Történelmi hiányok

sofar, 2007. január 26. 03:35 JNA24 médiafigyelő, 168 Óra Add comments

2007.01.25., 2007. évfolyam, 4. szám

szerz: Krug Emília forrs: 168ra

Radikalizálódik a fiatalság. Legalábbis ezt mutatja a Felsőoktatási Kutatóintézet vizsgálata, mely szerint az egyetemi hallgatók zöme 2000 óta lett nagyrészt Fidesz-szimpatizáns, de az idén már az is látszik: 6-7 százalékuk elfogadhatónak tartja a MIÉP-et, a Jobbikot, sőt a Vér és Becsületet vagy a Hatvannégy Vármegyét is. Vajon mit tudnak e szórványcsoportosulások ideológiáiról? Egyáltalán: vannak-e ismereteik a 20. század magyar sorsfordulóiról, Trianonról, a holokausztról, a nyilasuralomról, a szocializmusról vagy épp a rendszerváltásról?

Vásárhelyi Mária 2003-ban végzett felmérést történelem szakos egyetemisták körében. Akkor megdöbbenést keltett állítása: az adatgyűjtés tapasztalatai szerint a leendő történelemtanárok harmada antiszemita és rasszista. „Történelmi hazugságokról is véleményt kellett mondaniuk, és óriási hiányosságaik voltak” – mondja a szociológus.

A diákok háromnegyede értett egyet azzal, hogy a magyarok elődei tulajdonképpen a hunok. Több mint felük igaznak hitte, hogy a Tanácsköztársaság, a fehérterror vagy a Rákosi-rendszer idején több tízezren haltak erőszakos halált. Többségük úgy gondolta: a holokausztért kizárólag a németek felelősek, míg a magyarok „csak” aszszisztáltak, sőt, amíg lehetett, védték is zsidó honfitársaikat. Ezzel párhuzamosan azzal a – szintén a mítoszok világába tartozó – vélekedéssel is egyetértettek, hogy a Gestapo sehol másutt nem kapott annyi feljelentést, mint Magyarországon. „Az eredmény az országos reprezentatív mintán, a felnőtt lakosság körében hasonló volt. Az emberek dogmaszerűen elfogadják, amit propagandisztikus céllal mondanak nekik, nincsenek ismereteik, amelyekkel öszszevetnék őket.”

A helyzet a középiskolában sem jobb. Selmeci Mónika kőbányai gimnázium- és szakközépiskolában tanít. Úgy látja, a diákok azt a hagyományos értékrendet képviselik, amit a család. „Vagy úgy tartják: nagyon jó volt a Kádár-rendszer, vagy azt emlegetik, mennyien vesztek oda Recsken. Otthon ugyanis kizárólag efféléket hallanak, innen tájékozódnak. A rendszereket képtelenek értelmezni. Nem értik, mit jelent a »termelőeszközök államosítása«, mivel jószerivel azt sem tudják, mik azok.”

Kirívó esetek is előfordulnak. Akadt az iskolában egy Hitler-rajongó fiú. Nagyapja, apja katona volt, ő is erre a pályára vágyott. Sokat tudott a világháborúról, mégis gyakran kiszaladt a száján a „vesszenek a zsidók”. „Egyszer bevittem egy útikönyvet az órára, rá volt írva: -führer. A fiú fellelkesült. »Rendet akart az életében.«”

Pesti srácok

Vásárhelyi meséli: beszélt olyan értelmesnek látszó diákkal, aki tavaly ősszel részt vett az utcai megmozdulásokban, s komolyan hitte, ők a pesti srácok méltó utódai. Merthogy forradalom van.

A szociológus szerint a családok nem szívesen adják tovább személyes történeteiket. „Elhárítják a felelősséget. Áldozatnak mutatják magukat. Nem szeretik beismerni, hogy bizonyos mértékben együttműködtek a különféle diktatúrákkal, amelyek elnagyoltan, összemosódva jelennek meg képzeteik között. Pedig nem kis mértékben különbözött az „56 előtti rendszer a hatvanas és a nyolcvanas években megismerttől.”

Így a család eleve nem lehet hiteles emlékforrás, de szerepét az iskola sem veszi át. Kuriózumnak számít, ha a diákok érettségi előtt eljutnak a huszadik századig. Az ókortudomány és a középkor kérdéseinek vizslatása zajlik éveken át, hogy a vizsga előtti héten gyorstalpaló keretében „56-os, hidegháborús órával zárják tanulmányaikat. „Annyiban értem a tanárokat, hogy a huszadik századnak alapvető kérdéseiben sincs konszenzus – mondja Vásárhelyi. – Például abban, milyen rendszer volt a Horthyé vagy a Kádáré. A szakma sok mindenben egyetért – az értelmiség vitázik, a tanár pedig menekül.”

Kőbányán az „56-os évforduló kapcsán a tanulóknak interjúkat kellett készíteniük a családtagokkal, lefotózni a forradalmi helyszíneket. A Kossuth teret többen kapták. Akadt tanár, aki nem vállalta a túrát, volt szülő, aki nem is engedte oda a gyerekét. Ki tudja, mi történhet ott? (És talán neki volt igaza.)

A holokauszt vagy a kommunizmus emléknapján filmet néznek. „Idén a Hotel Ruandát láttuk. A népirtás, az idegengyűlölet került szóba – emlékezik Selmeci Mónika. – Azt ugyan hevesen ellenezték, hogy irtsuk ki a kék szeműeket, de azért elég hamar eljutottunk »a cigányok pedig lopnak« gondolatkörig. Ilyenkor nem érvelnek. Támadnak. És én nem vagyok fölkészülve a vitákra.” A tanárnő négy éve végzett az ELTE-n. Módszertanból gyakorolták, hogyan kell térképet, tankönyvet használni, órát felépíteni, forrást elemezni. Kényes kérdések nem kerültek szóba.

Kollégája, Szántó Judit húsz éve tanít. Legutóbb diákjaival A tanút nézték meg. „Öt-tíz éve a gyerekek még értették a filmet. A maiak nem. Csak egy kínai kisfiú szórakozott jól.” A tanárnő azt mondja: ő mindig eljut a rendszerváltásig, és nem kerüli a vitákat. Bevált módszere, hogy az athéni demokráciát összeveti a miénkkel. „Összehasonlítjuk az agorát a parlamenttel, megnézzük, miről lehetett akkor és most szavazni. A diákok igénylik, hogy reagáljunk az aktuális eseményekre. Nyitottak, szívesen beszélgetnek. De alig meggyőzhetőek. Nem is ez a lényeg. Elég, ha elfogadják, hogy a más véleményen lévő ugyanúgy tisztességes.”

Gábor Kálmán ifjúságkutató szerint okulhatnánk a nyugat-európai tapasztalatokból, ahol már a hatvanas években rájöttek, hogy a fiatalokat nem elégíti ki a formális iskolarendszer. A tanulás egyéni formáit unják, a közösségben végzett szabadidős tevékenységet kedvelik.

Akik hátrányos helyzetűek, s roszszabb iskolába járnak, kevesebbet tudnak. „Rájuk erősebben hat a média és az internet. A világhálón főleg nacionalista, szélsőjobboldali ideológiák terjednek, és a címzettek vevők erre, hisz saját bőrükön érzik: versenyezniük kell párizsi vagy távol-keleti kortársukkal. Kérdés, hogy a »kínaiak, takarodjatok!« felirat szerzője tud-e valamit a kínai kultúráról.”

Vásárhelyi szerint a fiatalok zavaros társadalmi helyzetével senki nem foglalkozik. „A felduzzasztott egyetemi létszám arra jó, hogy öt-hat évvel kitolja a munkanélküliség idejét. A képzés minősége romlik, a személyes kontaktus oktató és hallgató között lassan megszűnik. Mi meg szörnyülködünk, mit tesznek az utcán október 23-án.”

A jobb és a bal

A radikalizmus „kódolva van” bennük. Arra mozdulnak, ahol a „legmeggyőzőbb megoldást” kínálják. Most épp jobboldalon. Nem túl bonyolult ideológia, hogy „jobb vagyok, mert én magyarabb vagyok”. Gábor Kálmán azt mondja: elég végiglapozni a Fidesz szlogenjeit, s látható, milyen sémákban gondolkodik az ifjabb generáció. „Ha azt hallják, jobb lenne, ha Magyarország megint Nagy-Magyarország lenne, elhiszik. Főleg ha a felnőtt társadalom többsége sem nézett szembe a történelemmel.”

Persze a jobboldal könnyű helyzetben van, ha a bal nem nyújt alternatívát. Vásárhelyi szerint „merészebben kellene képviselni a baloldali értékeket, s nemcsak egy-egy kampányban”.

Mert nemcsak a radikális ideák, a radikális cselekvési minták is népszerűek. A Felsőoktatási Kutatóintézet felméréséből kiderül (1100 fős mintából), hogy a válaszolók 7 százaléka fogadja el a politikai agressziót, a kérdezettek 3 százaléka pedig már részt vett erőszakos megmozdulásban is. Nem becsülik a demokrácia értékeit, az iskolában ezt nem is hangsúlyozzák, a pártsemleges oktatás szimplán értéksemlegessé válik.

„Az oktatás tekintélyelvű. Még mindig a Kádár-rendszerben kialakult attitűdök élnek – véli Vásárhelyi. – Hazánkban sosem volt működő polgári demokrácia. Nincsenek hagyományok. Az tán még elfogadható, hogy az értékvizsgálatokban a biztonság és a jólét megelőzi a szabadság értékeit, de a magyar mentalitásra jellemző, hogy a jólöltözöttség, a szépen berendezett lakás is fontosabb, mint a szabadság. És ha a szülők így gondolják, miért is tartanák oly nagyra a készen kapott demokráciát az utódok?”

Kapcsold cikkek:

Gazdálkodj okosan

A mi huszadik századunk – Történelemoktatás Magyarországon

Szóljon hozzá! Ugrás a teljes fórumhoz

Az téma címe: Történelmi hiányok

A hozzászóláshoz, kérjük, lépjen be!

Skubi 2007.01.25. 14:27 [3]

Tiszteletem!

Mit dijaznak a pc jatekok a gyilkolaszast. Mit dijaz a piac a hutlenseget. Ki jut elore a hivatali, uzleti eletben? Az agressziv, eroszakos, hazug, ember.

Kik felenek meg a kopmprátor burzsoázia erdekeinek? A fenti tulajdonsagu emberek.

A szolidaritas, egyutterzes, irgalom, onzetlenseg, muveltseg nem trendi. Nem fizeti meg a piac.

Aki ezt moderalhatna az az ertekado polgarsag, az meg nincsen.

Es jo darabig nem is lesz.

:~I

idegenismerős 2007.01.25. 14:10 [2]

Több idősebb és fiatalbb ismerősöm már fél ettől a szabadságtól, amelyben mindent szabad, és az ember szabad préda lett. Ez a szabadság sok esetben az illumiunisták félelmes szabadsága, amit sok ember félve él meg az utcákon. Csak ezt nem illik kimondani, mert rögtön azt mondják, hogy ez nem európai demokráciafelfogás.

Másik ismerősök szerint a biztonsági cégek védelme mögé bújva könnyű papolni a szabadságról, és ráerőszakolni másokra a toeranciát.

Van olyan ismerősöm akinek viszont tetszik ez a szabadság, mindig van nála fegyver és imádja a szabad amerikai gegszterfilmeket.

idegenismerős 2007.01.25. 14:00 [1]

Az egyik ismerősöm meséli, hogy ma, 2007. jan. 25.-én ment az Oktogonnál, a villamosról szállt éppen le, amikor látta, hogy egy alacsony cigányfiú (gyerek még) elment egy huszonéves nő mellett és egy óriásit rávágott a nő fenekére, hatalmasat csattant a hátsó. A nő tovább ment, nem mert szólni. Az ismerősöm utolérte a gyereket, és azt mondta neki: öcsém ez kemény ütés volt. A gyerek először egy kicsit megijedt – bizonyára csak az erőszak nyelvén ért – mert az ismerősöm 110 kg tiszta izom. Amikor látta, hogy nincs mitől tartani, akkor jót vigyorgott. Egyébként egészen pontosan 10 óra harmincöt perckor történt.

Egy másik viszont azt mondja, hogy rengeteg erőszakos eset van országszerte, buszon, villamoson is lehet hallani a történeteket, amikor fiatalok mesélik, hogy támadtak rájuk késsel és követelték az értékeiket. A támadók sokszor cigányok vagy éppen skinheadek. A fiatalok pedig gondban vannak, félnek, és sokszor önvédelmi csoportokat alkotnak.

Harmadik ismerős szerint azért, mert ezeket az eseteket a médiák nem mutatják, sőt letagadják, mert – szerinte – bizonyos köröknek tetszik ez az egyre nyíltabbá váló ellentét, és még erősítik is a háttérből az ellentéteket, sugalmazzák a bűntényeket.

Több ismerősöm véleményét most nem mondom el.

Feliratkozás a hírlevélre

168óra rádió

Közvetlen kapcsolat

Orvosgondok

2007.01.25.

Redakció

Árulás a jobboldalon?

2007.01.19.

Közvetlen kapcsolat

A reumatológia jövője

2007.01.18.