Gyurcsány Ferenc ellenségképet kreált
2007. január 27. (3. oldal)
Megtalálta és megnevezte a demokratikus Magyarország fő ellenségét Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, méghozzá a Fidesz képében. A miniszterelnök a Népszabadságban hat oldalon keresztül szerteágazó témákról ír, utalva más mellett arra is, hogy a korábban ígértekkel ellentétben elképzelhető, hogy 2008-ban sem csökkentik a megemelt közterheket.
Öt év szocialista-szabad demokrata kormányzás után Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Népszabadságban közzétett hatoldalas írását azzal kezdi: „Magyarország veszélyes útra tévedt.” A Szembenézés címet viselő anyag ennek okait a „messzi múltban” keresi (szerinte a történelem normális kerékvágásából a második világháború után zökkent ki, és csak a rendszerváltozás idején tért vissza a „maga rendjébe”), illetve új keletű félelmekhez köti, amelyek nem függetleníthetők az elkövetett szakmai és politikai hibáktól. Ez utóbbiak kialakulása a Fidesz által folytatott politika eredménye, a legnagyobb ellenzéki párt ugyanis „radikális, populista, nacionalista, Nyugat-ellenes, nemegyszer az antiszemitizmussal operáló” megfogalmazásokkal jelentkezik, a „demokratikus minimum szisztematikus gyengítésére törekszik”. „Mindezek előrebocsátásával azt gondolom, hogy hazánkban ezekben az években nem a mérsékelt középpártok parlamenti váltógazdálkodása zajlik, hanem bal- és jobbközép pártok demokratikus koalíciója vív kiélezett küzdelmet a demokratikus alapkonszenzust egyre inkább elutasító, populista párttal, a Fidesszel.
E küzdelem szélsőséges megnyilvánulásait is láthattuk az őszi események során” – közölte a kormányfő 23 pontos tanulmányában, amelyben egyébként leszögezi, írására úgy tekint, mint a „kölcsönös megértés irányába” vezető lépésre.
Gyurcsány Ferenc sok mindenre kitér dolgozatában, így az őszödi beszédről is nyilatkozik: több hónap távlatából is komoly politikai hibának tartja azt, mert a kiszivárogtatással lemondott arról, hogy az ország polgárait bevonja az elmúlt időszak értékelésébe, és mert a szöveg „nyelvi, stilisztikai megoldásai” félremagyarázásra adtak lehetőséget. Röviden kitér a kormány gazdasági kiigazító és egyensúlyteremtő lépéseire, utalva arra, hogy ezek csökkentették a növekedés ütemét. „Többen figyelmeztetnek, hogy egy tartósan alacsonyabb növekedési pálya sem zárható ki” – fogalmaz a korábban két nehéz esztendőt ígérő miniszterelnök, aki utal az adópolitika újbóli végiggondolásának lehetőségére. Mondataiból többen arra következtetnek, hogy egyelőre nem tervezik a tavaly nyári adócsomaggal megnövelt közterheket csökkentését 2008-ra sem.
A miniszterelnök a demokratikus baloldali hagyományokról kifejti: választani kell Nagy Imre és Kádár János szemben álló öröksége között, és büszkén kell vállalni előbbi örökségét, így éppen Kádárral szemben fogalmazva meg azt.
Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője a köztelevízióban az utóbbi passzussal kapcsolatban azt mondta: szocialista belső körök a megjelenés előtt figyelmeztették a miniszterelnököt a Kádár-rendszer megítélésének „mikéntjére”, hogy az azzal való szakítás nem jelentheti azoknak az embereknek a felelőssé tételét, akiknek családja jobb társadalmi helyzetbe került akkor.
A párttagság új feladata. Nyakó István az InfoRádiónak azzal indokolta, hogy a Népszabadságban publikálták a Gyurcsány-szöveget, hogy az „országos napilap azt a célt szolgálja, hogy minél több emberhez eljusson. Márpedig mai információink szerint a Népszabadság a legnagyobb példányszámú politikai napilap. Nem csak a párttagsághoz szólt a miniszterelnök. Hozzáteszem: a párttagságnak kötelessége is lesz ezt az írást terjeszteni, annak a szellemiségét eljuttatni mindenkihez. Ezt fontosnak tartom.”
