A kínaihoz hasonló internetcenzúrára készül az Európai Unió? A bevallottan provokatív kérdés egy kisebb budapesti műhelybeszélgetésen hangzott el, amelyen azt taglalták, mennyire fenyegeti az EU készülő audiovizuális irányelve indokolatlan túlszabályozással a média új területeit, az otthonról lehívható online filmkölcsönzéstől az olyan népszerű internetes videómegosztó oldalakig, mint a YouTube. A szervezők – az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia bécsi médiaszabadság-irodája és a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) – aggodalmait elsősorban az táplálja, hogy az irányelv szövege az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest részben szigorodott, mire a parlament elé került. Christian Möller, az egyik bécsi médiaellenőr azzal érvelt, hogy bár a klasszikus tévézésnél szükség lehet hatósági szabályozásra, fölösleges a beavatkozás a hivatalos szóhasználat szerint nem lineáris médiumoknál. Ezek nem műsorrend szerint sugároznak, senki sem szerkeszti őket, a felhasználó maga válogat a kínálatból. Míg például a kiskorúak védelme miatt a tévéknek előírható, hogy mondjuk pornófilmet csak éjfél után vetítsenek, egy online videotéka esetében ugyanolyan értelmezhetetlen lenne ez a korlátozás, mint például a valóságos videókölcsönzőknél. A Európai Parlament egyelőre azonban hajlana arra, hogy e nem lineáris szolgáltatások egy részét a tévéadásokhoz hasonlónak, illetve a televíziók konkurenciájának tekintse. Ezzel indokolja, hogy ha enyhébb formában is, de az internetalapú mozgókép-nézegetést is szabályozná.
A származási ország elve, ez a kívülállónak nem sokat mondó szabály is viharokat kavarhat még. A most érvényes uniós tévészabályozás szerint aminek a sugárzása valamelyik tagállamban törvényes, az máshol sem tilos. Az új irányelv tervezetébe azonban belecsempészték, hogy ha egy adott országban szigorúbbak a szabályok, akkor a külföldről érkező adások ellen is föl lehetne lépni. Márpedig az egyedi regulákból bőven adódhatnak vitás esetek. Akár politikai okokból, például azért, mert több más EU-tagállamtól eltérően a németeknél tilos a holokauszt tagadása. Akár másért, például mert Svédország tiltja a 12 év alatti gyermekeknek szóló reklámot. Külföldi adás betiltására volt is már látványos – egyébként aligha vitatható – példa: a francia médiafelügyelet két évvel ezelőtt levetette egy arab adó, az antiszemita al-Manar adását a Hotbird műholdról. Mivel a szatellitet működtető Eutelsat párizsi székhelyű cég, a hatóságnak nem is volt nehéz dolga.
