„Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy különböző vélemények is megjelenjenek” – indokolta a Lelkiismeret „88 csoport vezetője, miért vett részt a szervezet egyik aktivistája a holokauszttagadók nemzetközi konferenciáján Teheránban. Bár a holokauszttagadás Magyarországon nem bűncselekmény, a magyar résztvevő nevét nem árulták el.
A Lelkiismeret „88 csoport egyik aktivistája is részt vett a teheráni holokausztkonferencián, olyan neves holokauszttagadók társaságában, mint a Ku Klux Klán-tag David Duke, Frederick Toben és Bradley Smith, jelentette a Figyelőnet. Iránban az Izrael elpusztításának ábrándját már többször megfogalmazó Mahmúd Ahmadinezsád elnök kezdeményezésére hívták össze a holokauszttagadók nemzetközi találkozóját.
Bár a holokauszttagadás Magyarországon nem számít bűncselekménynek, a Lelkiismeret „88 meglehetősen óvatos. „Nem akarom elárulni, ki képvisel minket a konferencián. A helyzet érzékenysége miatt érdemes bizonyos biztonsági óvintézkedéseket betartani” – nyilatkozta az Indexnek Kocsis Imre, a csoport vezetője.
Mint mondta, a konferencián egy, a témát kutató aktivistájuk képviseli a Lelkiismeret „88-at.
A provokációiról ismerté vált csoport – a 2002-es választások utáni hídfoglalás szervezői – amúgy, ha nem tagtársukról van szó, egyáltalán nem óvatosak. Sőt, Kocsis bevallása szerint szándékosan provokálnak.
„A holokausztról kialakított hivatalos álláspont revízióra szorul” – indokolta a csoport részvételét a konferencián Kocsis. Kérdésünkre, hogy ők maguk tagadják-e a holokauszt megtörténtét, azt felelte, „ez egyszerűség, balgaság lenne”.
„Hatalmi szóval” azonban szerinte nem lehet rendezni a kérdést. „Nem lehet kötelezővé tenni, hogy mindenki ugyanazt gondolja” – mondta. Csoportjuk „rendkívül fontosnak” érzi, hogy különböző vélemények is megjelnhessenek a témában. Céljuk a radikális vélemények megjelenítésével az, hogy „az emberek gondolkodni kezdjenek”. „A revízió a fontos, a hogy, a mit és a merre részletkérdés” – mondta Kocsis.
Az EU országai közül Franciaországban, Németországban és Ausztriában bűncselekménynek számít a holokauszt tagadása. A véleménynyilvánítás szabadságát az egyik legfontosabb alapjognak tekintő angolszász világban viszont bárki szabadon tagadhatja a II. világháborús népirtás megtörténtét. Magyarországon felemás a szabályozás. A holokauszt tagadását nem büntetik, a horogkereszt (valamint a nyilaskereszt és a vöröscsillag) viszont tiltott önkényuralmi jelképnek számít, pedig az angolszász országokban ezekre is vonatkozik a véleménynyilvánítás szabadsága.
„Pusztán a holokauszt tagadása nem számít bűncselekménynek” – nyilatkozta az Indexnek Garamvölgyi László, az ORFK kommunikációs igazgatója. A rendőrség csak abban az esetben indíthat eljárást, ha a megnyilatkozás gyűlöletkeltő, uszító. Ebben az esetben ugyanis már felmerülhet a közösség elleni izgatás vádja.
