Nemcsak a plakátból kell következtetni a heti filmpremierekre, bár az is sokat mond egy-egy filmről, de sorokat is írtunk mellé.
A külvárosi Aki Kaurismaki, akinek legfőbb ismérve a filmes szakmában, hogy állandóan tajtrészeg, a külvárosi lúzerekről készít trilógiát. A Gomolygó felhők és A múlt nélküli ember után ezzel a filmmel zárul a vesztes-hármasa. A film főhőse Koistinen régimódi ember, biztonsági őr, mindenki utálja. Aztán megjelenik életében a végzet asszonya, nem véletlenül, hisz néküle nem lenne sztori. Bármennyire tragikusan hangzik, ne feledjük, hogy a Leningrad Cowboys menni Amerika rendezőjének filmjéről van szó, és humora ezúttal is megkérdőjelezhetetlen. Az IMDb-n ez a film csak alig több, min ötszáz szavazattal kapott egy biztos hetest, de ez is csak azt bizonyítja, az amerikaiaik a művészfilmekhez nem értenek. Finnország a Külvárosi fényeket jelölte Oscar-díjra, de ahogy a mi Fehér tenyerünk, úgy nyelvrokonaink idei jelöltje se került a legjobb öt közé. Azért ajánljuk!
Egy romantikus filmdrámát Jude Law és Juliette Binoche furcsa párosításával sem lehet elrontani, főleg, ha A tehetséges Mr. Ripley-t is jegyző Anthony Minghella a rendező. A külföldi kritikusokat mindenesetre erősen megosztja a film (a rottentomatoes oldalon 21 dicsérő és 24 lesújtó kritikát gyűjtöttek össze). A beesett arcú Jude Law (akit azért általában elismernek ezért a szerepéért) egy menő építészt játszik, akit kirabol egy fiatal tolvaj. Az építész idővel a fiatal tolvaj anyjának kegyeit kezdi keresni. A nézők az IMDb-n csak 6,4-re értékelték, de ebben szerepet játszhat az eredeti cím is (Breaking and entering), ami legalább annyire figyelemfelkeltő és fantáziadús, mint a magyar változata: Bűnös viszonyok.
Annak ellenére, hogy Vecsernyés János operatőrként olyan közönségfilmeken edződött, mint az Üvegtigris 2, vagy a Szabadság, szerelem, saját rendezése az Emelet, egy abszolút szerzői darab. Az biztos, hogy az operatőri munka olyan kísérleti, hogy beleszédülünk. A Nobel-díjas Kertész Imre Detektívtörténet című regényéből készült filmben Haumann Péter és kisebbik fia, Haumann Máté játsszák a milliomos apát és kutakodó fiát. A film persze messze nem kapott annyi pénzt és publicitást, mint a korábbi Kertész-adaptáció, a Sorstalanság. Az Emelet egy titkos szervezet neve, ami talán nem is létezik, mert mindenki csak sejti, de senki nem tud róla semmit. Ne pörgős akciónyomozást várjunk, inkább belassult állapotban üljünk be a moziba.
A Valami Amerikával Herendi Gábor azt bizonyította, hogy lehet szórakoztató magyar vígjátékot is készíteni, a Magyar vándorral azt, hogy hogy lehet elrontani, a Lorában meg azzal kísérletezik, hogyan lehet egy melodrámába vicces részeket csempészni. Egy megvakult lány, egy szaxofonos fiú, erős érzelmek, mély fájdalmak és fel nem dolgozott emlékek csapnak össze Budapest belvárosában. A film munkacímét már korábban megváltoztatták, mert a rendező szerint Vaxerelem cím a szerelem szó miatt elcsépelt. Az egész várost feldíszítő plakát szövegének nyelvtani helytelensége (Csak azt látsz, amit akarsz) olvasóinknak is szemet szúrt már, azért adatlapunkon a nézők már a bemutató előtti szerdán 8,66-ot adtak rá. Ha Lora vagy a többi ismeretlen színész arca a plakáton nem is, a rendező neve bevisz pár nézőt a moziba. Apropó, azt tudta, hogy eredetileg Kovács Patrícia lett volna Lora, és hogy Herendi Gábor csak a forgatás előtt egy héttel cserélte le az amerikai színésznőre? Mindenesetre az ismerős budapesti szórakozóhelyek mellett a főszereplő Lucia Brawley egzotikus arca és melle miatt is ajánljuk a filmet.
