Forrás: HVG

Sikerül-e megakadályozni a palesztin polgárháborút? Ez a kérdés, miután a napokban ismét tűzszünet lépett életbe a Hamász és a Fatah között, ám a harcok tovább folytak.

Hazárdjátékba kezdett Mahmúd Abbász palesztin elnök, aki igencsak megosztotta népét azzal a múlt szombati bejelentéssel, hogy előrehozott elnöki és parlamenti választásokkal kívánja feloldani a hónapok óta tartó hatalmi válságot. A kormányzó Hamász, valamint Abbász ellenzéki Fatah mozgalma képtelen ugyanis megegyezni egy nemzeti egységkormány felállításában, főként azért, mert az iszlamista mozgalom nem hajlandó Izrael elismerésére. Az elnöki javaslat azonban egyelőre inkább olaj volt a tűzre, nem csillapította a kedélyeket.

Vasárnap a korábbiaknál is nagyobb garral estek egymásnak a két szervezet hívei, akik az utcákon és háztetőkön elfoglalt állásokról lőtték egymást. Bár Abbász nem tartózkodott ott, az elnök gázai irodáját is aknatűz alá vették, a Fatah fegyveresei pedig elfoglaltak két minisztériumot. Csodával határos, hogy az összetűzésekben csak hárman haltak meg. Hétfőn elvben tűzszünet lépett ugyan életbe a felek között, de az nemcsak azért tűnik törékenynek, mert az idén már nem először próbálják meg fegyvernyugvással elejét venni az eszkalációnak, hanem mert az állig felfegyverzett csoportok továbbra is az utcákon maradtak, s a lövöldözések sem álltak le.

A propagandaháború pedig mintha már el is kezdődött volna. Abbász kétórás televíziós beszédében – amelyben bejelentette a választások három hónapon belüli kiírását – egyenesen gúnyolódott a Hamászon. Az iszlamisták viszont Izrael és az USA bábjának nevezték őt, Mahmúd Zahár Hamász-külügyminiszter pedig azzal vádolta meg, hogy puccsal akarja megdönteni a kormányt. Abbász még hétfőn is eltökéltnek tűnt, a térségben diplomáciai offenzívába kezdett Tony Blair brit kormányfővel találkozva közölte: nem tágít választási elképzelésétől.

Bonyolítja a helyzetet, hogy az alkotmányként működő alaptörvény nem rendelkezik előrehozott választásokról. A Fatah szerint Abbász elnöki rendelettel elvben hozhat ilyen döntést, de ezt a Hamász illegitimnek tartja. Ráadásul az iszlamista mozgalom előre közölte, hogy bojkottálni fog mindenféle idő előtti megméretést.

Egy rámalláhi kutatóintézet december közepén végzett felmérése szerint a megkérdezettek 61 százaléka támogatja az új választást, amelyen a Fatah állítólag 42, a Hamász pedig 36 százalékot szerezne. Ám az intézet vezetője, Khalil Sikaki szerint korántsem biztos, hogy a Fatah visszaszerezné a parlamenti többséget, amelyet az idén januári választáson vesztett el. Az iszlamista mozgalom népszerűségének visszaesése ellenére Abbász csak orrhosszal nyerné meg az elnökválasztást riválisával, a Hamász-kormány fejével szemben: Iszmail Hanije mindössze 1 százalékkal kapna kevesebbet a voksok 46 százalékára esélyes Abbásznál.

Attól nem változik meg a helyzet Sikaki szerint, hogy egy oldalra kerül az elnöki poszt és a parlamenti többség, ezért egy előrehozott választás aligha oldana meg bármit is. A szakértő az eredményekből inkább azt a következtetést vonta le, hogy az embereknek elegük van mind a Hamászból, mind az elnökből. A megoldás egy olyan nemzeti egységkormány lenne, amely készen állna az Izraellel folytatott tárgyalásokra.

Annál is inkább, mivel mindkét fél szemmel láthatóan erőt gyűjt. Abbász elnöki gárdájának létszáma az idén 2500-ról legalább 4 ezerre emelkedett, és palesztin tisztviselők szerint meg sem áll a 10 ezerig. A számtalan palesztin fegyveres testület közül állítólag ez az elitegység a legjobban felszerelt és kiképzett. Ráadásul az USA és Izrael beleegyezni látszik abba, hogy a Jordániában állomásozó, Fatahhoz közeli ezerfős Badr Brigádot a palesztin területekre vezényeljék az elnöki gárda erősítésére.

Ezzel párhuzamosan a Hamász – márciusi kormányalakítása óta – 6 ezerre növelte 3 ezres, úgynevezett végrehajtó erejét, amelyet ugyancsak tovább akar duzzasztani. Egy nyugati diplomata szerint ez igen hatékony és jól szervezett erő. Külön egységet képez a Hamász katonai szárnya, az Ezzedin al-Kasszám Brigád, amely az izraeliek elleni öngyilkos merényletekről híresült el. Elemzők szerint a katonai mérleg jelenleg a Hamász felé billen, mivel a mozgalom centralizáltabb, és elkötelezettebb az ügy iránt.

Korántsem ért véget azonban ezzel a fegyveres szervezetek sora. Az elnök közvetlen ellenőrzése alá tartozik a katonai hírszerzés és a tengeri rendőrség, amelyek együtt 30 ezer főt számlálnak, bár harci készültségük nem éri el az elnöki gárdáét. Ugyanekkora a Hamász vezette belügyminisztérium alá tartozó rendőrség és az úgynevezett megelőző biztonsági szolgálat, ám ezek a gyakorlatban a Fatahhoz lojálisak. Mivel azonban a Fatahhoz köthető csoportok egyre kiszámíthatatlanabbak, Zakaria al-Kak palesztin szakértő szerint ha folyamatossá válik a harc a csoportok között, a frontvonalak tovább szakadnak. A gázai társadalmat ugyanis klánok uralják, így a vérontás családok közti leszámolásokhoz vezethet.

Az „irakizálódás” jelei mintha már mutatkoznának is. A múlt héten Abbász egyik vezető hírszerző tisztjének három fiát lőtték le az iskolájuk előtt. Két nappal később fegyveresek kirángattak a taxiból egy bírót, a Hamász hívét, s helyben agyonlőtték. Az év eleje óta emberjogi szervezetek szerint több mint kétszáz gázai esett a belső harcok áldozatul.

Egyes elemzők a Hamász-Fatah háborúskodásban az egész térségre ránehezedő amerikai-iráni hatalmi versengést is látni vélik. Abbász elnöki gárdája ugyanis főként amerikai segítséggel erősödött meg, míg a Hamász sokak szerint a libanoni Hezbollahon keresztül Irántól kapja immár a legfőbb támogatást. Úgy tűnik, sem a Gázai övezet tavaly nyári izraeli kiürítése, sem a demokratikus választás nem váltotta be a reményeket. A hatalmi vákuum és a belső marakodás a palesztin területeket is a polgárháború felé sodorta.

Comments are closed.