A makói mező

sofar, 2007. január 23. 03:35 JNA24 médiafigyelő, 168 Óra Add comments

2007.01.22., 2007. évfolyam, 3. szám

cimkk: Falcon Oil and Gas Ltd., földgáz, Makó, Szabó György, TXM Kft

600 milliárd köbméternyi földgázt találtak Makó térségében – ez az egyetlen mondat majd” két évébe és közel négymilliárd forintjába került a kanadai Falcon Oil and Gas Ltd. magyar leányvállalatának, a TXM Kft.-nek. Az anyacég likviditásáért aggódókat megnyugtatandó: tőzsdei vállalat lévén, a bejelentést követő részvényárfolyam-emelkedés bőséggel behozta a beruházás értékét. E hír nemcsak az amerikai börze alkuszainak fantáziáját indította be. A gázár-támogatási rendszer átszabásával sújtott és a Barátság vezeték elzárásával terhelt időkben a lelet hazai körökben is felélesztette a hitet: lesz még magyar feltámadás, irigyel majd minket Dzsoki Júing. Az általános eufória jeleként értékelhető: ezúttal a Fidesz sem ugrott azonnal a kormány nyakának. (Igaz, megtette helyette hű fegyverhordozója, a KDNP.)

Mielőtt bárki hosszú távon kuvaiti életszínvonalra számítana, érdemes tisztázni az ügy részleteit, még ha ez az illúziók felszámolásával jár is.

Az, hogy Magyarország területén jelentős földgázkészlet rejtőzik, nem lepte meg a szakembereket. A szerves energiahordozók kutatása és felszínre hozása évtizedek óta folyik idehaza. A földgázkincset komolyan a hetvenes- nyolcvanas években vizsgálta a Mol állami elődje. Akkor a központi költségvetés terhére végeztek próbafúrásokat, ám lényegében eredménytelenül. A földtani kutatások alapján az állam kétszer is próbálkozott a makói medence feltárásával, sikertelenül. Noha számítások révén biztosra vették, hogy földgázt rejt a talaj, a kor fúrási technológiája lehetetlenné tette a megtalálását. Azóta tudjuk: valamivel több, mint hatezer méter mélyre kellett lejutni, hogy rábukkanjanak a fűtőanyagra.

Bányajáradékok

A rendszerváltást követően az Antall-kormány számolta fel az adóforintok meddő és költséges kutatásokra fordításának gyakorlatát. Az 1991-ben elfogadott koncessziós törvényre alapozott „93-as bányatörvény lemondott az ásványi kincsek állami kitermeléséről. A jogszabály értelmében a bányavállalkozások – a kutatási költségekhez viszonyítva – elhanyagolható eljárási díjakért juthattak területekhez. (Ennek eredménye, hogy jelenleg az ország majd” 80 százaléka „lefoglalt” szénhidrogén-kutatási terület.) Az állam a koncessziós jogokért cserébe 12 százalékos bányajáradékot szed, amelyet a kitermelt ásványi anyagok eladási árából kell levonni.

(Ez most ezer köbméter földgáz után hozzávetőleg 31,2 dollár, azaz 600 milliárd köbméter esetében 4000-5000 milliárd forint. Ezen összeg az ország egész évi költségvetésének a fele. Tavaly az államháztartásba 24 milliárd forint folyt be bányajáradékokból, emellett a Mol 1998 óta működő kútjai után 70 milliárdnyi extrajáradékot is befizetett.)

Magyarország uniós csatlakozását követően két ponton változott a hazai ásványkincs kitermelése. 2004-től a vállalkozásoknak minden kutatási területért 200 millió forintot kell letétbe helyezniük, valamint – a bányajáradékon és hivatalos eljárási díjakon felül – bevételeik 0,3 százalékát kell befizetniük a költségvetésbe. A kutatások élénkülésének komoly lökést adott, hogy a 2000 óta érvényben lévő szabályozást, mely szerint (a kutatási beruházás megtérülésének reménye nélkül) a Magyarországon kitermelt földgázt csak önköltségi áron szabad értékesíteni, a gázpiac EU-normáknak megfelelő liberalizációja miatt felszámolták.

Ennek eredményeként a beruházók a magyar fosszilis fűtőanyagokat is világpiaci áron adhatják tovább. (Összehasonlításként: ugyanez a helyzet minden más liberalizált piaci szegmensben is. A magyar agrárium nem adja olcsóbban terményeit belföldre, mint külföldre, hiszen, mint minden vállalkozó, a földműveléssel foglalkozók is profitjuk maximalizálására, vagy veszteségeik minimalizálására törekszenek.)

Bonyodalmak

A szabályozás és a piac liberalizációjának, valamint az Észak-Amerikában kifejlesztett új fúrási technológiáknak köszönhetően az elmúlt két évben több száz millió dollárt fektettek magyar lelőhelyek felkutatására külföldi vállalatok. Csak a makói mezőre másfél év alatt 200 millió dollárt fordított a TXM Kft. mögött álló kanadai Falcon, amely 37 évre kapta meg koncessziós szerződés keretében a területet. Szabó György, a kft. ügyvezető igazgatója ígéri: idén ennek többszörösét tervezik elkölteni a földgázmező feltárására.

A helyzet persze bonyolultabb, mint a már említett, bombasztikusnak ható bejelentés a 600 milliárd köbméteres leletről. Mindenekelőtt: az adat nem hivatalos, hiszen nem a Falcon tette közzé azt részvényesei előtt, csupán a sajtó kiszivárogtatta hírről van szó. (Szakértők sejteni vélik: nem véletlen az időzítés, a leányvállalat a napokban nyújtotta be a szolnoki bányaigazgatóságnak kutatási eredményeit, amelyeket a hatóságnak még jóvá kell hagynia, mielőtt elindítanák a valódi kitermelést előkészítő engedélyeztetési eljárásokat.) Szabó – hivatkozva anyacége tőzsdei jelenlétére – konkrét adattal nem szolgált a földgáz mennyiségéről, de megjegyezte: jóval nagyobb mennyiségről van szó, mint az általunk is említett 600 milliárd. (A magyar földgázfogyasztás évente 14-15 milliárd köbméter.)

A valódi bonyodalom persze csak ezután jön. A makói földgázkincs ugyanis 6000 méter mélységben található. Ilyen mélyre a régióban eddig senki nem jutott, a TXM harmincéves mélységi Mol-rekordot döntött meg kutatásai során. Az eredmény: a hagyományosnál kisebb koncentrációjú gáz nem szabadult ki keletkezési helyéről, az őt fogva tartó kőzetből, ezért hagyományos technikával felszínre sem lehet emelni. A Falcon által az USA-ban már alkalmazott eljárás eredményes volt a Sziklás-hegységben, ám kérdéses, alkalmazni lehet-e nálunk, nagyobb nyomás és magasabb hőmérséklet közepette is.

Ha a technikai kérdéseket Szabóék megoldanák is, marad az alapprobléma: anyagilag megéri-e felhozni a földgázt. Jelenleg 260-280 dollár/ezer köbméter az oroszok által diktált világpiaci ár, és semmi nem indokolja, hogy a Falcon ez alá menjen, már ha képes ennyiből kitermelni a földgázt, a bányajáradékot és a profitot – elemzi a helyzetet Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató igazgatója. Szerinte az egységes uniós piac és a szabad verseny eredménye, hogy a Falcon nem adja majd olcsóbban az elérhető legmagasabb árnál a gázt, ezért a magyar kisfogyasztó nem számíthat kedvezőbb árú lakossági fűtőanyagra. Kizárólag a nagyfogyasztók liberalizált piacán teremthet a makói mező versenyhelyzetet, némileg gyengítve a Gazprom pozícióit.

Szabó György ennél lényegesen optimistább – már csak hivatalból is. Az ügyvezető igazgató egyszerre hivatkozik a cége nagy kockázatával szemben álló, magas bányajáradékra és a kitermeléstől várható kedvező hatásokra.

Energetikai szakemberek állítják: a TXM csupán a kormányzattal szembeni alkupozícióit igyekszik erősíteni, esélytelenül.

Kérdések

A Fidesz eközben a 12 százalékos bányajáradék eseti emelését követeli csupán, miközben szatellitszervezete, a Kereszténydemokrata Néppárt „növekvő aggodalommal figyeli a Dél-Alföld talajában lévő földgázmezőről keringő híreket” – áll közleményükben. Szerintük ugyanis: „Többhavi titkolózás után most sem derül ki feketén-fehéren, ki milyen jogi felhatalmazással, milyen feltételek között kutathatott, és a megtalált földgázhoz mi köze van a magyar nemzetnek, a magyar államnak, a jogos tulajdonosnak… Emlékeztetünk mindenkit, hogy a legpusztítóbb gyarmati kizsákmányoló technikák között szerepeltek a koncessziós szerződések.”

A sosem látott gázvagyon sorsa most még kérdéses. A KDNP mentális állapota nem.

Kapcsold cikkek:

Orosz olaj, magyar gázár

Lógunk a csövön

Szóljon hozzá! Ugrás a teljes fórumhoz

Az téma címe: A makói mező

A hozzászóláshoz, kérjük, lépjen be!

Mrozek 2007.01.22. 23:08 [95]

Tudod erről az jut az eszembe hogy amikor Olaszliszkán a romák agyonvertek egy nem roma tanárt, az angol Guardian nevü újság ugy jelentette hogy a rasszizmus már olyan nagy Magyarországon hogy nme-romák agyonvertek egy romát Olaszliszkán. (Ez nem vicc.. igy történt)

http://finance.yahoo.com/charts#chart1:symbol=fo.v;range=1y;indicator=volume;charttype=line;crosshair=on;logscale=on;source=undefined

Egyébként FO.V a szimbólum a torontói tőzsdén… győződj meg magad..

Előzmény: VincaMinor [93] 2007.01.22. 22:38

Malacka 2007.01.22. 22:40 [94]

Az isten utjai kiszamithatatlanok=)))))))

Előzmény: VincaMinor [93] 2007.01.22. 22:38

VincaMinor 2007.01.22. 22:38 [93]

Én meg azt olvastam, hogy a gázmező megtalálásának hírére a cég részvényei az árfolyamemelkedéssel már be is hozták az eddigi kutatási költségeket.

Mármint, ha jól értettem :-))

Remélem, hogy nem valami részvénypiaci umbuldáról van szó (fogalmam sincs, lehet-e manapság ilyesmi, de miért is ne?)

Előzmény: morzs [87] 2007.01.22. 22:02

Malacka 2007.01.22. 22:24 [92]