Kocsis Imre, a Lelkiismeret „88 vezetője három nap jogtalan fogva tartásért ugyanúgy egymillió forintot kapott az államtól, mint az ártatlanul tizenhárom hónapot raboskodó F. László. A jogtalan fogva tartásért egyre több pénzt ítélnek meg a bíróságok, a héten a korábban különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt öt év négy hónapot ülő Burka Ferenc és fia 45 millió forint bánatpénzt kap.
Kocsis Imre, a Lelkiismeret „88 vezetője „goj találkozót” akart szervezni az Erzsébet téren, ahol ugyanazon a napon, 2004. május 23-án, Izrael megalapításának ötvenhatodik évfordulóját rendezték. A találkozót a rendőrség a közlekedési rend aránytalan sérelmére hivatkozva nem engedte megrendezni, pedig ez a jogszabály az EU-csatlakozással hatályát vesztette.
Kocsist a rendőrség – a tudósítások szerint – „csaknem három napig” fogva tartotta és három aktivistát a térről eltávolított.
A bíróság később megállapította a szabálysértés hiányát, és felmentette őket, Kocsis Imre javára egymillió, a három másik személy javára fejenként ötszázezer forint nem vagyoni kártérítést és a kamatait ítélte meg.
Tizenhárom hónap előzetes ártatlanul
F. László tizenhárom hónapot töltött előzetes letartoztatásban, a nyomozást azonban megszüntették ellene. A férfit életveszélyt okozó súlyos testi sértés bűntettével gyanúsították, ő azonban jogos védelmi helyzetére hivatkozott.
A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda kétmillió forintos kártalanítást kért a magyar államtól. Egymilliót azért, mert a férfi nem tudta letenni a kőműves szakvizsgáját, egymilliót a lelki sérelmekért. Az előbbit a bíróság elutasította, mert szerinte szakvizsga birtokában sem biztos, hogy F. László kőművesként munkát talált volna. A nem vagyoni kártérítés tekintetében viszont nem volt vita: „fizikailag és pszichikailag is megterhelő és káros” a személyi szabadság hosszabb idejű korlátozása, ezért megítélt egymillió forint kártérítést a tizenhárom hónap fogva tartásért.
Éppen annyit, mint Kocsis esetében a csaknem három napért.
Pusoma nem élhette meg
Kártalanítási ügyekben a bíróságok eddig nem kényeztették el a jogtalanul fogva tartottakat. Az emberöléssel gyanúsított Gán fivérek másfél évig voltak előzetesben, a bíróság fejenként kétmillió forintot ítélt meg. Tóth-Kása Norbertet kettős gyilkosság elkövetésével gyanúsították, másfél évet töltött előzetesben, de nem találtak ellene bizonyítékot. Másfél milliós kártérítést ítélt meg neki a bíróság – nem jogerősen. A sor hosszan folytatható.
Pusoma Dénes huszonhat hónapot töltött börtönben emberölésért, míg a valódi elkövető el nem szólta magát. Pusoma kártalanítási keresetét a bíróság elutasította, a férfi öngyilkos lett. Esete mégis fordulópontot jelentett a kártalanítási ügyekben, mivel az Alkotmánybíróság ezután minősítette alkotmányellenesnek a büntetőeljárási törvény két, a szabadságuktól alaptalanul megfosztott személyek kártalanítását tárgyaló rendelkezését.
A 2003-as alkotmányírósági döntés szerint egyrészt az elsőfokú ítélet ellen nem fellebbező elítélteknek is járhat kártalanítás, másrészt az alperes állam nem hivatkozhat arra, hogy a terhelt a hatóság megtévesztésére törekedett. (Vagyis, ha a később ártatlannak bizonyult gyanúsított a büntetőeljárás alatt mondjuk rosszul emlékezett valamire vagy idegességében tévedett, akkor elveszíthette jogát a kártalanításra.)
Másfél milliárdos kártérítést kért
Az igazi áttörést – legalábbis a kártalanításra megítélt összeg tekintetében – a Burka-ügy jelentette. A különös kegyetlenséggel elkövetett emberöléssel gyanúsított Burka Ferenc és fia öt év és nyolc hónapot töltött előzetes letartóztatásban ártatlanul. A történetre a Magyar Helsinki Bizottság figyelt fel, amikor Burkáék még a börtönben voltak.
Miután ártatlanságuk igazolódott, az indokolatlanul börtönben töltött évek miatti jövedelem-kiesésre, egészségük megromlására, a lelki megpróbáltatásokra tekintettel a két férfi és ügyvédjük, Zeke László kártalanítás iránti igényt jelentett be az alperessel, az állammal szemben. Az első tárgyaláson még a jogalapot és az összegszerűséget is – a hazai gyakorlatban rekordnak számító, 50-50 millió forintos kártalanítási igényt jelentettek be személyenként – vitatta az alperes, az államot képviselő igazságügyi minisztérium. (Később elismerték a jogalapot, de az összegszerűséget nem.)
Zeke László erre 1 milliárd 421 millió forintos igényt jelentett be az állammal szemmel. Hogy miért pont ennyit? A Lelkiismeret „88-as Kocsis Imre 72 órás fogva tartására megítélt egymillió forintot vetítette ki öt év és nyolc hónapra. Az alperes ekkor már huszonötmilliót ajánlott, végül szerdán egyezséget kötött az igazságügyi minisztérium Burkáékkal: az ártatlanul letöltött börtönévekért 45 millió forintot kapnak.
Többet fognak kérni
„A 45 milliós kártalanítás meglepett, legközelebb többet fogunk kérni – mondta Muhi Erika ügyvéd, akinek a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda munkatársaként több kártalanítási ügyben eljárt már. – Üdvözöljük a megállapodást, az állam egy-két milliós kártalanítások után, bár nincs egységes bírósági gyakorlat, végre nagyobb összeget is hajlandó megadni a jogtalan börtönbüntetésért.”
Az összeg nagysága nagyobb odafigyelésre serkentheti a hatóságokat, hiszen nem mindegy, hogy az adófizetők pénzéből mennyi megy el a nem megalapozottan előzetes letartoztatásba helyezettek kártalanítására.
Az államnak ráadásul pénzbe kerül a jogtalanul fogva tartottak ellátása is. Erre Gaudi-Nagy Tamás, Kocsis Imre ügyvédje hívja fel a figyelmet, emlékeztetve arra, hogy a más helyett 11 hónapra börtönbe vonult Békesi Zoltánnal szemben 2,5 milliós kárigénnyel lépett fel a büntetés-végrehajtás, eszerint az ártatlanul elítélt Burkáék ellátása 30 millióba került.
A bíróság a kártalanítási ügyekben vagyoni és nem vagyoni kártalanítást is megítélhet. A vagyoni kártalanításnál a fogva tartás idejére kiesett jövedelmet térítik meg – akár száz százalékban -, a nem vagyoninál a pszichés vagy az emberi kapcsolatokban bekövetkezett károkat igyekeznek kompenzálni. A tizenhárom hónapot jogtalanul előzetesben töltött F. László esetében például a bíróság tanúként idézte be a felperes élettársát és a testvérét is, akik elmondták, hogy a távol töltött idő miatt romlott meg vele a kapcsoltuk.
Emberi méltóságot is sértettek
De milyen vagyoni és nem vagyoni kártérítés alapján kapott három nap fogva tartásért egymillió forintot Kocsis Imre?
A Lelkiismeret „88 vezetője és a szervezet három szimpatizánsa ügyében valóban a fogva tartás alapján differenciált a bíróság a kártérítés összegének megállapításánál. (A rövidebb ideig fogva tartott három szimpatizánsnak kevesebb összeget ítéltek meg.) Gaudi-Nagy Tamás az Indexnek elmondta, hogy vannak ugyan hasonlóságok Burkáék és más, ártatlanul akár éveket börtönben töltők ügye között, de az emberi szabadság mellett itt a készenléti rendőrök az emberi méltóságot is megsértették az elfogás körülményeivel. A gyanúsítottakat lökdösték, taszigálták, görnyedve kényszerítették lépéstartásra, aránytalan sérelmet, kisebb sérüléseket okozva.
Gaudi-Nagy üdvözölné, ha a jogtalanul elítéltek egy törvényben rögzített „napi tarifa” alapján lennének kárpótolva, de nem minden eset egyforma, az egymilliós kártérítés megítélésében szerinte Kocsis Imre „ismertsége és köztiszteletben állása” is szerepet játszott.
