Január 27-ét, az auschwitzi haláltábor 1945-ös felszabadításának napját 2005. november 1-jén nyilvánította Holokauszt Emléknappá az ENSZ-Közgyűlés
Újabb elképesztő kijelentéssel hívta fel magára a figyelmet a holokauszttagadó kijelentéseiért tavaly elítélt David Irving. A férfi szerint az auschwitzi koncentrációs tábor nem más, mint „turistaattrakció”. Irving mindezt a Sky TG 24 nevű hírtelevízió egy vitaműsorában hangoztatta.
Mint fogalmazott, a holokauszt kifejezést „1975-ben találták ki, hogy a zsidók körüli tragédiát propagandacélra használják fel”. Elismerte, hogy a nácik zsidók millióit gyilkolták meg, ám szerinte „ez nem Auschwitzban történt”. Mint mondta, a történészek „félnek az igazság őszinte feltárásától”, mert különben „börtönben végezhetik”. Irvinget Ausztriában hároméves börtönbüntetésre ítélték. December végén, 13 hónap után kiengedték.
Január 27-ét, az auschwitzi haláltábor 1945-ös felszabadításának napját 2005. november 1-jén nyilvánította Holokauszt Emléknappá az ENSZ-Közgyűlés. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza „az emlékezés és a tanítás kötelességét”, hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.
A nagyításhoz kattintson a képre
A náci Németországnak a zsidóság megsemmisítésére irányuló programja az akkori zsidó népesség számát mintegy harmadára csökkentette. Hitler 1941 őszén határozta el a „végső megoldást”, azaz az európai zsidóság teljes kiirtását. A holokausztnak (görög eredetű szó, jelentése „tűzben elégő áldozat”) mintegy kétszázezer, a nácik által szintén alacsonyabb rendűnek nyilvánított cigány, valamint homoszexuális, testi és szellemi fogyatékos ember is áldozatul esett.
Az Oswiecim (német nevén Auschwitz) melletti „halálgyárat” Lengyelország lerohanása után, 1940-ben állította fel az SS-parancsnokság. A tábor bejárata felett tábla azt hirdette, hogy „A munka szabaddá tesz” (Arbeit macht frei). A kezdetben munkatáborként is működő auschwitzi tábort a tömeges megsemmisítés céljára alakították ki: a törzstáborban és a hozzá tartozó, 1942-ben kiépült Birkenauban, valamint Majdanekben építették fel az első gázkamrákat.
A nagyításhoz kattintson a képre
Az első áldozatokat 1941 szeptemberében gázosították el ciángázzal (cyklon-B). Az iparszerű népirtás 1943 márciusában kezdődött meg, amikor is üzembe helyezték a négy krematóriumot. Az auschwitzi német adminisztráció fennmaradt iratai és újabb kutatások szerint a táborkomplexumba hurcoltak – nem a megöltek – száma összesen 1 041 000 volt, közülük Lengyelországból 300 000, Görögországból 55 000, Németországból 69 000, Hollandiából 60 000, Franciaországból 69 000, Szlovákiából 27 000, Belgiumból 25 000, Magyarországról 436 000 embert deportáltak ide.
A nagyításhoz kattintson a képre
A tömeges népirtás programszerű megkezdése után Auschwitz az európai zsidóság megsemmisítésének központjává vált. Az akkortól érkező tömegekben a rabok már nem kaptak számot sem, 70-75 százalékukra az azonnali halál várt, ez az oka annak, hogy az adatok becsültek és eltérőek. Az auschwitzi múzeum 1,1 millióra teszi az Auschwitzba irányított európai zsidók számát, de akár 1,5 millióan is lehettek, s többségük elpusztult. Az emberek tervszerű megsemmisítése csak 1944 késő őszén ért véget. Amikor 1945 elején a szovjet csapatok elérték a tábort, alig több mint hétezer foglyot, többségében végsőkig legyengült nőket és gyerekeket találtak ott.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár az idei Holokauszt Emléknap alkalmából közzétett üzenetében kiemelte, hogy a nemzetközi közösségnek meg kell erősíteni elkötelezettségét az emberi jogok iránt, amelyeket Auschwitzban és a későbbi népirtások során brutálisan meggyaláztak. Felhívta a figyelmet arra, hogy az áldozatokra való emlékezéssel megakadályozható az emberi kegyetlenség újraéledése, s az emléknap alkalmat nyújt a holokauszt történetének megismerésére a felnövekvő generációknak.
A nagyításhoz kattintson a képre
A cigány holokauszt emléknapja augusztus 2. annak emlékére, hogy 1944. augusztus 3-ra virradóra a nácik néhány óra alatt legyilkolták az auschwitzi haláltábor utolsó háromezer cigány foglyát. A magyarországi holokauszt emléknap április 16., 1944-ben ezen a napon kezdődött el a zsidók gettókba zsúfolása.
OLVASSON TOVÁBB!
* Szembenézés – Magyarország veszélyes útra tévedt! – Kommunikációs offenzívában Gyurcsány
* Borókai megszólalt: nagyon durva volt a Nemzet támadása – Kóczián: a Fidesz most=MSZMP 86
* Elnök Úr, mikor jelenti fel a kormányt? – kérdezte Petrétei Orbántól
* Venne minisztériumot? – Hamarosan kész a lista
hirado.hu/MTI
