Nehéz feladat lesz újra életet lehelni az izraeli-palesztin békefolyamat rendezését szolgáló „útitervbe”
A tavalyi események a Közel-Keleten átmenetileg háttérbe szorították az izraeli-palesztin konfliktust. Az iraki háború elhúzódása, az iráni atomprogram körüli viták kiéleződése, valamint a libanoni háború mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy a nemzetközi figyelem elterelődjön a palesztin kérdésről.
Az addig is akadozó békefolyamat a tavalyi év januárjában torpant meg újra, mikor az először megrendezett általános választáson a Hamász jelentős győzelmet aratott az addig kormányzó Fatah mozgalom felett. A többek között az Egyesült Államok által is terroristának minősített szervezet ezt követően azonnal egyértelművé tette, hogy nem hajlandó elismerni Izrael államot, valamint nem tartja tiszteletben az izraeli és a palesztin vezetés között köttetett addigi megállapodásokat. Ugyancsak elvetette, hogy végleg lemondjon a terrorizmusról, mint politikai érdekérvényesítési eszközről.
A Hamász győzelme után az izraeli vezetés azonnal felfüggesztette a palesztinokat illető jövedelmek kifizetését. A Palesztin Hatóság addigi egyik legjelentősebb támogatója, az Európai Unió is befagyasztotta anyagi juttatásainak folyósítását. Az európai országok, valamint az Egyesült Államok kormányzata arra hivatkozott, hogy a választások során a palesztin szavazók a megbékélés helyett a konfrontáció mellett tették le voksukat, így nemzetközi színtéren szalonképtelen vezetést juttattak hatalomra. Ennek következtében a döntésük nyomán kialakult nehézségek viselését is magukra kell vállalniuk.
A palesztinoknak addig járó kifizetések elmaradása oda vezetett, hogy a kormányzati alkalmazottak immár hónapok óta nem kapták meg fizetésüket. A gazdasági nehézségek nyomán mindennapossá váltak a zavargások, sztrájkok a palesztin területeken, melyek gyakran halálos áldozatokat követelő lövöldözéssel végződtek. Kiújultak a harcok a kormányzó Hamász milicistái, valamint a Mahmúd Abbász palesztin elnökhöz hű Fatah mozgalom fegyveresei között. A közelmúltban számos kísérlet történt arra nézve, hogy külföldi segítséggel erősítsék meg a Fatahot. Izraeli jóváhagyással Egyiptomon keresztül juttattak fegyvereket a szervezetnek, míg az amerikai kormányzat azt tervezi, hogy további katonai segélyszállítmányokban részesíti az elnökhöz hű palesztin biztonsági erőket.
Condoleezza Rice közel-keleti útja is azt a célt szolgálja, hogy sikerüljön újra életet lehelni a békefolyamatba. Az amerikai külügyminiszter nyilvánvalóvá tette, hogy nem érkezett új tervvel, hanem a korábban megfogalmazott „útiterv” felélesztését támogatja. Annak némely pontjával azonban még a nyugatbarátnak tartott Abbász elnök sem ért egyet, a kormányzó Hamász elszigeteltsége pedig továbbra sem enyhül. A békefolyamat feltámasztása így egyelőre igencsak kétségesnek mutatkozik.
ifj. Szűcs Gábor
hirado.hu
