Jogszabály módosításokkal, és gazdasági bíróságok létre hozásával lehetne oldani a körbetartozás okozta nehézségeket. A kérdés egyre feszítőbb, idén már kétszer annyi cég ment csődbe, mint tavaly.
Közel háromezer milliárd forint. Ennyi a körbe-, helyesebben lánctartozás mértéke Magyarországon, amely leginkább az építőiparban, és a hozzá kapcsolódó ágazatokban halmozódott fel. Ez az összeg majdnem a fele annak, amelyet az Európai Unióból vár az ország a következő hét évben. Csakhogy a lánctartozások miatt cégek tömege mehet és megy tönkre.
Kassai Róbert alelnök, Ipartestületek Országos Szövetsége: „A vállalkozások csődje is megnőtt, tavaly a teljes csődszám, felszámolás utáni állapot 7000 volt, most már szeptemberben 11 000-nél tartottunk, tehát ez azt jelenti, hogy a körbetartozás nagyon-nagyon rémséges a kisvállalkozóknál.”
Budapesten és Pest megyében különösen égető a kérdés, hiszen az építkezések zöme a központi régióban indult el, és van jó néhány, amelyik idáig sem fejeződött be. A lánctartozás hihetetlen méretei miatt annak felszámolása sem egyszerű.
Gláser Tamás elnökségi tag, Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége: „Magyarországon a jogszabályokat szigorítani kell, átláthatóvá kell tenni, az állami ellenőrzést erősíteni kell, és a bírósági gyakorlatot, jogérvényesítést fel kell gyorsítani akár olyan gazdasági bíróságok létre hozásával, amelyek 90-120 napon belül – hisz ezek egyszerű ügyek a bizonyítási oldalról – jogerős ítéleteket tudnának hozni. „
A szakemberek szerint, ha valami nem történik a lánctartozások ügyében, Magyarországon nemsokára csődbe ment vállalkozások tömegével kell számolni.
