2006. december 15. (10. oldal)
Szabó Anna
Míg a legtöbb ember szemében a gyémánt a szerelem, a boldogság és a gazdagság jelképe, addig egyes polgárháborúban álló afrikai országok lakosainak vérontást, nyomort és szegénységet jelent. A gyémántokból származó illegális jövedelemből a hadban álló felek ugyanis fegyvereket vásárolnak, ami hosszú távon életben tartja az öldöklést. A témáról a héten mutattak be filmet a tengerentúlon Leonardo DiCaprio főszereplésével.
Életem eddigi legnehezebb szerepe – summázta Leonardo DiCaprio a Vérgyémántok című legújabb filmjét, melyben olyan egykori zsoldost játszik, aki gyémántokkal és fegyverekkel kereskedik a kilencvenes évek polgárháborúja által sújtott nyugat-afrikai Sierra Leonéban. A hollywoodi színészt a forgatások alatt a világ egyik legnagyobb gyémántkitermelőjének számító, dél-afrikai Botswanában élő, busman törzsek arra kérték, akadályozza meg a lakóhelyükhöz közel eső gyémántbánya feltárását, mivel az előbb-utóbb konfliktusok elkerülhetetlen forrása lesz.
A vérgyémántok általában törzsi háborúban álló, gyémántkinccsel rendelkező afrikai országokból származnak, ahol az illegális gyémántbányászatból és
-csempészetből nyert jövedelmet fegyverek vásárlására fordítják az egymással hadban álló felek. A vérgyémántok segítették finanszírozni többek között a ruandai tömegmészárlásokat, a Kongói Demokratikus Köztársaság törzsi villongásait és a kilenc évig tartó Sierra Leone-i polgárháborút is, melybe Libéria is bekapcsolódott. A jelenség ellen már az angolai polgárháború kirobbanásától kezdve gyakorlatilag hiába próbálnak fellépni a nemzetközi szervezetek. Nem segítettek az ENSZ gyémánt- és fegyverembargói sem, a legnagyobb dél-afrikai, indiai, izraeli gyémántfeldolgozók felé áramló kereskedelem zavartalanul folytatódott. 2000-ben a világ gyémántkereskedelmét 70 százalékban ellenőrző és a piacon 1930 óta gondnoki szerepet betöltő De Beers vállalat végül felkérte legfontosabb ügyfeleit, hogy maguk kezeskedjenek az eladásra felkínált gyémántok eredetéért. A konfliktusokat pénzelő drágakő- kereskedelem visszaszorításának céljából az ENSZ 2003-ban 55 ország részvételével elindította az úgynevezett Kimberly-folyamatot, melynek lényege a nyersgyémántok szigorú ellenőrzése, beszámozása, zárt, lepecsételt konténerekben tárolása és nemzetközi bizonylattal történő ellátása, így elviekben megakadályozható, hogy háborús térségből érkező drágakő gazdára találjon a piacon. A nemzetközi civil jogvédő szervezetek szerint azonban a szabályozást a mai napig is rendszeresen megszegik. Ennek legegyszerűbb oka, hogy a gyémántot apró mérete miatt könnyű csempészni, és a kisebb csiszolóközpontokba jutása után teljesen lehetetlen megállapítani a származását.
– Sokszor mondják, hogy a gyémánt örök. Az emberi élet azonban nem – fogalmazott az ENSZ Kimberly bizottságának elnöke, Martin Ayafor, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a drágakő legális és megfelelő kiaknázása az országok gazdasági fejlődésének zálogát jelentheti.
