Jean Marie Le Pen tagadta, hogy rasszista volna, de azért megerősítette korábbi véleményét: Franciaországban nem volt embertelen a náci megszállás, és a gázkamrákat történelmi részletkérdésnek nevezte. A kommuisták tehetnek mindenről.
Tagadta maga és pártja rasszista mivoltát Jean-Marie Le Pen, a francia Nemzeti Front vezetője, aki szerint ezt a jelzőt „a kommunisták” aggatták rá.
A francia szélsőjobb fő erejének elnökválasztásra készülő vezérével a Daily Telegraph készített interjút. A brit napilap kérdésére – hogy pártja fajgyűlölő vagy antiszemita-e – kijelentette: ennek az állításnak a hamisságát tettekkel tudja igazolni. Amikor ugyanis először választották képviselővé, választási listájának második helyén „egy fekete” állt, ami „kissé furcsa lenne egy rasszista részéről”. Hozzátette: irodájában „zsidók, arabok és feketék is dolgoznak (…) mit kellene még tennem azért, hogy ne bélyegezzenek rasszistának?”
Le Pen szerint a „rasszista”, „idegengyűlölő”, „antiszemita” címkéket a Kommunista Párt osztogatja, „ők azok, akik Franciaországban meghatározzák, hogy mi erkölcsös és mi erkölcstelen”.
A történelem részletkérdései a gázkamrák
Az újság megkérdezte Le Pent, mi a véleménye ma a náci haláltáborok gázkamráiról tett korábbi kijelentéséről, amiket „a történelem részletkérdésének” nevezett, a Nemzeti Front vezetője kijelentette: ezt húsz évvel ezelőtt mondta, de még most is mindenki ezt veti a szemére, köztük „a kommunisták, akiknek 100 millió halott terheli a lelkiismeretüket”.
Hozzátette: nem azt mondta, hogy a gázkamrák nem léteztek, hanem azt, hogy a II. világháború történetének tragikus epizódját jelentették, de csak egyik elemét annak a történetnek, amelybe 60 millióan haltak bele. Le Pen szerint a gázkamrákról sem Churchill, sem de Gaulle, sem Sztálin, „sem senki más” háborús emlékirataiban nem esik szó.
A náci megszállás nem volt embertelen Franciaországban
A francia politikus az interjúban kiállt azon korábbi kijelentése mellett is, amely szerint Franciaország náci megszállása „nem volt kivételesen embertelen”. Szavai szerint a Belgiumban, Hollandiában, Lengyelországban vagy máshol történtekkel összehasonlítva „ez egyértelmű”. Hozzátette: vannak bizonyos témák, amelyekről „az ember nem mondhatja el a véleményét, akkor sem, ha igaza van”.
A The Daily Telegraph felidézi, hogy Le Pent többször elítélték rasszizmus és gyűlöletre uszítás címén; egyszer azon kijelentése miatt, hogy „a fajok nem egyenlők”, 1997-ben pedig azért, mert azt mondta, hogy Jacques Chirac államfőt „zsidó szervezetek pénzelik”.
Jean-Marie Le Pen a brit lapnak adott interjúban ugyanakkor azt mondta: kíváncsi lenne, hogy bárki tudna-e neki tulajdonítani olyan kijelentést, szándékot vagy cselekedetet, amelyet szélsőségesnek lehetne minősíteni.
Egyetértett azzal a felvetéssel, hogy Nagy-Britanniában nem örvend túlzott népszerűségnek. Kijelentette azonban: ez azért van, mert nem ismerik őt jól. „Ha valaki ismer, az szeret – de legalábbis kevésbé utál” – tette hozzá. Le Pent a legutóbbi európai parlamenti választások egy manchesteri kampányrendezvénye után – amelyen a szélsőjobboldali Brit Nemzeti Párt választási küzdelmét igyekezett segíteni – kis híján meglincselték a jelenléte ellen tiltakozó brit tüntetők, és csak szoros rendőri gyűrűben tudott elmenekülni a helyszínről.
