Mióta a palesztinokról írt könyve megjelent az Egyesült Államok Nobel-békedíjas elnökének, egyre több olyan történet kerül nyilvánosságra, miszerint az elnök nem mindig szimpatizált a zsidókkal.
Sokallta a zsidók számát az amerikai holokausztbizottságban Jimmy Carter egykori amerikai elnök (1977-1981), és miután kívánságára átrendezték az emlékbizottság sorait, Carternek az egyik presbiteriánus keresztény tag szúrt szemet, mert szerinte zsidó hangzású neve volt. Minderről a bizottság valamikori ügyvezetője, Monroe Freedman számolt be a Wolrd Net Dailynek (WND).
Jimmy Carter (1924- )
Az Egyesült Államok 39. elnöke, georgiai kormányzóként, a demokraták jelöltjeként Gerald Fordot verte meg az 1976-os elnökválasztáson. A Közel-Keleten 1978-ban közvetített Egyiptom és Izrael között, ekkor írták alá a Camp David-i egyezményeket. Regnálása alatt deklarálta az USA, hogy a Perzsa-öböl birtoklására tett kísérlet amerikai érdekeket sért, ezért támadásnak tekinti. Népszerűségének az 1980-as iráni túszdráma vetett véget, amikor nem tudták kiszabadítani a nagykövetségen rekedt 66 túszt. Reagen váltotta. ELnöksége után Carter Center néven szervezetet hozott létre, ami nemzetközi konfliktusokban való közvetítést vállalt a felek között, de egyéb emberi jogi ügyekben is fellépett. 2002-ben kapott béke Nobel-díjat. (Forrás: Wikipedia)
Freedmant, aki jelenleg a Hofstra egyetem jogász oktatója, a nyolcvanas években Elie Wiesel, a bizottság elnöke kérte fel az ügyvezetőségre. A Carterék által létrehozott holokauszt-emlékbizottság alapította a washingtoni holokaszutmúzeumot.
Palesztináról írt könyvet
Freedman feladata az volt, hogy a bizottság tagjait összeállítsa, a névsort pedig elküldte Carter irodájának. Amikor visszaküldték a listát, Freedman a papír a jobb felső sarkában az elnök kézírásával írt megjegyzést talált: „Túl sok a zsidó.”
A névsor 80 százaléka valóban zsidók neveit tartalmazta, köztük több holokauszttúlélőét, de mint Freedman mondja, „ha Martin Luther Kingre kellett volna emlékezni, akkor valószínűleg az afroamerikaiak szerepeltek volna ilyen arányban”.
Freedman a történet nyilvánosságra hozatalát azzal indokolta, hogy Carter nemrégiben publikálta „Palesztina: békét, ne apartheidet” c. könyvét, amit egyesek szándékos ferdítései miatt Izrael-ellenességgel vádoltak meg.
Nem az első eset
Carter elnökségéről és a jobb felső sarokba írt jegyzeteiről nem ez az első sztori, írja a WND: a múlt héten a izraeli nemzeti rádiónak egy Carter alatt szolgált igazságügyi minisztériumi tisztviselő elmondta, ő is kapott egy elnöki jegyzettel ellátott kérvényt, amiben egy háborús bűnökkel vádolt, USA-ba menekült SS-tiszt különleges elbánásban részesítését kérte az elnök.
Neal Shert 1978-ban kérte meg az elnök, hogy Martin Bartesch-t, aki 18 évesen az SS halálfejes osztagában szolgált az ausztriai Mauthausenben, engedjék vissza az Egyesült Államokba, ahonnan éppen Sher hivatala toloncolta ki Ausztriába, ahol ügyét tárgyalták.
Sher elmondta, egyértelmű bizonyítékok voltak arról, hogy Bartesch megölt egy francia zsidót. Az elnöktől mégis megkapta a család levelét, amiben Bartesch Amerikában született lánya értetlenkedett azon, hogyan lehet valakit 18 éves kori tettéért elítélni. Carter a jobb felső sarokba annyit írt: „különleges elbánást”. A levelet a héten a New York Sun közölte.
