt, így egyre több hazai szakember jut megrendeléshez.
– Mv.: Véget ért a 38. Magyar Filmszemle. A díjazott filmeket és alkotókat már megismerhették a Híradóban, és az utánunk következő Kultúrházban is mutatják majd őket. Balla Györgyi kollégám ezért annak járt utána, hogy milyen is a magyar filmipar helyzete. Egy szempontból biztos jó, 2006-ban több mint 2 millióan ültek be a moziba csak azért, hogy magyar filmet lássanak. Ami a korábbi évekhez képest jelentős nézőszámnövekedés.
– R.: Tévéfilmforgatás a MAFILM fóti telepén 1975-ben. Ekkor, még a „70-es években lett a magyar filmgyártás legnagyobb bázisa a fóti. Évente átlagosan 20 filmet forgattak és ehhez jöttek még a televíziós megrendelések. És így néz ki most a MAFILM fóti telepe, szinte semmi sem változott. Ez a várudvar például még Esztergályos Károly egyik tévéfilmjéhez épült. Van itt múlt századi angol kisváros, és a Sorstalanság barakksora is áll. Ahhoz viszont, hogy a fóti filmgyár felvegye a versenyt a modern stúdiókkal, ez nem elég.
– Tolmár Tamás, vezérigazgató, MAFILM Zrt.: Egy nagy műterem biztos, hogy kellene. Tehát egy 2500-3000 nm-es műtermet azt biztos, hogy kéne építeni.
– R.: Olyat, mint pl. ez itt Pomázon. A filmstúdió a maga 2240 nm-ével a legnagyobb Közép-Európában. De nem volt ez mindig így. Ezek a felvételek még a „80-as évek elején készültek, akkor, amikor ezt még Hazai Fésüsfonógyárnak hívták, nem pedig Stern Filmstúdiónak. 2003 óta viszont itt egyetlen szál cérna sem készül, helyette filmet forgatnak. Eddig egy holland reklámot, két magyar kisjátékfilmet, és az Eichmann egyes jelenteit vették itt fel.
– Szabados Péter, tulajdonos, Stern Film: Volt itt külön börtönépület felállítva, ijesztő volt belemenni. Az embernek tényleg az az érzése volt, hogy egy börtönben van.
– R.: Itt építették fel annak a Buenos Aires-i lakásnak a mását is, ahol a hirhedt náci, Adolf Eichmann évekig bújkált. Ez pedig már az az öltöző, ahol a film főszereplője Troy Garity készülődött a forgatásokra. Jean Fonda fiaként ő volt egyébként az eddigi legnagyobb sztár, aki megfordult Pomázon. De már ez is nagy szó, hogy nem Prágába vagy Lipcsébe ment, hanem Magyarországra. Az ok egyszerű, a pénz.
– Sz.P.: Az én műtermeimnek az ára egy londoni műteremhez képest kevesebb mint az egyharmadába kerül. És ez vonatkozik bármi másra, tehát egy étterem ára, egy szállodai szoba árára.
– R.: És természetesen a filmgyártás költségeire. Ezt nemcsak Pomázon, hanem néhány kilométerrel arrébb Etyeken is tudják. Itt épül ugyanis a Korda-filmstúdió, köszönhetően egyebek közt a 2003 decemberében elfogadott filmtörvénynek.
– Demján Sándor, üzletember: A többi országban nincsen meg az a 20 %-os konszenzusos törvény, amelyik visszaad a filmkészítésnél.
– R.: 20 %-ot, ennyi adót lehet visszaigényelni a magyarországi gyártási költségek után. Ezért, látják, az elmúlt években, egyre többet költöttek filmezésre, míg 2003-ban mindössze 1,5, 2004-ben 7,5, 2005-ben pedig már több mint 22 milliárd Ft-ért kaptak megrendeléseket a magyar filmes vállalkozások. De vissza Etyekre, ahol így ünnepelték, hogy elkészült a filmstúdió legmagasabb pontja, ennek az épületnek a teteje. És ilyen lesz a teljes komplexum, 40 ezer négyzetméter, épületekkel, köztük a világ legnagyobb stúdiójával.
– Krisán László, ügyvezető igazgató, Korda Filmstúdió Kft.: A Titanic-2 filmet bármikor le lehetne forgatni úgy, hogy nemcsak a felét tudják felépíteni a hajónak, mint amit a Titanic-1-ben láttak, hanem az egész hajó kompletten rá tud férni mondjuk egy ilyen területre.
– Mv.: És ezzel nemcsak a filmesek, hanem az etyekiek is jól járnak majd.
– Nádpor Ármin, polgármester, Etyek: Közvetlenül azok az adóforintok, ami az iparűzési adóból befolyik majd a stúdió működésével kapcsolatosan nyilván a falu egészének, a teljes közösségnek a hasznára válik majd.
– R.: Különösen, hogy még most, 30 millió Ft az önkormányzat iparűzési adóbevétele, a stúdió működésével ennek a többszörösére számíthatnak. Annyi pénzre, amennyiről Fóton egyelőre álmodni sem mernek. It csak a stúdió korszerűsítésére, felszerelésére legalább 5 milliárd Ft kellene, nem beszélve arról, hogy még néhány évtizeddel ezelőtt a magyar filmkészítők tartották el a telepet, addig ma már a teljes kapacitás alig 20 %-át használják ki a magyar filmesek. A többi 80-at külföldiek. Csak egy a sok közül. Az Abigél, Zsurzs Évától. 1990-ig évente csaknem 80 játékfilm készült a magyar- és világirodalom klasszikusaiból, illete a kortárs szerzők műveiből. Ez a múlt. És ez a jövő is. A Magyar Televízó és a Magyar Mozgókép Közalapítvány a következő három évben 1,5 milliárd Ft-ot szán arra, hogy újra készüljenek magyar irodalmi művekből filmes adaptációk gyermek- és ifjúsági filmek.
– Mv.: Ezt azért nem mindenki érzi úgy, hogy minden fenékig tejfel. A dokumentumfilmesek pl. újabb megbeszéléseket folytatnának a Magyar Mozgókép Közalapítvánnyal, mert keveslik a jövőbeni támogatásokat.
