2006. december 17.
A nagyításhoz kattintson a képre
A műsor 27 éves története során előfordult már – igaz, nagyon ritkán, talán mindössze kétszer-háromszor -, hogy nem voltak pontosak az adatok, amiket (kaptam, s) a bemutatandó épületről elmondva ismertettem. Az áprilisi adásban például, amikor bemutattam a Vas megyei Mikosszéplak őrizetlen és tekintélyes részén tetőfedés és nyílászárók nélkül pusztuló kastélyát, nem voltak pontosak az adataim. Ezért a jelenlegi tulajdonos a bíróságon beperelte a Magyar Televíziót, és a pert meg is nyerte. Most az ítéletet ismertetnem kell, ahogy azt a bíróság megszövegezte. Íme:
„- Valótlanul állítottuk, hogy a Roxfort Kft. kezdte a mikosszéplaki kastély felújítását, melynek munkálatai 1999-ben lelassultak, majd 2000-ben leálltak, mivel a Kft. 2001-ben alakult, s ez évben kötött adásvételi szerződéssel lett tulajdonosa a kastélyt magába foglaló ingatlannak, így a felújítási munkák kezdete, lelassulása, s 2000. évi leállása nem az ő személyéhez köthető.- Valótlan az az állításunk is, miszerint a Roxfort Kft. bontotta meg a tetőszerkezetet, falazatokat, s szedette ki a nyílászárók egy részét és a beltéri díszlépcsőzetet.- Továbbá nem valós az az állítás sem, hogy a Roxfort Kft. volt az, amely cég az elvégzett felújítási munkákért nem fizetett, ezzel szemben az ingatlan felperes (Roxfort Kft.) előtti tulajdonosa nem fizette ki a felújítást végző cégnek a vállalkozási díjat, amely cég kérésére elrendelt végrehajtás keretében az ingatlan lefoglalásra került.”
A per tárgya – mint a bíróság az ítélet indoklásában megállapította – nem az volt, hogy a felperes Roxfort Kft. betartja-e a műemlékvédelmi törvényben előírtakat, hanem csak azok a mondatok a műsorból, amelyeket a felperes kifogásolt.
A nagyításhoz kattintson a képre
Most a decemberi adásra készülve elszaladtunk a mikosdpusztai kastélyhoz is, ahol láttam, hogy a Műemléki Hivatal utasításait megfogadva most legalább nejlonnal letakarták a cserepezetlen tetőt, és már van újra zár az elvadult kert, a park kapuján.
Tudom azt, hogy jó lenne olyan törvény, amely lehetővé tenné, hogy Magyarországon is, mint oly sok helyütt a világban, adókedvezményekkel, illetékkedvezményekkel bátorítsák azt, aki valamely műemlék gazdája, használója, hogy kényszer, s büntetés nélkül is tartsa karban, ami az övé.Vannak civil szervezetek jócskán az országban, amelyek megpróbálnak dolgozni a műemlékek fenntartásán. De a lehetőségeik mégiscsak korlátozottak.
Most eszembe jutott a per kapcsán, hogy csak megkérdezek egy jogászt arról, hogy milyen jogi lehetőségek vannak a műemlékek, védett építészeti örökségünk megóvását biztosítandó.
A nagyításhoz kattintson a képre
Dr. Jámbor Attila, ügyvéd:”Általánosságban azt tudom elmondani, hogy a műemlékek pusztulásának kétféle jogkövetkezménye lehet, egyrészt hatósági, másrészt büntetőjogi.A hatósági jogkövetkezmény egyrészt az lehet, hogy a hatóság kötelezi arra az építtetőt, hogy csináltassa meg azt, amit elmulasztott, illetve, ha ezt nem teszi meg, akkor eljárási bírsággal sújtja az építtetőt, 5.000,-től akár 500.000,- Ft-ig terjedő bírsággal is sújtható a mulasztó tulajdonos. (A végrehajtási bírság felső határa gazdálkodó szervezetek esetében 1 millió Ft.)Van arra elvi lehetőség, hogy a hivatal saját költségén akár megcsináltassa, akár kisajátítás útján megszerezze a műemléket, de állami pénzeszközök híján ez inkább csak elvi lehetőség, mint mondtam.A negyedik eszköze a hatóságnak az, hogy örökségvédelmi bírsággal sújtja a tulajdonost, amely 10.000 Ft-tól 250 millió forintig terjedhet.Büntetőjogi következmény, amiről nagyon-nagyon kevesen tudnak, az az, hogy ha a saját ingatlanomban, a saját tulajdonban lévő műemlékben kár keletkezik, az megrongálódik, elpusztul, akkor is szabadságvesztéssel sújtható a felelős! Illetve hogyha ez egy nem saját ingatlan, akkor meg teljesen egyértelmű, rongálás bűncselekményét követem el.”
Máris térjünk át a műsor mai témáihoz.A decemberi adásban általában egyházi épületeket mutatok be. Idén is mindössze egy hét választja el egymástól a két nagy vallási, egyházi ünnepet, hanukát és karácsonyt.
Ezért a műsorban látnak zsinagógát és zsidó temetőt, kálváriát és templomokat, katolikust, reformátust, evangélikust egyaránt.
A nagyításhoz kattintson a képre
Apc község életében fontos esemény történt. A temető felső sarkában elkülönített helyen lévő zsidó temetőt felújították a „Közösen Apcért Egyesület” tagjai. A falu újságjában olvasottakkal, miszerint a múlt tisztelete a temetők megőrzésével kezdődik, teljesen egyet lehet érteni.Több helyütt újjá kellett építeni a temető leomlott kőfalát, az elképesztő gyomból és gaztengerből kibányászták azokat a sírköveket, amelyek még egyáltalán megvoltak, amelyeket nem loptak el az elmúlt évtizedekben. Amit még össze tudtak ragasztani, összeragasztották, fölállították, rendbe tették a sírhelyeket.
A nagyításhoz kattintson a képre
A temető kapujától vadonatúj lépcsősor vezet a sírkertbe. Ez alatt a kapu alatt névsorokat olvashatunk. Habár a sírkövek, síremlékek csak töredékeikben maradtak meg, és kevesen voltak beazonosíthatók azok közül, aki itt nyertek végső nyughelyet, kitartó történelmi kutatómunkával feltárták, hogy 1896-tól kiket temettettek ide. Fölkutatták azoknak a nevét is, akiket Apcon pusztítottak el, helyben, s azokét is, akiket koncentrációs táborokban a holocaust során. Ezeket a névsorokat olvashatják, akik belépnek a kapun át, melynek a kovácsoltvas szárnyai is újak, rekonstrukciók.
A falu lakosai közül több mint százan váltak áldozatául a nyilas uralomnak, a fasizmusnak. Ma nincs zsidóság Apcon. Nagyszerű dolog tehát, hogy a túlélők helyett a falu lelkes társadalmi munkásai, az egyesület tagjai vállalták ennek a temetőnek a helyreállítását!
A nagyításhoz kattintson a képre
Három zsinagóga műemlékké nyilvánításával foglalkozik éppen a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal. Ebből az egyik Sárbogárdon van. Nem tudtunk oda eljutni a rövid forgatási időben. Fényképeim vannak azért az 1879-ben elkészült, s már régóta üres templomról, amelyeket a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkatársától, Gebauer Imolától kaptam.
A két budapesti egyike a Vasvári Pál utcai, amelyet az utcáról is felismerhet bárki. Bár csak a Budapesti Talmud Egyesület számára épült bérház kapuján át belépve lehet megpillantani az udvaron a Fellner Sándor által tervezett 120 éves templomot, amelyet a legtöbb vidékivel
A nagyításhoz kattintson a képre
ellentétben – s ide tartozik sajnos a rossz állapotú sárbogárdi is – használnak a mindennapi életben, s rövidesen Terézváros egyik fontos műemlékévé válik. 1944-45-ben előbb német, majd szovjet katonák használták az épületet, a háború végére romokban állt, berendezési tárgyait széthordták. Bár 1945-ben már elkezdődtek a helyreállítási munkálatok, ezek csak 1963-ra fejeződtek be. A felújítás mostanság aktuális lenne, ha lenne rá pénz elég.
Ugyanebben a városrészben van Budapesten a VI. kerületben egy másik is, amely a Dessewffy utcáról egyáltalán nem felismerhető. Itt is – mint a legtöbb helyen – az utcafronton álló ház udvarában építették meg a zsinagógát. Szerencsére jó állapotban áll a szomszédos tűzfalak között ez a kis egyházi épület, amelyben az ortodox zsinagógáknak minden jellemző részét megtalálhatjuk. A tóraszekrényt, a bimát és a női karzatot is – természetesen. 1871-ben már állt, s többszöri bővítés, átalakítás után csak 1895-ben kapott fennmaradási engedélyt.
A nagyításhoz kattintson a képre
Az ország híres kálváriáinak egyike a magyarpolányi. A felújítása megkezdődött és jól halad.A veszprémi Táncsics Szakközépiskola és a németországi Chemnitz városa egyik iskolájának műemlék felújítást tanuló diákjai dolgoztak együtt a lépcső és a stációk felújításán – szaktanáraik irányításával.
A kálvária tetejéről jól rálátni a falura, a híres Petőfi utcára, ahol a legtöbb háznak visszaadták eredeti arculatát. Miután az átalakításokat visszaalakították, a falu Európa Nostra-díjat kapott! (L. 61. adás, Új városvédőbeszédek 117-118. oldal, s a képek: u. ott a 816-817. o.)
A nagyításhoz kattintson a képre
Megújultak a stációk, s nem csak a kis építmények, hanem bennük a jelenetek is, a passió jelenetei. A lépcsősor legújabb története különösen érdekes.
Miközben Magyarországon egy rendes útburkolatot nem tudnak ma elkészíteni, a német és magyar diákok pompásan építik újjá a lépcsősort az eredeti módszerrel, száraz anyagba, homokba, sóderbe ágyazva a kőtömböket, minden beton és más kötőanyag nélkül.
Föl a kápolnához 150 lépcsőfok vezet, és ezek rendkívüli módon tönkrementek a használatban, és persze az időjárástól elsősorban.
A nagyításhoz kattintson a képre
A megromlott, törött, málló köveket kiszedik, félreteszik. Addig, míg nem készül el végig az új, ideiglenes lépcső készül deszka-támasztékkal, hogy a kálvária megközelíthető legyen. Meghozzák a homokot és az új kőtömböket, amelyek 200 kilósak darabonként, hasonlók az eredetiekhez. Ezeket a gyerekek visszaépítették már egy szakaszon a tönkrement lépcsőfokok helyére.
A nagyításhoz kattintson a képre
Tehát most egyidejűleg látható a romlott állapot, meg az is, ahol az ideiglenes lépcső van, és az is, ahol már elkészült a felújítás.A Veszprémi Naplóban olvastam, hogy a két iskola együttműködése egy chemnitzi mérnöknek köszönhető, akit Martin Esslingernek hívnak, magyarul Esslinger Mártonnak, akinek a szüleit 1948 januárjában telepítették ki Magyarpolányból, s aztán – bár ő már kint született – vissza-visszalátogatva szülei falujába, kedvet kapott megszervezni ezt a munkát.A német és magyar diákok együttműködésének köszönhetően előbb utóbb csak lesz Magyarországon is szakértője annak, hogyan kell lépcsőt építeni, útfelületet burkolni hagyományos eszközökkel, műemléki környezetben!
A nagyításhoz kattintson a képre
Következzenek a templomok!Először az Esztergom-Komárom, avagy Komárom-Esztergom megyei Császár község római katolikus temploma, amely 1775-ben épült és nevezetessége a remek falképek sora a hajó boltozatain és a szentélyben is. Dorfmeister István festőművész, a kor egyik legnagyobbjának a neve jól olvasható a boltozaton, a mennyezeten. De megfestette önmagát is az egyik jelenetben a mester.
A templomot magát a barokk kor nagy építésze Fellner Jakab tervezte. Négy évig épült 1771-75 között.
A nagyításhoz kattintson a képre
Szent Péter és Pál nevére szentelték fel a templomot. Ennek megfelelően a három kupolaképen látható jelenetek egyikén Szent Péter a Mennyország kulcsait megkapja éppen Krisztustól, a másikon Szent Pál a szabadban prédikál. A szentély kupoláján pedig a Szentháromság látható Szűz Máriával és a vértanúság koszorúit tartó angyalokkal. A mennyezet repedései persze zavarják az élvezetet…
1921-ben is felújították a templomot, és utoljára 30 évvel ezelőtt, 1971 és 1976 között. Orgonája 1793-ból való és muzsikáló angyalok szobrai díszítik a karzatot az orgona körül.
A nagyításhoz kattintson a képre
Aki megnézi a csónakformára kialakított szószéket, amelyhez hasonló talán három van az egész országban, fölfedezheti, hogy bal oldalt Szent Péter egy evezőlapáttal a kezében áll, míg a szószéket alul még egy halászhálóval is díszítették anno.
A templomnak van még egy különlegessége, amelyet érdemes hosszabban is megcsodálni, ez pedig a húsvéti gyertyatartó. Nem tudják pontosan, mikor született. A templom plébánosa szerint régebbi, mint maga a templom. Alul körmös ragadozómancsok között cethal nyeli el feltehetően Jónást, a középtájon Jézus törökökön tapos, legfelül pedig főnixmadár emelkedik ki a lángnyelvek közül.A városvédő műsorsorozatba ritkán kerül be valami csak úgy, mindig van valami jó vagy rossz hírem a bemutatott épületekkel, épített örökséggel kapcsolatban.
A nagyításhoz kattintson a képre
Itt most annyi, hogy nyáron, amikor a nagy viharok voltak, villámcsapás érte a templomot. Mint megtudtam, az új villámhárító megépítése többe kerülne, mint amit a biztosítótól kaptak a kárfelmérés után. Meg hát, ha valaki megnézi a templomot hátulról, a szentély felőli oldalról, kívülről, látja, hogy az óra is, maga a külső vakolat is felújításra vár ismét.
Tolnában barangolva – igyekezvén a következő helyszínre -, földbe gyökerezett a lábam, mikor Miszla és Udvari között megláttam egy kedves kutyák és lelakatolt sorompó által őrzött romterületet.
A nagyításhoz kattintson a képre
Volt előtte az út mentén magyar zászlót tartó rúd, kettős kereszt és kopjafa is. Utólag megtudtam, hogy tulajdonosa egy fiatalember, aki itt, a romkastély mellett – általa Turulfesztiválnak nevezett – programot szervezett még 2004-ben és 2005-ben is. Idén már nem.
A tető az előző tulajdonos idején égett le, azt megelőzően pedig a helyi TSZ kezelésében romlott az állapota. A melléképületek és a főépület egyaránt pusztulnak. A bikádpusztai avagy felsőbikádi Martin-kastély és a környező cselédházak gazdagon épültek itt, az út mellett, még iskola is tartozott a birtokhoz. Hogy mi lesz a terület és az épületek sorsa a jövőben, az kiszámíthatatlan. De lehet, hogy kiszámítható. Szerintem nem lesz pénz a korábban leégett kastélyt helyrehozni, újjáépíteni.
De nem ez az épületegyüttes volt utazásom célja, hanem Udvari. A falu népe ugyanolyan sorsra jutott, mint sok más Tolna megyei falué. Hasonló történetekről (l. pl. Nagyszékelyt – 129. adás) már korábban beszámoltam Önöknek. Udvari 50%-át kitelepítették a II. világháború után.
A nagyításhoz kattintson a képre
Az evangélikus templomon jól látszik, hogy nem használják, és az is, hogy a tető fele fel van újítva. Egy 2001-es kár után újították meg a tető felét, és be is üvegezték a templomot. 2003-ra elkészültek vele, aztán 2004-ben jött egy újabb forgószél, és 12 méteres gerendákat vitt el az épületről. Megrongálta a tetőt, a födém szerkezetét. Peszt Attila, polgármester úr be is engedett, megmutatta a klasszicista házat belülről.
A nagyításhoz kattintson a képre
Látszik, hogy tulajdonképpen mindene megvan, és mindene helyreállítható. Bár az is jól látszik, hogy néhány deszkát már elvittek a templomból. Azok talán, mert ilyenek is vannak, akik úgy gondolják, hogy ez egy fatelep, egy építő- vagy tüzelőanyag-beszerzési hely, merthogy a templomra már nincs szükség. Legszívesebben lebontanák! Ugyanakkor a falu népe úgy gondolta, hogy szép templomát, amire már nem régen áldozott is, meg kéne menteni, és remélték, hogy ehhez legalább annyiban tud segítséget nyújtani a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, hogy műemlékké nyilvánítja a templomot, s ezzel meggátolja a bontást. Ez időközben meg is történt! Már üres az orgonaszéke, és hullik a vakolat ott, ahol beázott a mennyezet még a tető egyik felének tatarozása előtt. Most aztán a másik fele is helyreállításra szorul.
A nagyításhoz kattintson a képre
Szerintem nincs más mód, mint pályázni, mint a helyi társadalmi munkához, a falu lehetőségeihez mérten összeszedni a hiányzó pénzt, és helyreállítani, megvédeni a templomot a lebontástól, a pusztulástól. Szép arányos ház, meg kell menteni!
A Baranya megyei Túrony templomáról jó hírt hoztam. Elkészült.Bemutattuk korábban, akkor, amikor megkezdődött a műemléki falkutatás, a feltárás, amikor a toronysisak a földön hevert (l. a 140. adást). Annyira rossz állapotban volt, hogy inkább megcsinálták újra. A templom pompázik a kora téli napsütésben, és jól megfigyelhetők rajta a helyreállítás után mindazok az újonnan föltárt részletek, amelyek a korai középkorba teszik az eredetét.
A nagyításhoz kattintson a képre
A kapu fölött olvasható 1827-es évszám nyilvánvalóan nem a templom születésének idejét jelzi, hanem az egyik bővítés, a torony építésének évét. Most, a teljes egészében felújított templomon – a feltárások után – jól látszanak a kora középkori lőrés-szerű ablakok, az eredeti vakolat feltárt részei, a támpillérek a szentély körül, és bent a templomban pedig az elbontott keleti karzat helyén, illetve a mögött néhány töredékesen magmaradt freskórészlet is.
Nyilvánvalóan sokan vannak olyanok, akik szívesebben látnának egy egységesen kifestett templomot, de nyilván olyanok is vannak sokan, akik büszkék templomukra, amiről most derült csak ki igazán, hogy milyen régi.A falfestésekből igazán csak jelzésszerűen maradtak meg részletek, a korabeli kőműveskalapács itt is, mint oly sok helyen az országban, keményen dolgozott, hogy eltüntesse a szentképeket, a középkori freskókat, amikor a templomot átalakították katolikus templomból reformátussá.
A nagyításhoz kattintson a képre
Balázsik Tamás volt a műemlékes szakember, aki feltárta Árpád kori templomunkról mindazt, amit ma megtudhatunk róla.A nyugati kapunál épített és ma is meglévő karzatba egy korábbi padelőlapból és a karzat mellvédjéből származó festett deszkákat építettek be anno. Ezek megvannak ma is
Elkészült tehát egy olyan templom újjáépítése, amelyről még a múlt század végén, nyolc-tíz éve is azt hitték, hogy barokk kori építmény. De a feltárás és helyreállítás során beigazolódott, hogy félezer évvel idősebb, kb. 800 éves lehet most. „Megöregedett” templomára büszke lehet Túrony község népe!
Ha nem hanyagolják el oly sokáig, és nem kerül olyan rossz állapotba, hogy fel kelljen újítani, lehet, hogy erről a templomról sose derül ki, hogy mikori valójában.
A városvédő műsor az új évben is jelentkezik havonta rendszeresen vasárnap délután az 1-esen, és vasárnap délelőttönként fogják ismételni az m2-n. Jó hír, hogy január első két hétvégéjén (január 6-án és 13-án szombat délután) lesz két különkiadás is erdélyi helyszínekkel. Remélem, megnézik a 2007-es adásokat is.Kellemes ünnepeket kívánok és boldog újévet mindnyájuknak!
