Mintegy 8000 évvel ezelőtt hatalmas szökőár érte el a mediterrán térség partjait, amikor egy hatalmas vulkándarab esett a tengerbe – állítja egy kutatócsoport
Legalább 50 méteres hullámok söpörtek végig a mediterrán térség keleti részén, melyeket a szicíliai Etna földcsuszamlása váltott ki. A kutatócsapat szerint egy ilyen természeti katasztrófa valószínűleg megsemmisítette az ókori közösségeket, mivel egy sor gyilkos hullámot küldött szét, mely Olaszországtól egészen Egyiptomig terjedt.
Az olasz kutató eredményei egy sebtében elhagyott, kőkorszaki halásztelepülésről származó bizonyítékokon és geológiai nyomokon alapszanak. Maria Teresa Pareschi és kollégái a pisai Geofizikia és Vulkanológiai Nemzeti Intézetből úgy becsülték meg a szökőár erejét, hogy egy, az Etnától származó földcsuszamlás hatását modellezték. Az Etna Európa legmagasabb, aktív tűzhányója.
A csapat számításai szerint 25 köbkilométer hegyoldal omlott a tengerbe, ezzel óriási hullámokat generálva, melyek olyan messzi partokra is elértek, mind Észak-Afrika és a Közel-Kelet. A hullámok Olaszország déli részén elérhették az 50 méteres magasságot 13 méteres part közeli hullámokkal Görögországnál és Líbiánál. A távolabb lecsapó kisebb hullámok is pusztító erőt hordozhattak.
A csapat becslései szerint a szökőár maximális sebessége óránkénti 725 kilométer lehetett, így kevéssel több, mint három és fél óra alatt érhette el a mai Izraelt és Egyiptomot. A természeti katasztrófára utaló bizonyítékok főleg a Szicíliától keletre elterülő, Jón-tenger zavaros üledékeiből származnak.
A tsunamikról tudják, hogy destabilizálják a finom tengeri üledékeket, így árulkodó agyaglerakódásokat hagynak hátra, amikor elérik a partot. Ezen üledékek vizsgálata forrásként az Etnát tárta fel, és kizárta az egyéb lehetséges forrásokat, többek között az aszteroidát és egy tengerrengést.
A kutatók azon is spekulálnak, hogy egy, napjaink Izraeljének partjánál lévő neolitikumi falut elért-e a szökőár. A jó állapotban fennmaradt Atlit-Yam településen – mely napjaink módosult tengerszintjei miatt víz alatt van – olyan nyomokat találtak, melyek annak gyors elhagyására utalnak. A falu 7-8000 évvel ezelőtt ürülhetett ki.
Ezen jelek között egy kibelezett hal is van, melyet valószínűleg előkészítettek és a későbbi fogyasztásra szánták. A lelet egy agyagréteg alól került elő. A csapat további kutatása azt vizsgálja majd, hogy az Etna összeomlásából származó, elsődleges szökőár által kiváltotta üledékáradat okozhatott-e másodlagos szökőárakat. Pareschi szerint, az Etna újbóli, nagyobb összeomlásának lehetősége igen kicsi, ám hozzátette, hogy „a vulkán keleti szektora jelenleg is a tenger felé araszol, ezért nagyon fontos, hogy megértsük ennek kiváltó mechanizmusait. „
Ha az Etna kiváltotta szökőár napjainkban történne, a hatás katasztrofális lenne, mivel a mediterrán partvidék keleti fele igen sűrűn lakott. A világszerte előforduló szökőárak mintegy 10 százaléka ebben a térségben csap le. A legutóbbi, vulkán kiváltotta szökőár 2002-ben akkor keletkezett, amikor a Stromboli olasz szigeten földcsuszamlás következett be. A fölcsuszamlás mértéke ugyanakkor ezerszer kisebb volt, az Etnáénál.
Már fejlesztés alatt áll egy korai szökőár-figyelmeztető rendszer. A 2007-ben szolgálatba állítandó rendszer egy globális szökőár-előrejelző rendszer része lesz, melyet az UNESCO koordinál majd. Az intézkedés a 2004 decemberében, az Indiai-óceánon bekövetkezett szökőár miatt lépett életbe, mely akkor mindenféle figyelmeztetés nélkül csapott le. Pareschi szerint az Etna kiváltotta szökőár hasonlíthatott a 2004-eshez, melynek során 275 ezer ember halt meg.
További hírek a tudomány világából!Most a Budapest Internetbank ügyfeleit célozzák az adathalászokA túlélés érdekében felemelik hangjukat a városi madarakKannibalizmushoz is vezethetett a neandervölgyiek nehéz életeKutatóbázist tervez a Holdon a NASAInternetes híroldal a csokoládérólMesterséges építőanyagokat használtak a piramisépítők?
hirado.hu/National Geographic
