2006. december 18. 15:50
MNO
Sitkei Levente: A harc egy szinttel feljebb is folyik, mégpedig a palesztinok és Izrael között. A közalkalmazottak többek között azért nem kapnak fizetést, mert Izrael befagyasztotta a területnek járó adó-visszatérítéseket. A Gázai övezet is csak addig külföld, amíg be nem vonulnak a katonák a hivatalosan már tavaly ősz elején kiürített területre. Ciszjordánia sem tartozik hivatalosan Izraelhez, a biztonsági fal mégis a „megváltozott realitásokat” figyelembe véve kebelezi be a palesztinok földjeit. A torzsalkodás a Fatah és a Hamász között szomorú testvérharc: valójában össze kellene fogniuk a közös ellenséggel szemben. Nem mintha az szemernyi esélyt is adna nekik az önrendelkezés kiharcolására, de legalább nem ropognának a – palesztin – fegyverek a gázai utcákon.
A testvérharc lenyugvásával talán ismét választani fognak a palesztinok. Akkor újra feszült figyelemmel nézik a nyugati vezetők, tiszta volt-e a voksolás. Ha igen, már csak abban kell bízni, hogy a Fatah győzzön, mert úgy a palesztinoknak ismét jár majd a segély. Így amikor feloldják a kijárási tilalmat, fel lehet venni a fejadagot, végigrohanni a kis csomaggal a tankcsapdákkal teli utcán, s reménykedni, hogy este lesz áram. Állítólag később majd jobb lesz. Az igazság azonban az, hogy amíg nem áll a palesztin ügy mellé valamelyik nagyhatalom, addig nem változik semmi. Nem a polgárháború nevenincs katonái tehetnek erről a tragédiáról, hanem jó néhány szinttel feljebb érdemes keresgélni.
(Magyar Nemzet, 2006. december 18.)
