A Washingtonban mind népszerűbb tárgyalási felhívás ellenére Irán nem tehető érdekeltté az iraki rendteremtésben
George Bush egyes értesülések szerint arra utasította az amerikai hadsereget, hogy kezdjék meg az iráni titkosszolgálat embereinek „levadászását” Irakban. Az amerikai elnököt és körét egyre nagyobb nyugtalansággal tölti el, hogy Irak mindinkább a síita milíciák vadászterületévé válik, míg a bagdadi kormányzat erélytelensége miatt az amerikai erők ezt tehetetlenül nézik. Az Egyesült Államokban eközben mind többen szólítanak föl kétoldalú tárgyalások megkezdésére Iránnal, ez az elképzelés azonban minden reális alapot nélkülöz.
A lakosság csaknem kétharmadát kitevő síiták a decemberben kivégzett Szaddám Huszein diktatúrája alatt elnyomásban éltek, ugyanis az iraki népesség mintegy harminc százalékát alkotó szunnitáké volt a vezető szerep. A csaknem teljes nyolcvanas éveket átölelő iraki-iráni háború során, majd az 1991-es Öböl-háborút követően a síita vezetésű Irán fegyveres és anyagi támogatásban részesítette a Szaddám Huszein ellen fellázadt iraki síitákat, akiknek ezért súlyos árat kellett fizetniük. A diktátor utasítására a hozzá hű biztonsági erők többször mészárlásokat rendeztek köztük, vallási vezetőiket letartóztatták, sokakat megkínoztak és kivégeztek. Szaddám Huszein bukásával a síiták elérkezettnek látták az időt, hogy átvegyék a hatalmat az arab országban.
A 2006-os évtől Washingtonban sokan az újjáépítési és megbékülési folyamat felgyorsulását várták. Ezzel szemben azonban a síita és szunnita fegyveresek közötti, leginkább a civil lakosságot sújtó felekezeti erőszak erősödött fel. Az amerikai kormányzat előtt nem titok, hogy a polgárháború-közeli állapotért nagymértékben a határon átszivárgó iráni ügynökök a felelősek. Irán továbbra is a síiták fő patrónusa a szomszédos országban, a Forradalmi Gárda és a titkosszolgálat emberei komoly támogatásban részesítik a hozzájuk lojális milíciákat. George Bush terve, miszerint mintegy tizenötezer amerikai katonát vezényelnének Bagdadba, éppen azt a célt szolgálja, hogy a síita fegyveresek legfőbb központjában, a fővárosban sikerüljön végre rendet teremteni. Mindemellett az elnök utasította csapatait, hogy tegyenek meg mindent az iráni ügynökök kézrekerítésének, vagy likvidálásának érdekében. Felmerült, hogy Bush ehhez akár iráni területen végzett rajtaütéseket is hajlandó lenne jóváhagyni.
Az Egyesült Államokban sokak által támogatott elképzelés, miszerint az Iránnal folytatott közvetlen tárgyalásokkal lehetővé válna a felekezeti erőszak felszámolása, nem több puszta illúziónál. Irán egyértelmű érdeke, hogy az Egyesült Államok egy működésképtelen Irakot hagyjon maga mögött, ahol a döntő befolyás a teheráni vezetés utasításait követő síita csoportok kezében összpontosul. Az International Herald Tribune beszámolója szerint Dick Cheney amerikai alelnök a közelmúltban arról beszélt, hogy Izraeltől és Jordániától kezdve az Öböl-menti országokig szinte az összes térségbeli állam vezetése az esetleges iráni dominanciától tart.
Kétségtelen, hogy Mahmúd Ahmadinezsád célja országa regionális nagyhatalmi szerepének kiépítése, melyhez elengedhetetlen az amerikaiak iraki kudarca. Amennyiben ugyanis sikerülne stabilizálni, valamint működőképessé tenni a szomszédos Irakot, könnyen darabjaira hullhatna az iráni elnök térségbeli hatalmi befolyásra vonatkozó terve.
ifj. Szűcs Gábor
hirado.hu
