Az EU nyomására ismét változtak a használt autókra vonatkozó előírások, így január elsejétől minden olyan autót be lehet hozni, amely korábban az EU-országok valamelyikében már kapott forgalmit.
Rossz időzítés?
Az Európai Bíróság 2006. október 5-i ítélete arra kötelezte a magyar kormányt, hogy a 2004. május 1. és 2005. december 31. között hazánkba importált és regisztrált használt gépkocsik után megfizetett regisztrációs adó mértékét vizsgálja felül és az adó egy részét fizesse vissza az érintetteknek. Ezt az EU-döntést már mindenki ismeri, arról azonban viszonylag kevesen beszéltek, hogy az EU mást is kifogásolt. Az EU-nak ugyanis az a rendelet sem tetszett, amely szerint csak uniós típusengedéllyel rendelkező és minimum az Euro 2-es környezetvédelmi előírásoknak megfelelő autót lehetett behozni az országba. Alkatrésznek természetesen lehetett mást is, azonban ha valaki kintről szeretett volna behozni autót magának, akkor a rendelet értelmében csak 1996 után gyártottat választhatott. Ezt az előírást kifogásolta az EU, ugyanis ez korlátozza a termékek szabad áramlását, így január 1-től megváltozott a jogszabály, amiről csak egy rövid írás olvasható a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapján.
Az új szabályozás értelmében minden olyan autó behozható és forgalomba helyezhető hazánkban, amely az EU tagállamaiban már rendelkezett forgalmi engedéllyel. Igaz, a hazai forgalomba helyezés előtt az autónak át kell esnie a Közlekedési Hatóság szemléjén, azonban ha a szükséges előírásokat teljesíti, akkor rendszámot is kaphat. Ezzel ismét megnyílt az út az autókereskedők és a vevők számára, hogy nagyon olcsó, 10 évnél öregebb autókat is behozzanak, amely még itthon teljesíteni tudja a vizsgázás feltételeit.
A szakértők attól tartanak, hogy ez újra negatívan fogja befolyásolni a gépjárműpark életkorát. Az utóbbi években ugyanis hazánk elérte, hogy a rendszámmal rendelkező autók átlagéletkora lement 11 év alá, azonban elképzelhető, hogy a szabályozás hatására ez a folyamat megáll, esetleg felmegy 11 év felé. Győző Gábor, a Magyar Gépjármű-importőrök Egyesületének elnöke sem az időpontot, sem a szabályozást nem tartja helyénvalónak, és nem is érti, miért volt erre szükség. Az előírás ugyanis azt sem rögzíti, hogy ezekben az autókban legalább katalizátor legyen, ami alapkövetelmény lenne, hiszen 95 óta már hazánkban sem lehet forgalomba helyezni katalizátor nélküli új autót.
Bár az újautó-eladásokat ez a rendelet nem befolyásolja – hiszen aki ilyen autót hoz be, az nem az újautó-vásárlók közül kerül ki -, az MGE nem érti, hogy miért kell visszalépni. Ezzel ismét megnyílik az út a mai szemmel nagyon környezetszennyező és elavult autók számára, miközben inkább azt kellene megoldani, hogy ezek az autók kikerüljenek a forgalomból. Győző Gábor szerint inkább azzal kéne foglalkozni, hogy a kétütemű járművek eltűnjenek az autóparkból, olyan megoldásra lenne szükség, amely lehetőséget biztosít a tulajdonosoknak egy kevésbé környezetszennyező használt autó megvételére.
Győző arra is felhívja a figyelmet, hogy az időzítés sem az igazi, hiszen január 1-től már be lehet hozni ilyen autókat, melyeknek a regisztrációs adóját megszabó rendelet február 5-én lép hatályba. De ez még nem minden, hiszen május elsejétől a műszaki vizsgáztatás előírásai is szigorodnak, tehát három lépcsőben van az egész szabályozva, ahelyett, hogy minden egyszerre lépett volna életbe.
Nem fog átalakulni a használtautó-piac
Természetesen felmerül a lehetőség, hogy a használt autókkal foglalkozó cégek számára ez jó hír lehet, ezért megkérdeztük a Magyar Gépjárműkereskedők Országos Egyesületének elnökét a rendeletről. Fojt Attila szerint ez a szabályozás a kereskedők számára indifferens, hiszen nem fog lényeges változást okozni a használtautó-kereskedelemben. Hazánkban jelenleg az 1-5 éves autók teszik ki az eladások nagy többségét, ezekkel foglalkoznak legtöbben, hiszen erre a legnagyobb az igény. Ráadásul február elsejétől már új regisztrációs adójogszabály lép életbe, mely 50 %-kal bünteti a 96 előtti Euro 1-es autókat, így nagy mennyiségben nem lesz érdemes ilyen autókat behozni az országba. Csak az egyedi, régi luxusautókat érintheti kedvezően ez a rendelet, továbbá ha valaki ingyen hozzájut egy autóhoz. A regisztrációs díj és a forgalomba helyezés egyéb költségei ugyanis annyira megdrágítják a behozatalt, hogy egy ilyen autó nem feltétlenül lesz olcsóbb, mint az itthoni piaci ár.
Fojt szerint nem várható ettől a rendelettől semmi, ugyanakkor még most is aggodalmasnak tartja, hogy az 1-5 éves Euro 3-as autók regisztrációs díja 50 %-kal magasabb, mint az Euro 4-eseké. Ugyan hazánkban jelenleg körülbelül 1,5 millió 15 évnél öregebb autó van forgalomban, a regisztrációs díj mégis ezt a kategóriát sújtja a legjobban. Egyébként az Európai Bizottság határozata sem indokolja az ilyen mértékű díjkülönbséget, és a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően az ilyen súlyos büntetőadót.
[origo]
Változott a kgfb-rendelet
Bulgária és Románia uniós csatlakozásával, 2007. január 1-től változik a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról (kgfb) szóló kormányrendelet, a módosítás a Magyar Közlönyben jelent meg.
A módosító rendelet ugyan egy szóval sem említi a két újonnan csatlakozó országot, de a Magyar Biztosítók Szövetségétől (MABISZ) kapott tájékoztatás szerint ez volt az oka a változásnak, ugyanis ezekben az országokban nem épült még ki maradéktalanul a kgfb Európában ismert rendszere és viszonylag magas a nem biztosított járművek aránya is. Ezért a rendeletben megkülönböztették az egyezményhez tartozó, illetve az ahhoz nem tartozó országokat.
A nemzetközi gépjárműforgalomban a másoknak okozott károk megtérítése céljából megkívánt kötelező gépjármű-biztosítási fedezet meglétének igazolása a Zöldkártya rendszer keretében történik. E rendszerhez tartoznak Európa országai, valamint Irán, Izrael, Marokkó, Tunézia, de nem tagjai – Fehéroroszország, Észtország, Lettország, Litvánia, Moldávia és Ukrajna kivételével – a volt Szovjetunió utódállamai. A Zöldkártya Rendszerhez tartozó országok gépjárműveinek üzembentartói az adott országra érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosításuk meglétét a Zöldkártyával igazolják.
A vélelmezett biztosítási fedezeten alapuló többoldalú egyezmény (korábban Többoldalú Garancia Egyezmény vagy Rendszámegyezmény) tagállamai az egyes tagországokban megkívánt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet meglétének igazolásául – a Zöldkártya helyettesítéseként – kölcsönösen elfogadják az egyes tagországok illetékes hatóságai által az adott gépjárműre kiállított forgalmi rendszámot és a gépjárművön ovális mezőben külön elhelyezett országjelzést.
Más a helyzet az Európai Unió tagországaiban kiadott forgalmi rendszámtáblák esetében. Amennyiben ezek bal oldalán, vagy a bal felső sarokban függőleges kék mezőben a körben elhelyezkedő 12 sárga csillagot és alatta a kiadó állam jelzését tartalmazzák, az EU területén nem kell további külön országjelzéssel ellátni az autót. Más országok azonban megkövetelik a rendszám melletti ovális matricát, rajta az országjelzéssel, illetve az unió területére is csak így léphetnek be a külső országok autói.
A külön jelzés alkalmazása mindaddig vonatkozik Romániára és Bulgáriára is, amíg annak megszűntét az Európai Bizottság – határozatban – a hivatalos lapban közzé nem teszi. Ekkortól ugyanis a többoldalú egyezmény (Rendszámegyezmény) vonatkozó függeléke hivatalosan hatályba lép majd.
A magyar forgalmi rendszámmal és forgalmi engedéllyel ellátott gépjárművel külföldre történő utazáskor, az EU területét leszámítva, de bele értve – külön megállapodás alapján – Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Románia, Szerbia és Montenegró (kivéve az ENSZ felügyelete alatt álló Koszovót) területén a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet meglétét a magyar forgalmi rendszám és a gépjárművön a rendszámtól elkülönítetten, ovális mezőben lévő „H” országjel tanúsítja.
A MABISZ külföldre utazáskor minden esetben ajánlja a Zöldkártya kiváltását. Különösen javasolt a Zöldkártya kiváltása Bosznia-Hercegovinába, Görögországba, Macedóniába, Máltára, Olaszországba, Romániába, valamint Szerbia és Montenegróba történő utazáskor. Minden esetben kötelező kiváltani a Zöldkártyát a következő országokba gépjárművel történő utazáskor: Albánia, Fehéroroszország, Bulgária (a Rendszámegyezmény függelékének az EU hivatalos lapjában történt kihirdetéséig), Irán, Izrael, Marokkó, Moldávia, Törökország, Tunézia és Ukrajna.
A volt Szovjetunió utódállamai – Fehéroroszország, Észtország, Lettország, Litvánia, Moldávia és Ukrajna kivételével – nem tagjai a nemzetközi Zöldkártya rendszernek, ezért az oda történő utazáskor ezen országok területére érvényes Zöldkártya nem váltható. Ott a határon lehet külön kgfb szerződést kötni.
(MTI)
