A kormány félrevezeti a népet! A kormányfő mondjon le! Libanon fővárosában csaknem egymillió tüntető követelte, hogy mondjon le a nyugati nagyhatalmak által támogatott demokratikusan megválasztott kormány. Idegen érdekek idegen földön és Libanon a polgárháború szélén.
A tüntetők jobbára a muzulmán tömegpárt, a Hezbollah emberei, akik háborúban állnak Izraellel és akiket Irán és Szíria támogat pénzzel és fegyverrel, ha kell olykor gyilkosságokkal is, hiszen ellenfeleiket sorban lelövik vagy felrobbantják. Mit akarnak elérni? A vallási türelem szimbólumának számító Libanon végét és egy harcos állam születését, amely a muzulmán forradalom élcsapatának a szerepét játszaná el a Közel-Keleten. De meg lehet-e dönteni egy kormányt, amelyet demokratikusan választottak meg és amelyet Amerika és Európa támogat, elég nagy-e ehhez a Hezbollah erődemonstrációja?Bejrutban a tüntetés helyszínén a Carnegie alapítvány szakértője így elemezte a helyzetet a BBC-ben:
Várható volt, hogy ha a tüntetést a Hezbollah szervezi akkor azon több százezren vesznek részt. Ez még talán meg is haladta a várakozásokat, ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy sokan félnek eljönni egy ilyen tüntetésre mert attól tartanak, hogy erőszakos cselekmények történhetnek. De nemcsak a siíta muzulmán Hezbollah támogatói vesznek részt a tiltakozó megmozduláson, hanem keresztények is, Michel Aoun tábornoknak a hívei. Ez azt mutatja, hogy nem vallási mozgalomról van szó. Mind a kormányoldalon mind pedig az ellenzékben megtalálhatók a különböző vallási közösségek képviselői – állítja a szakértő Bejrutban..
Aoun tábornokot egyébként évekkel ezelőtt még francia csendőrök őrizték és attól félt, hogy szíriai ügynökök lelövik, vagy felrobbantják. Most olyan mozgalom élén áll, amely Szíria támogatását élvezi. Ennyit az elvekről.
Libanonban Amerika hívei állnak szemben Szíria és Irán támogatóival, így a kis ország, a Közel-Kelet Svájca újra a polgárháború színtere lehet, amelyet hazafiak vívnak idegen államok érdekeiért a saját földjükön, a saját életüket áldozva másokért, és nem kérdezik meg közben, hogy miért?
Lengyel Miklós, MR
