Bush elnök azt ígéri, hogy Szaddám Huszein megbuktatása után Irak virágzó demokrácia lesz, példakép az egész arab világnak. Közben Szaddám otthon szígorít, elhízott tisztjeit fizetésmegvonással, szerencsejátékoknak élő párttársait pedig börtönnel fenyegette meg.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa megkezdte a vitát a határozattervezetről, amelyet az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Spanyolország terjesztett be az iraki tömegpusztító fegyverek leszereléséről. A tervezet elfogadása lehetővé tenné az arab ország elleni háború megindítását. A Biztonsági Tanács ugyanakkor megvitatja azt a francia-orosz-német memorandumot is, amellyel a kezdeményezők és az őket támogató Kína a háború elkerülését, valamint az ellenőrök munkájának meghosszabbítását szeretnék elérni.
Amerikai idealizmus
A rendszerváltás után Irak virágzó demokrácia lesz, példakép, modell az egész arab világ számára. Bush amerikai elnök magyar idő szerint csütörtökre virradóra egyértelműsítette, hogy a valószínű háború célja a Közel-Kelet politikai térképének átrajzolása.
A megvalósulás első és egyúttal legvakmerőbb lépése tehát az lenne, hogy háborúval buktatnának meg egy kiszámíthatatlan diktatúrát, amely létével folyamatos muníciót szolgáltatott eddig mindenféle terrorizmusnak. Ha sikerül életre segíteni a mostani helyett egy nyugati normák szerint demokratikusnak és kiszámíthatónak nevezhető rendszert, annak nyomán várhatóan, ahogy a nyolcvanas évek végén Kelet-Európában történt, ezúttal az arab világban dőlnének meg sorjában az elnyomó, önkényuralmi rendszerek.
Bush mindehhez hozzátette, hogy reményei szerint egy normálisan gondolkodó Irak, és az őt követő arab országok és palesztinok végre hajlandók lesznek egyszer s mindenkorra befogadni Izraelt, és vele békésen együttműködni.
Mindeközben a Pentagon, illetőleg a Fehér Ház nyilvánosságra hozta, hogy a háborúra mintegy 90 milliárd dollárra lenne szüksége a kormányzatnak. A számítások egyébként úgy szólnak, hogy két hónapon át tartó iraki katonai jelenlét durván 40 milliárd dollárba kerülne, a többi pénz humanitárius célokat, és a környező országok megsegítését szolgálná. Ma erről a kulcsjelentőségű, eddig azonban a háttérbe szorított kérdésről kezd vitát az amerikai törvényhozás két háza.
Ami a magyar miniszterelnök meghívását illeti, magukat megnevezni nem kívánó kormányzati tisztviselők elmondták, hogy Bush elnök sorjában kíván találkozni az általa ebben a nehéz időben különösen nagyra értékelt kormányok, illetőleg országok vezetőivel.
Donald Rumsfeld: akár 95 milliárd dollár is lehet egy Irak elleni háború költsége
A korábbi becsléseket meghaladva, akár 95 milliárd dollár lehet egy Irak elleni háború költsége. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter azt mondta, hogy nehéz megjósolni a költségeket, mert nem lehet tudni, meddig tart a háború, milyen fegyvereket kell bevetni és hány ország fog részt venni. A Pentagon mindenesetre 95 milliárd dolláros összegből indul ki, a kongresszus elé terjesztendő munkaokmányok tanúsága szerint. Ez a védelmi minisztérium „kívánságlistája”, és szakértők szerint nem lehetetlen, hogy a mostani akció sem kerül többe az 1991-es öbölháború 61 milliárd dolláros költségénél.
Mérsékelték a terrorriadót
Az Egyesült Államokban mérsékelték az éberségi készenlétet, amelyet a terrorizmus veszélye miatt emeltek majdnem a legmagasabb szintűre a hónap első hetében. John Ashcroft igazságügyi miniszter akkor hírszerzési értesülésekkel indokolta az úgynevezett narancs-riadót. A jelentések arról szóltak, hogy a mekkai zarándoklat után az Al-Kaida terrorhálózat merényletekre készül az Egyesült Államokban és külföldön és fennáll a vegyi, biológiai vagy radiológiai támadás veszélye is.
Szaddám szigorít
Elhízott tisztjeit fizetésmegvonással, szerencsejátékoknak élő párttársait pedig börtönnel fenyegette meg az iraki diktátor. Szaddám Huszein most megjelent rendelete szerint a túlsúlyos katonatisztek fizetésének és juttatásainak felét vonják meg. A kormánypárt szerencsejátékon kapott tagjaira pedig három évi börtönbüntetés vár az új elnöki rendelet értelmében.
Megszületett az amerikai – török megállapodás az együttműködésről
A török és az amerikai tisztségviselők megállapodtak a katonai együttműködésről. Ez lehetővé teszi, hogy Törökország megnyissa katonai bázisait egy amerikaiak által vezetett esetleges Irak-ellenes háborúhoz. Ezt a török védelmi miniszter jelentette be az Anadolu Ajansi hírügynökség szerint.
Bush: Szaddám Huszein távozása kedvezőbb politikai környezetet teremthet
Az amerikai elnök szerint Szaddám Huszein távozása kedvezőbb politikai környezetet teremthet a közel-keleti béke megteremtéséhez és az önálló palesztin állam létrehozásához.
George Bush Washingtonban beszélt erről vállalatvezetők előtt, és megismételte, hogy az iraki elnök terrorszervezeteket támogat, köztük palesztinokat is. Bush úgy vélte, hogy az izraeli kormánynak segítenie kell létrehozni egy életképes palesztin államot, amint felszámolják a terrorizmust, és az ország biztonsága növekszik. Izraelnek fel kell hagynia zsidó telepek létesítésével és működtetésével is – figyelmeztetett Bush elnök.
A törökök távozzanak Irakból
Törökország felszólította állampolgárait, hogy távozzanak Irakból. Az ankarai külügyminisztérium azután adta ki közleményét, hogy elkészült a török-amerikai katonai együttműködési megállapodás. Gönül védelmi miniszter szerint ez lehetővé teszi az amerikaiaknak a törökországi támaszpontok használatát, ha háború kezdődne Irak ellen. Az ankarai parlament ma szavaz arról, hogy megnyissák az ország katonai létesítményeit a csaknem 60 ezer amerikai katona előtt. Törökország már tegnap lezárta egyetlen határátkelőjét Észak-Irak felé, és elhagyta Irakot a bagdadi török nagykövet is.
Tárgyalások iráni és spanyol vezetőkkel
Meglehetősen intenzív diplomáciába fogott a Vatikán, annak érdekében, hogy megakadályozza az iraki háborút. Ennek jegyében csütörtökön Róma vendége volt az olasz miniszterelnök és az iráni parlament alelnöke. Mindketten tárgyaltak a pápával.
A Vatikán a lehető legszélesebb diplomáciai munkát végzi. Második János Pál pápa a fegyveres beavatkozást támogató spanyol kormányfőt fogadta, majd közvetlenül utána a teheráni parlament elnökhelyettesét, Mohamad Rheza Hatamit, az iráni elnök fivérét. Spanyolország katolikusai a békét sűürgető pápa mögött állnak, a madridi kormány viszont Washington oldalán.
A spanyol és a szentszéki nézetek továbbra sem közelítenek egymáshoz – jelentette ki Angelo Sodano, szentszéki államtitkár. A Vatikán nem kommentálta a Fehér Ház szóvivőjének szavait, miszerint Bush elnök nem hagyja magát befolyásolni a Vatikántól, egyedül az olasz püspöki kar napilapja írt faragatlan viselkedésről.
A vatikáni külügyminiszter hangsúlyozta: a Vatikán a megelőző háborút a nemzetközi jog megsértésének tartja és erkölcsileg elfogadhatatlannak. Aznart Silvio Berlusconi is fogadta, akivel teljes volt a nézetazonosság. Berlusconi kijelentette: a diplomácia összes csatornája a békéért dolgozik, az ENSZ azonban senkinek sem engedheti meg, hogy nevetségessé tegye.
Orosz-kínai külügyminiszteri tárgyalások: el kell kerülni az iraki háborút
Pekingben tárgyalt az orosz külügyminiszter, és meglepően szívélyes hangnem jellemezte megbeszéléseit. Kína és Oroszország ugyanis most több kérdésben is hasonló nézeteket vall.
Úgy látszik Kína és Oroszország megint egymásra talált, legalább is a Pekingbe látogatott Ivanov orosz külügyminiszter és kínai kollegája közös nyilatkozatban rögzítette egyetértését a két legégetőbb nemzetközi konfliktussal kapcsolatban. Eszerint az iraki háborút el kell kerülni, és a válságot diplomáciai és politikai eszközökkel kell megoldani. A két napja itt járt Powell amerikai külügyminiszternek tehát nem sikerült meggyőznie a kínaiakat az amerikai álláspontról. Más kérdés, hogy Kína maga formálisan nem tett semmilyen önálló határozati javaslatot az ENSZ-ben és bár szívesen támogatja a BT-ben szintén vétójoggal rendelkező oroszokat és franciákat, de átengedi nekik a diplomáciai kezdeményezést.
Az észak-koreai nukleáris programok újraindítása miatt kitört válságban szintén egység van Oroszország és Kína között, mindketten az Egyesült Államok és Észak-Korea közötti közvetlen párbeszéd felvételét szeretnék elérni és mint a közlemény leszögezi, ennek érdekében aktív nyomásgyakorlásra is hajlandók. Ez így ebben a formában felhívás a vonakodó Washingtonnak, hogy mégis csak üljön le közvetlenül tárgyalni az egyre veszélyesebben pókerező Phenjannal, még ha később a szöveg tartalmaz is utalást, egy, az amerikaiak számára kedvesebb, sokoldalú megoldásra is.
MR, Zentai Péter (Washington), Sárközy Júlia (Róma), Nemes Gábor (Peking)
