Az ENSZ iraki fegyverzetellenőreinek vezetője benyújtotta írásos jelentését a Biztonsági Tanácsnak. A kiszivárgott hírek szerint Hans Blix részint bírálja az irakiak együttműködési készségét, másrészt viszont elismeri, hogy vannak biztató fejlemények. Például, hogy Bagdad közölte, megsemmisíti tiltott rakétáit. Amerikai szakértők szerint azonban bizonyosra vehető, hogy elvi ígéretei ellenére Irak nem fogja megkezdeni a 150 kilométeresnél nagyobb hatótávolságú rakétáinak leszerelését, legalábbis a kapott határidőn belül semmiképpen sem.
A semminél több, a vártnál kevesebb. Lényegében így jellemzi az irakiak magatartását Hans Blix abban a jelentésben, amit most juttatott el az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjaihoz. A dokumentum hivatalos közzététele még várat magára, de a fő fegyverellenőr munkatársai már kiszivárogtatták a mondanivalót.
Eszerint Blix nehézkesnek tartja az irakiak együttműködési készségét, viszont – és ezt a részt csak most toldhatta a jelentéshez – rendkívüli jelentőségűnek minősíti, akárcsak a friss hírek szerint a francia külügyminiszter, ha ezen a hétvégén az irakiak ígéretüknek megfelelően valóban megkezdik az al-Szamud nevű rakéták megsemmisítését. A megvalósítás technikájáról szombaton és vasárnap tárgyalnának az ENSZ, illetőleg Irak szakértői Bagdadban.
A bagdadi kormány egyébként a Blixhez írott legutóbbi levelében azt állítja, hogy igazságtalan és jogtalan a nevezett rakéták megsemmisítésének követelése az ENSZ részéről, mert e fegyverek hatótávolsága nem éri el a még megengedett 150 kilométeres távot sem, ám az együttműködési készség igazolásaként mégis hajlandó eleget tenni a kérésnek.
Bush amerikai elnök pénteki beszédében és a USA Today című lapnak adott interjújában egyaránt lekicsinylően beszélt a szóban forgó rakéták leszerelésére tett iraki ígéretről. „Ha egy fegyverből kiveszünk egy golyót, ugyanakkor benne hagyunk még hat másikat, akkor az minden, csak nem leszerelés” – mondta az elnök és e gondolatot azzal fejelte meg, hogy – idézet – most fogjuk Szaddámot lefegyverezni.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsában eközben áthidalhatatlannak látszik immár a szakadék az amerikai-brit és az orosz-francia oldal között. Washingtonban a legnagyobb föltűnést Ivanov, orosz külügyminiszter kijelentése okozta. Eszerint országa vétózni fog, ha az amerikai-brit közös határozati javaslatot a beterjesztők háborús jogosítványként értelmezik.
Az orosz vétó
Oroszország élni fog vétójogával az ENSZ Biztonsági Tanácsában a világ békéjének megőrzéséért – jelentette ki Igor Ivanov külügyminiszter Pekingben.
Mint mondta, Oroszország nem támogat egy olyan határozatot, amely elősegítené a Bagdad elleni katonai támadás megindítását. A Biztonsági Tanács pénteken ismét napirendjére tűzi azt a tervezetet, amelyet az Egyesült Államok,
Nagy-Britannia és Spanyolország terjesztett be az iraki tömegpusztító fegyverek leszereléséről. Megvitatják azt a francia-orosz-német memorandumot is, amellyel a kezdeményezők és az őket támogató Kína a háború elkerülését, valamint az ellenőrök munkájának meghosszabbítását szeretnék elérni.
Közben újabb amerikai repülőgép-hordozó indul a Perzsa-öbölbe. A haditengerészet közleménye szerint a Nimitz, fedélzetén 70 harci géppel, hétfőn csatlakozik a térségben állomásozó flottához. Közben a Pentagon bejelentette,
hogy az amerikai légierő legmodernebb, B2-es típusú bombázóit telepíti az Indiai-óceán térségébe.
Az iraki ellenzék szeretné elkerülni a tartós amerikai jelenlétet
Iraki ellenzékiek már a Szaddam Husszein utáni korszakra készülnek.
Péntektől egy hat főből álló bizottság szervezi és irányítja az iraki ellenzékiek életét. Az iraki Kurdisztánban, Szalahadinban még mindig tartó ellenzéki konferencia a Magyar Rádió elsődleges, de megbízható információi szerint Dzsalal Talabanit, Maszud Barzanit, Ahmed Talabit, Adnan Badzsadzsit, Ijjad Alavit és Abdulaziz Hakimot bízta meg azzal, hogy az elkövetkező átmeneti időszakban tegyék meg a szükséges intézkedéseket egy demokratikus föderális Irak megteremtése érdekében.
Az ellenzéki vezető testület megbízatása Szaddám Huszein kormányának leváltását követő, első demokratikus választásokig tart.
Amerikai védelem Izraelnek
Az Egyesült Államok mindent megtesz annak érdekében, hogy Izrael ne sodródjon bele az Irak-ellenes esetleges háborúba.
Az izraeli kormány külön engedélye nélkül használhatják rakétaelhárító berendezéseiket az amerikai katonák Izrael központjában is, ha Irakból bármilyen töltettel rendelkező Scud-rakétákat lőnének a hamarosan várható iraki háború során az ország irányába – adták hírül ma az izraeli hírközlő szervek.
Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az Izraelben tartózkodó amerikai katonák fogják védeni az ország légterét, saját, egy hónappal ezelőtt idetelepített Patriot típusú rakétaelhárítóikkal.
A tervek szerint két rakétaveszélyes körzetet jelöltek meg, az egyik Izrael északi, Haifa környéki része, a másik a Tel-Aviv körüli központ. Amennyiben valósággá válik a rakétaveszély, vagyis már el is indítanak Irakból egy Scud-ot, az ellen először az amerikai és az izraeli hadi ipar által közösen kifejlesztett úgynevezett nyílt típusú üldöző rakétát küldik.
Ha az nem tudná az ellenséges repülőszerkezetet megsemmisíteni, a Patriotok tucatnyi töltetével fordulnának ellene. Az Egyesült Államok célja ugyanis az, hogy Izrael mindenképpen kimaradjon ebből a háborúból, így a hadserege mindent megtesz annak érdekében, hogy Szaddám Huszein, ha megtámadják, képtelen legyen egy Izraelt sújtó ellencsapás végrehajtására, de ha mégis megkísérelné, akkor sem akarják, hogy az izraeli légelhárítás válaszoljon rá, mert az támadógépeivel túllépné az ország légterét.
Az Economist szerint elkerülhetetlen az Irak elleni háború
Irak bejelentette, hogy szombaton megkezdi az ENSZ ellenőrök által kifogásolt rakétái megsemmisítését. A bejelentés ellenére egyre több elemző látja úgy, hogy a háború elkerülhetetlen.
Végjáték. Ez a címe a pénteki Economist vezércikkének. A londoni hetilap szerint gyakorlatilag nincs esély háborúmentes rendezésre. És ezzel világszerte egyetértenek az elemzők. Hiába jelentette be Irak, hogy elkezdi kifogásolt rakétáinak megsemmisítését. Rumsfeld amerikai védelmi miniszter még e bejelentés előtt úgy nyilatkozott, hogy ez nem Irak együttműködésének jele, Szaddám Huszein csak a nyomásnak enged.
Bush elnök pedig legutóbbi interjújában közölte: Szaddámnak 12 éve volt a lefegyverzésre. Nem tette meg. Mi most megtesszük. Közben persze folyik a nagy diplomáciai akciózás a Biztonsági Tanácsban. Egyes értesülések szerint a háborút gyakorlatilag szentesítő amerikai-brit-spanyol javaslatot már nyolc ország támogatja. A jóváhagyáshoz kilenc szavazat kell. Igaz Oroszország és Franciaország még nem mondott le a vétó lehetőségéről. De ha Amerika megszerzi a BT tagok többségének támogatását, Páriszt és Moszkvát elszigetelődés fenyegeti. És Amerika mindent bedob. Bush személyesen hívta fel telefonon az angolai elnököt. Erre még nem volt példa.
Sokan viszont úgy vélik, hogy a stratégiai és diplomáciai megfontolásokon túl Bush elnököt főleg belpolitikai okok motiválják. Ha meghátrálna, gyengének mutatkozna és saját pártján belül csökkenne támogatottsága. Ebben az esetben viszont újraválasztási esélyei is csökkennének. Vagyis a végjátékban már már nincs mód a forgatókönyv átírására.
Zentai Péter (Washington), MR, P. Szabó József, Mérő Miklós (Tel-Aviv), Keleti Miklós
