Az emlékezésben segítségünke lesznek Lázár László nyugalmazott marosvásárhelyi anatómus, és Pomogáts Béla irodalomtörténész
Többek között arra is keressük a választ, hogy Nyírő József hamvait miért nem lehetett még ennyi év után sem hazavinni a szülőföldjére?
Műsorunk végén a fiatalon elhunyt Dsida Jenő költészetéről Páskándi Géza és Marosi Ildikó beszél, majd a Vallomás című versét Illyés Kinga tolmácsolja Önöknek.
************Kevesen tudják Marosvásárhelyen, hogy Lázár László nyugalmazott egyetemi anatómust az író, Nyírő József és felesége, Nyírő Ilus néni segítette a középiskolai tanulmányok elvégzésében. 1944 után Lázár László kapcsolata megszakadt a Nyírő családdal. Az író 1953-ban bekövetkezett halála után Lázár László elhatározta, hogy elutazik Spanyolországba, Madridba, hogy megkeresse egykori támogatójának, nevelőjének sírját. Az út eredményéről és az életét meghatározó önzetlen segítség emlékeiről mesél Lázár László.
Vendégünktől Pomogáts Béla irodalomtörténésztől a következő kérdésekre keressük a választ:
– Tudjuk pontosan, hogy hol nyugszik az író Madridban?
– Nyírő József utolsó üzenetéből idézzek egy rövid részletet, amit 1955-ben írt:”Ha testem nem is, de lelkem vidd haza a házsongárdi, vagy az udvarhelyi temetőbe, vagy terítsd el az áldott földön, hogy attól nőjön a füvük, szebbüljön a világ…”
– Eddig miért nem sikerült hazavinni Nyírő József hamvait?
– Született háborús ítélet Nyírő József ellen?(Tudomásunk szerint ilyen nem létezik.)
– Valóban antiszemita írásai jelentek meg Nyírő Józsefnek? (Nyírőt olvasva, regényeiben egyetlen antiszemita írást nem tudnék megemlíteni. Például ritka szép barátság szövődik Uz Bence és a pottyondi Róth Sámi, zsidó kereskedő között?)
Az Erdélyi Helikon kritikusa, Molter Károly 1924-ben a Jézusfaragó ember című könyv megjelenésekor a következőket írta: Nyírő egyetemes, mert a természet és a szabadság szelíd vagy szilaj értelmezője. Mert a szenvedők siető barátja, mert kicsiny népnek nagy szenvedéseiben tükrözi a legnagyobb, a kollektív fájdalmat: egy meghasonlott világét.
Érdemes munkáját figyelni; ha eljut egyszer a csúcsig, alig képzelek el szebb ajándékot Erdélyből az egyetemes magyarság részére.Hogyan értékelhetőek ma Nyírő művei?
– Nyírő, Wass Albert mellett, a jelenben is az egyik legolvasottabb író.
Ön szerint miért ilyen népszerű még ma is, holott mindent megtettek azért, hogy írásai a feledésbe merüljenek?
Reméljük, hogy Nyírő végakaratának megfelelően végül csak megpihenhet a szülőföldjén!
Műsorunk végén a helikonisták egy másik nagyságára, a fiatalon elhunyt Dsida Jenőre emlékezik Páskándi Géza és Marosi Ildikó. Végül Illyés Kinga tolmácsolja a költő Vallomás című versét. Czigány Zoltán filmjéből következik egy részlet.
