Most is több tízezer külföldi dolgozik Magyarországon.
Kattintson ide a videó megtekintéséhez!
– Mv.: Nincs megállapodás, de nemcsak azért, mert nem mindenki ment el az ötpárti egyeztetésre. A kormány a munkaerőpiac részleges megnyitását javasolja Románia és Bulgária január 1-jét követő EU-s csatlakozása után. Még a két koalíciós párt között is eltérőek a vélemények. A kérdésről nem az országgyűlés, hanem a kormány dönt.
– R.: A székek és a pogácsák is érintetlenek maradtak a FIDESZ-nek és a KDNP-nek fenntartott helyeken a mai ötpártinak tervezett egyeztetésen. Azon vitáztak volna a politikusok, hogy mennyire nyissa meg munkaerőpiacát Magyarország, az Európai Unióba januárban belépő Románia és Bulgária előtt. A két párt már korábban jelezte, hogy nem vesz részt az egyeztetésen, a KDNP továbbra sem ül le egy tárgyalóasztalhoz a kormányfővel, a FIDESZ pedig arra hivatkozott, hogy a szocialisták 2001-ben románok millióinak érkezésével fenyegették a magyarokat. Vita azért így is volt. A kormány javaslata szerint Magyarország csak meghatározott, pl. egészségügyi és építőipari munkakörökre adna ki engedélyeket. A csatlakozás első két évében az mintegy 130-140 szakmát jelentene. A szakmák körét félévente felülvizsgálná a kormány, csak ott könnyítenék a munkavállalást, ahol munkaerőhiány van. Az SZDSZ nem ért egyet a korlátozással. A szabaddemokraták egy regisztráció után mindenkit beengednének, az MDF pedig fokozatosan engedné be az újonnan csatlakozó tagállamok munkavállalóit. A két most csatlakozó országból a hivatalosan engedéllyel itt dolgozó bolgárok száma elenyésző. Az elmúlt három évben összesen még 500-an sem jöttek. Romániából eddig a legtöbb, több mint 42 ezren két éve érkeztek Magyarországra dolgozni. Tavaly valamivel több mint 35500-an, idén szeptemberig pedig majdnem 28500-an. Zömük magyar anyalnyelvű. Hajnika hét éve dolgozik Magyarországon, most végzett a mai vasalásadaggal. Mivel házvezetőnő. Egy Kolozsvár közeli pici faluból, Vajdakamarásról érkezett, 18 évesen döntött úgy, hogy itt keres munkát.
– Szöverfi Hajnalka: Nehéz volt az ottani élet, kevés pénz, szüleimnek nem volt munkahelyük, nem tudtak dolgozni, megpróbáltam.
– R.: És sikerült. Pedig az elején nem gondolta, hogy sokáig maradhat.
– Sz.H.: Illegálisan indult, mint varrónő jöttem ki, az fél évig működött körülbelül.
– R.: Hajnika azt mondja, akkor egyáltalán nem érdekelte milyen munkavállalási szabályok vannak Magyarországon.
– Sz.H.: Az volt a fontos, hogy minél több pénz jöjjön be, minél több maradjon meg, minél többet tudjak hazavinni a szüleimnek.
– R.: Ma már az egész Szövérfi család Magyarországon dolgozik. De Hajnika azt mondja, a szülei jövőre hazaköltöznek. Sőt a barátai között is sokan vannak, akik visszatérnek Erdélybe, még akkor is, ha a közeljövőben lesznek olyan szakmák, ahol szabadon lehet munkát vállalni. A romániai bérek ugyanis már közelítenek a magyarhoz.
– Sz.H.: Anyukám testvére, aki családostól jött ki, fiával, neveltfiával együtt, ők az idén szeptemberben hazamentek, és otthon próbálkoztak és sikerült. Tehát ugyanazt a pénzt meg lehet ott is keresni már.
– R.: Hajnika ma már legálisan dolgozik Magyarországon és azt mondja, hogy ő marad, megtalálta élete párját, aki szintén szerencsét próbálni jött egykor Magyarországra, és itt képzelik el a jövőjüket.
– Mv.: Az Este vendége Szabó Endre, az Érdekegyeztető Tanács munkavállali oldalának soros elnöke, jó estét kívánok. A szakszervezetek sem egységesek a kérdésben, ha mégis a részleges korlátozást nevezték támogathatónak. Miért döntöttek így?
– Szabó Endre, Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldal soros elnöke: Azért döntöttünk így, mert a munkaerőpiac körülményeit figyelembe véve továbbá természetesen az Európai Uniónak azt a szabadságjogát is elvileg figyelembe véve, hogy a munkaerő mozgása az egy fontos alapelv, úgy láttuk, hogy eleget kell tenni ennek a követelménynek egyfelől, másfelől viszont azért tekintettel kell arra lenni, hogy Magyarországon is elég jelentős a munkanélküliség, sokan várnak különböző munkakörökben arra, hogy el tudjanak helyezkedni, tehát egy részleges korlátozás úgy tűnik valóban indokolt.
– Mv.: Most két dolog, egyrészt a szakszervezetek is korábban kritizálták azokat az országokat, amelyek korlátozásokat vezettek be, tehát úgy tűnik, hogy nem következtesek azért ebben az álláspontjukban, másik dolog pedig, felmérések szerint – és erről még szó lesz ma este -, nem várható, hogy Magyország lenne a román vagy bolgár munkavállalók célpontja.
– Sz.E.: Így igaz. Hát azt is mondhatom, hogy van némi lelkiismeret-furdalásunk, mert valóban úgy történt, hogy mind nemzetközi fórumokon, mind a kétoldalú megbeszéléseken mindig kritizáltuk a külföldi kollégáinkat azért, hogy nem gyakorolnak erőteljeseb nyomást a kormányaikra, hogy oldják fel a korlátozásokat.
– Mv.: Akkor most mégis miért a korlátozást támogatják?
– Sz.E.: Azért, az oldja viszont a lelkiismeretünket, hogy más országok, korábban csatlakozott országok ezt a gyakorlatot folytatják, tehát ezt a szabadságjog elvet, vagy szabadságelvet, a munkaerő szabad mozgására nézve ott se tartják igazán be. Tehát azt mondtuk, hogy akkor nekünk is lehetnek olyan nemzeti megközelítésű érdekeink, szempontjaink, a munkaerőpiac nézőpontjából, amelyek mégis megengedik azt, hogy ezt a gyakorlatot valamilyen módon, de nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy az az álláspontunk, hogy mielőbb tulajdonképpen szabaddá kell tenni a piacot, és közben is korrigálni kell majd azt, hogy milyen szakmáknak tiltjuk, illetve milyen szakmáknak engedjük meg.
– Mv.: Milyen szakmák esetében félnek attól, hogy a külföldi munkavállalók magyarországi dolgozók lehetőségeit veszik el?
– Sz.E.: Hát nyilván elsősorban azon szakmáknál, ahol Magyarországon is többlet van. Hát én most egy kicsit a saját konföderációm szempontjából nézem pl. sajnos úgy tűnik, hogy pedagógusból, tanárból, a következő egy-két évben pl. többlet lesz ezért pl. nem állna érdekünkben, hogy tanárokat is itt foglalkoztassunk külföldről. De ilyen más szakma is van természetesen.
– Mv.: És azzal egyetértenek, hogy 140 szakmában könnyítené a kormányfő a külföldiek munkavállalását? Tehát valóban ezekben a szakmákban hiány van?
– Sz.E.: Hát erről a témáról az egyes ágazatok folytattak megbeszéléseket, és úgy tűnik, hogy nagyjából megegyeztek abban, hogy ezek a szakmák legyenek. Bár hozzáteszem azért itt vannak viták, változik is ez a lista, most is változott, korábban kevesebb volt, most már valamivel több és így tovább.
– Mv.: Köszönöm szépen, hogy vendégünk volt.
—– * * * * * —–
– Mv.: Honlapunkon nézőinket ezúttal arról kérdeztük, hogy önök tartanak-e attól, hogy román és bolgár vendégmunkások elveszik a magyar munkahelyeket január 1-je után. A válaszadók fele, 51 %-a tart ettől, szerintük már eddig is sok helyen dolgoznak külföldiek. Nem fél ettől 26 %. Mondván, hogy olyan munkát végeznek, amelyeket magyarok nem vállalnak. 23 % pedig úgy látja, hogy eddig sem jöttek túl sokan, ezért ezután sem fognak. A felmérés nem reprezentatív, köszönjük, ha máskor is válaszolnak internetes kérdésünkre.
*******
– Mv.: Egy másik felmérés, a Tárki legfrissebb kutatása szerint Bulgáriából gyakorlatilag egyáltalán nem, Romániából pedig nagyon kevesen jönnének Magyarországra dolgozni. Szomszédunk munkavállalói, mint azt látják is, elsősorban Olaszországot, illetve Spanyolországot választanák. További tapasztalatok a felmérésről a gyors helycsere után, ahogy látták az Este vendégétől, Sík Endre szociológustól, a Tárki munkatársától, jó estét kívánok! Több mint 10 éve vizsgálják a külföldi munkavállalók helyzetét. Mi az oka annak, hogy ahogy az imént mondtam, a vizsgálataik szerint Magyarországra kevesebben jönnének.
– Sík Endre, szociológus, Tárki: Tulajdonképpen Magyarország Románia mentális térképén, vagyis hallva inkább csak, hogy merre szeretnének menni a románok dolgozni, gyakorlatilag nincs rajta. Sok okból, nyilván nyelvi okokból, nyilván azért, mert jobb az életkörülmény, jobb a munkavállalási lehetőség Spanyolország és Olaszország az utóbbi három évben tarolt.
– Mv.: Tehát ott jobba keresnének.
– S.E.: Jobban keresnek, meg itt nagyon sokat számít az, ha egyszer kialakul egy ilyen migrációs diaszpóra, kialakulnak az útirányok, kialakulnak a szokott megbeszélési útvonalak, akkor ezeknek nagy a tehetetlenségi ereje. Márpedig tudjuk, hogy Olaszországban is és Spanyolországban is sok százezren dolgoznak már évek óta, akik szinte vonzzák maguk után a következő hullámokat. Természetesen Franciaország, Anglia és Németország is számba jöhet, másodsorban. És a Székelyföld és Máramaros közötti övezetben természetesen Magyarország is fontos, de ez összromán szepontból elenyésző.
– Mv.: Viszont, hogyha a hírek igazak, akkor éppen Olaszország és Spanyolország, tehát a két legfontosabb célállomás korlátozná szigorúan a romániai munkavállalók ottani munkavállalását, akkor Magyarország mégis csak amolyan ideiglenes célország lehet.
– S.E.: Épp az előzőből következően érthető, hogy ezek az országok, amelyeknek éppen ennek a bizonyos nagy tehetetlenségi erőnél fogva van bizonyos értelemben félnivalójuk, szerintem ott is csak időszakosan, mert ott is azok, akik nagyon el akartak már menni külföldre dolgozni ott vannak. De érthető, hogy ezek az országok több fenntartással fogadják ezeket a nagyon liberális szabályozókat, és természetesen annak is van reacionalitása, hogy Magyarország erre úgy reagál, hogy ő is némi fenntartással néz a jövő elé.
– Mv.: Azért az érdekes, ha Magyarországra kevesen jönnének, akkor miért félünk ennyire?
– S.E.: Hát azt hiszem…
– Mv.:…a mi felmérésünk is ezt mutatja, a kormány is korlátozásokat tervez.
– S.E.: Én nem hiszem, hogy az az 51 % az olyan magas arány lenne, szerintem sok más kérdést is fel lehetne tenni, félnének ennyien bármi mástól a magyarok. De én ezt azért nem becsülném le, én úgy gondolom, hogy egyfajta félelem az munkál az emberekben, nem feltétlenül kell ennek közvetlenül kapcsolatban lenni a valósággal. A félelemnek saját logikája van. Szerintem, ha körülnézünk, hogy a megkérdezettek, mondjuk azok is, akik félnek, mennyire, milyen gyakran találkoztak pl. Magyarországon dolgozó külföldivel, elenyésző lenne a számuk. Tehát azért ez egy nagyon speciális jelenség, ami bizonyos régióban, bizonyos foglalkozásokban tagadhatatlanul jobban jelen van és ott bizonyos értelemben van félnivaljuk is, akik ott dolgoznak, de Magyarországon összességében ez…
– Mv.:…persze sokan most biztos, hogy a kínai vendégmunkásokra is gondolnak és akkor lehet, hogy hozzáteszik, hogy nem mintha ők nagyon kevesen lennének.
– S.E.: De ugye Kínából vendégmunkás nem jött, Kínából kereskedők jönnek.
– Mv.: Kereskedők, így van.
– S.E.: Akik aztán sok minden szerepet játszhatnak a magyar életben, de munkahelyeket nem vesznek el a magyaroktól. Ha egyáltalán, igaz, hogy nem feltétlenül legálisan, de inkább teremtenek munkahelyeket.
– Mv.: Eddig Magyarországon a külföldi vendégmunkások okoztak valamilyen feszültséget?
– S.E.: Országos szinten egészen biztosan nem. És a munkaerőpiac egészét tekintve szintén egészen biztos, hogy nem. Volt ilyen félelem megint csak, Szlovákia Magyarországhoz közel eső részein, hogy a szlovák munkaerő megjelenése, munkaerőpiaci gondokhoz fog vezetni. Szerintem itt is eltúlzottak voltak a félelmek, pedig itt valóban meglehetősen nagyarányú a szlovák munkaerő jelenléte a magyar munkaerőpiacon.
– Mv.: Egyelőre köszönöm még folytatjuk. Romániában is dolgoznak vendégmunkások, miközben a romániai munkavállalók egy része külföldön dolgozik, ott is 400 ezer állás betöltetlen.
—————(Filmbejátszás)
– R.: Lazítanak a román varrónők. Na jó, kínaiak egy román varrodában, ahol ma már csak kínaiak dolgoznak. MIndenki egy jobb élet reményében érkezett.
– Zhao Pong Ping: Soha nem gondoltam volna, hogy Romániában fogok dolgozni, azért jöttem ide, hogy egy kis pénzt keressek az otthon maradt családomnak.
– Fu Li Hua: Én két-három éve jöttem Romániába dolgozni, hogy pénzt keressek. Azt gondolom, egyszer visszamegyek Kínába, remélem jobb életem lesz.
– R.: Jobb életet remélnek a románok is, de máshol.
– Név nélkül: Bárhol szívesebben dolgoznék az Európai Unióban mint egy román varrodában.
– R.: Mára annyira általánossá vált ez a felfogás, hogy Romániában egyre több a hiányszakma. Nincs más lehetőség nyitni kell.
– Traian Basescu, Románia köztársasági elnöke: Figyelembe véve a piac igényeit részlegesen megnyitjuk a munkaerőpiacot más országok, pl. Kína és India előtt. De figyelembe kell venni a biztonsági kockázatokat, mert ezeket az embereket beszervezhetik a terroristák.
– R.: Erre a lépésre azért szánta el magát Románia, mert becslések szerint 400 ezer állás betöltetlen. Leginkább az építőipar és a textilipar szenved a munkaerőhiánytól, de kevés az informatikus, az orvoslátogató és pl. a köztisztviselő is. A 23 milliós országból az elmúlt években csaknem 2 millióan vándoroltak ki Nyugat-Európába. A térképen azt látják, hogy mely országokat preferálják leginkább a román állampolgárok. És bár sokan attól tartottak, hogy Magyarországot ellepik a román munkások, a számok azonban pont az ellenkezőjét mutatják. Hazánkba érkeztek eddig a legkevesebben. Sokat akkor sem változik az arány, ha Magyarország részben vagy egészben megnyitja kapuit Románia előtt. Erre a kutatóknak kétféle magyarázatuk is van. Az egyik, hogy aki el akart jönni Romániából az már legálisan vagy sem, de megtette. Másrészt a magyar fizetések még mindig elmaradnak az uniós átlagtól. Romániában azzal számolnak, hogy január 1-je után mindössze félmillióan indulnak útnak, ebből kb. 100-150 ezren jönnének Magyrországra. A helyzetet bonyolítja, hogy eközben Moldáviában ezrek állnak sorba román útlevélért, becslések s szerint 400 ezren akarnak román állampolgárságot is. Márpedig, ha megkapják, akkor nem biztos, hogy megállnak Romániában, mert az állampolgársággal jogok is járnak. Többek között a szabad munkavállalás lehetősége az Unión belül, akár Magyarországon.
(Filmbejátszás vége)————-
– Mv.: És most uniós körkép, a tagállamok többsége korlátozáspárti. Még akkor is, ha a közösség egyik fő célja a munkaerő szabadáramlása lenne.
—————(Filmbejátszás)
– D. Tóth Kriszta, Magyar Televízió brüsszeli tudósítója: Az egyik brit televízió a minap a hugenottákhoz hasonlította a kelet-európai munkavállalókat, de, amíg a XVI. századi francia protestánsok tömegei egy évszázad alatt fokozatosan menekültek át Angliába, addig a lengyel, cseh, szlovák, vagy éppen magyar munkások mindössze két év alatt özönlötték el a brit szigeteket. Évente 15 ezer fővel indultak, 600 ezer lett belőle. Noha a gazdaságkutatók nem győzik hangsúlyozni milyen jót tettek a kelet-európaiak a brit gazdaságnak, a Blair-kormány a belpolitikai nyomásnak köszönhetően visszakozott. John Read belügyminiszter néhány hete bejelentette, hogy a románok és bolgárok előtt bezárják az eddig nyitott kapukat, a kulcslyukon csak a magasan képzett munkavállalók bújhatnak át, korlátozott számban. Hasonlóan cselekszik az eddig szintén nyitott kapuk elvét valló Írorság, és már bejelentette a korlátozást Spanyolország is. A mérleg másik serpenyőjében egyelőre kevesebben vannak. Eddig két uniós tagállam, Franciaország és Csehország jelezte, hogy várja a román és bolgár munkásokat. Igaz, Párizs csak azokat a szektorokat nyitja meg, ahol munkaerőhiány van, mint pl. az építőipar, a vendéglátás vagy a mezőgazdaság. A többi ország egyelőre egymást figyeli és kivár. Az Európai Bizottság pedig mint 2004-ben, most is a minél nagyobb liberalizációért kampányol, ennél többet azonban nem nagyon tehet.
(Filmbejátszás vége)————–
– Mv.: A következő állomás Olaszország, a telefonnál van Sárközi Júlia, a Magyar Rádió tudósítója Rómából. Olaszországba mire számítanak a munkaerőpiacon a két új tagállam csatlakozása után?
– Sárközi Júlia, Magyar Rádió tudósítója, Róma: Jó estét kívánok! Az olaszok nem számítanak tömeges bevándorlásra, főleg Romániából nem, mivel már most is népes a románok közössége Itáliában. A csatlakozás elmúlt évek alatt érkeztek folyamatosan, elég arra gondolni, hogy 2002-ben összesen 20 ezer román élt Olaszországban, ma már viszont a számuk 270 ezer körüli. A legtöbben Rómában élnek, itt a románok alkotják a legnagyobb közösséget. Rómában van saját boltuk, szórakozóhelyük, templomuk, tehát a román bevándorlók helyzete nem változik sokat szerintem, és rájuk ugyan még nem lesz érvényes a szabad munkaerőáramlás, és továbbra is meghatározott kvóta szerint vállalhatnak majd munkát Olaszországban.
– Mv.: Miért szigorú velük szemben Olaszország?
– S.J.: Egyrészt még nem ismeri őket úgy, mint mondjuk minket, magyarokat, másrészt a fizetéskülönbség miatt, azért ebből a szempontból az olaszok is tartanak attól, hogy mégis csak jönnek, ámbár mint ismétlem, nem várnak százezres tömeget. A románok elsősorban az építőiparban találnak munkát ma Olaszországban. Kőművesek, de pl. a római román kőművesek tagjai a balesetbiztosítási pénztárnak. Az asszonyok pedig bejárónőként dolgoznak az olasz családoknál vagy idősekre vigyáznak.
– Mv.: Sárközi Júlia, Rómából, köszönjük szépen. Az újabb kapcsolás helyszíne Bukarest, a telefonnál van Bogdán Tibor, tudósító. A román munkavállalók mekkora része tervezheti, hogy január 1-je után külföldön dolgozna?
– Bogdán Tibor, tudósító, Bukarest: Hát attól függ, hogy milyen országról van szó, mindeképpen nagyon sok, százeres tömegek dolgozhatnának külföldön, hiszen néhány EU-s ország már bejelentette, hogy teljes mértékben, más országok pedig, hogy részlegesen megnyitják a kapuikat a román munkaerő előtt. És nyilván ezekhez még hozzájön azoknak a száma, akik már most Románia uniós tagsága előtt is kinn dolgoznak uniós államokban, elsősorban Olaszországban, Spanyolországban, Németországban, Izraelben, de itt a listán az ötödik helyen Magyarország áll. Ahová legtöbben mennek ki munkavállalók jelen pillanatban is. És fogadja őket majd még Görögország, Belgium, Ausztria is talán.
– Mv.: Elsősorban milyen munkalehetőség érdekli a romániaiakat?
– B.T.: A tapasztalat, az eddig tapasztalat azt mutatja, hogy elsősorban a közepes képesítéssel rendelkező szakmunkás, vagy gimnáziumi végzettségűek mennek, főleg mezgőazdasági idénymunkákra, idénypincérként, betegápolóként, bejárónőként, tehát háztartási alkalmazottként és építőipari munkásként.
– Mv.: A tapasztalatok szerint a külföldi munkavállalk egyébként milyen hatással vannak a román gazdaságra?
– B.T.: Óriási hatással van, s zinte hihetetlen, átlagosan 2-3 milliárd eurot küldenek haza évente a román munkavállalók, akik külföldön dolgoznak. Ez kiegészül természetesen azzal az összeggel, amit hazautazáskor ők hoznak magukkal, tény az, hogy a bruttó nemzeti össztermék kb. 2,5-3 %-át teszi ki az az összeg, amivel évente ők gyarapítják a román gazdaságot, ennek tudható be nagyrészt az is, hogy a román lej két éve folyamatosan erősödik, óriási teret nyert már az euroval és a dollárral, de a forinttal szemben is. Úgyhogy ez komoly összeg. Van viszont ennek szociális vetülete is. PL. jelen pillanatban nagyon óvatos és optimális becslések szerint is, de legalább 20 ezer gyermek maradt árván, tehát mindkét szülője kinn dolgozik valahol, ezeket a gyermekeket többnyire rokonok vagy ismerősök, szomszédok nevelik. És lelki hatása is nagyon rossz a gyermekekre, néhány esetben már próbálkoztak öngyilkossággal is, és azt hiszem egy esetben sikerült is sajnos.
– Mv.: Bogdán Tibor Bukarestből, köszönjük szépen. Mi pedig itt a stúdióban folytatjuk Sík Endre szociológussal, a Tárki munkatársával. Folytassuk ott, hogy Magyarországon az elmúlt években fokozatosan nőtt a munkanélküliek aránya, mégis vannak olyan feladatok, amelyeket nem vagyunk hajlandóak elvégezni. Miért nem vagyunk hajlandóak ezeket elvégezni?
– S.E.: Hát Magyarország, bár ez sokakat esetleg meglephet, gazdag országnak számít világösszehasonlításban. Márpedig minden gazdag országra jellemző, hogy a munkavállalók egy része eltűnik azokból a szektorokból, amelyek vagy túlságosan keveset ajánlanak a bennük dolgozónak, vagy, ami még sokkal fontosabb, társadalmi értelemben stigmatizáló, tehát egyszerűen nem népszerű benne dolgozni. Ilyenkor ezeket a munkahelyeket akár egész foglalkozáscsoportokat átadnak a munkaerőpiacon rosszabb helyzetben lévő munkavállalóknak, tipikusan a migránsoknak.
– Mv.: És a másik ok, gondolom én, talán az lehet, hogy mi magyarok nehezen vagyunk hajlandóak költözni az ország egyik részéből a másikba.
– S.E.: Ez így igaz, ez azért is nagyon fontos, mert azt biztosan lehet állítani, ha egyáltalán lesz a határok megnyitása után munkaerőpiaci feszültség, az regionális lesz.
– Mv.: Ha már a feszültséget említette, milyen bérfeszültséget okozna, ha megjelennének nagy számban a külföldi munkavállalók Magyarországon? Egyértelmű, hogy leszorítanák a béreket?
– S.E.: A könnyű válasz most ilyenkor összehasonlítani a román átlagbért és a magyar átlagbért, és akkor a kettő különbsége alapján azt mondani, hogy mivel a román átlagbér sokkal alacsonyabb, mint a magyar alapbér, következképpen meg fogja érni nagyon sokaknak a magyarországi munkavállalás. Csak éppen ugye nem átlagbéreket keresnek ott sem az emberek, itt meg még kevésbé lesz módjuk átlagbért keresni. Tehát a különbség valójában ennél sokkal kisebb lesz. Itt igazából az a kérdés, hogy azokban, hogy viselkedik az informális gazdaság, mert ugye az összes ilyen becslés, amiről idáig hallottunk és azok a számok is, amiket láttunk, azok azt feltételezik, hogy mindenki regisztrálva jön Magyarországra és jelenleg is mindeki regisztrálva dolgozik, de tudjuk, hogy nem ez a helyzet. Márpedig az informális gazdaság ilyen értelemben pufferként működik. Ott alacsonyabbak a bérek, hiszen a közterhek megfizetésétől mentesítődik a munkaadó és a munkavállaló is, és ez a puffer ez csökkenti ezt a feszültséget.
– Mv.: Január 1-je után meglátjuk. Köszönjük, hogy vendégünk volt.
