A filmeknek sikerült elkerülniük az újabb és újabb technológiák jelentette csapdát
Letisztultság és a dolgok aprólékos megfigyelése jellemezte a kísérleti- és kisjátékfilmeket az idei 38. Magyar Filmszemlén – mondta az alkotásokat értékelve Tímár Péter rendező, a zsűri elnöke.
„Szokásosan jó volt” a kísérleti- és kisjátékfilm-termés – hangsúlyozta Tímár Péter a beszélgetésen, amelyen a zsűri két másik tagja, Gelencsér Gábor filmesztéta és Hartai László rendező is részt vett. Gelencsér Gábor hozzátette: a paletta sokszínű, a filmek nagy része a televízióban is sikerrel szerepelhet, illetve nagyobb alkotások kísérőfilmjeként is megjelenhet.
Az alkotások komolyabbak lettek, mint a korábbi években – vélekedett Tímár Péter. Mint mondta, kevés az olyan munka, ami mindenáron „trendi” akar lenni, ideges kameramozgás már csak egy-két filmben látható. Az alkotók többet foglalkoztak a történettel, a szereplőkkel és hagytak időt az operatőrnek dolgozni – mutatott rá, kiemelve, hogy nagyon jó operatőri munka jellemezte a filmeket.
A 38. Magyar Filmszemle versenyprogramjában 30 kísérleti- és kisjátékfilm kapott helyet.
„Nem maradékmunkák”
Hartai László, aki a háromtagú előzsűriben is részt vett, elmondta, hogy izgalmas és hálátlan dolog volt a 30 film kiválasztása a 120 alkotás közül. Megjegyezte: örömmel töltötte el, hogy sok főiskolás film jelent meg a kínálatban. „Nem maradékmunkák, hanem ide készült alkotások” – tette hozzá.
Gelencsér Gábor kiemelte, hogy a filmeknek sikerült elkerülniük az újabb és újabb technológiák, a filmnyelvi kifejezőeszközök sokasága jelentette csapdát, amelyekbe könnyen „belefulladhatnak a gondolatok”. Sok film kifejezetten visszafogott, fegyelmezett és ilyen értelemben érett munka – fogalmazott a filmesztéta.
Másik – a játékfilmeknél is megjelenő – tendenciaként a műfaji sokszínűséget emelte ki. „A rövidfilmektől különböző filmnyelvi megoldások kipróbálását várnánk, de ebben az esetben erre az időtartamra elegendő gondolattal és eszközzel, kerek, egész művek születtek” – mondta, hozzátéve, hogy ebbe a szórakoztató filmtől kezdve, a hagyományos dramaturgiájú kisjátékfilmen keresztül, a társadalmat bíráló szatírán át, a kísérleti munkákig sok minden belefért.
Számos alkotást – amelyeknek alkotói jelen voltak a beszélgetésen – külön-külön is értékeltek a szakemberek.
Horváth Lili Vakáció című filmjéről szólva Gelencsér Gábor kiemelte: ami igazán megragadó, az az eszközök letisztultsága. Kardos Sándor Végjáték című alkotása visszafogott, áttetsző tisztaságú film – hangsúlyozta.
Szirmai Márton Szalontüdő című alkotását értékelve kiemelte: nagy erénye a feszes vágás, ami a poénra kihegyezett dramaturgiából következik is. Ascher Tamás alakítása zseniális – jegyezte meg a filmesztéta. Mátyássy Áron Mínusz című filmjének erényeként a témaválasztást jelölte meg Gelencsér Gábor. „A történet szépen épül fel, tetszett az a megoldás, hogy egy korábbi epizodikus kitérő teremti meg a lehetőséget a film befejezéséhez” – mutatott rá a zsűritag. Nagy Dénes Együtt című filmjét Gelencsér Gábor az egyik legszebb munkaként értékelte.
Nemes Jeles László Türelem című filmjéről szólva Hartai László kijelentette: lényege volt a tér-idő egybetartása, amely megkövetelte az egysnittes megoldást. Méltatta puritán eszközkezelését és új nézőpontját. „Lágerirodából még nem láttam a holokausztot” – fogalmazott a rendező. Hangsúlyozta, hogy Tóth Barnabás és Simonyi Balázs Egy szavazat című filmje esetében sokra tartotta a politikai szatíra műfajának megjelenését. Máthé Tibor Vasárnap című, Hernádi Gyula önéletrajzi ihletésű műve alapján készült alkotását értékelve Tímár Péter kiemelte, hogy elsősorban operatőrileg tartja igényes munkának, de nagyon megérintette a főhős – egy teljesen elveszett ember – figurája. Schwechtje Mihály Az alma című filmjének történetéből a maximumot hozza ki a színész. Jól elvégzett, profi munka – tette hozzá Tímár Péter a kísérleti- és kisjátékfilmek értékelésén.
hirado.hu/MTI
