Angol nyelvű adással bővítette kínálatát az Al-Dzsazíra arab hírtévé. A csatorna, amelynek nemzetközi megítélése ellentmondásos, a nagy nyugati tévétársaságokkal kíván versenyre kelni.
Két különleges nyilatkozattal igyekezett bizonyítani függetlenségét a múlt héten az Al-Dzsazíra arab hírtévé: az egyikben a minap menesztett amerikai védelmi miniszter, Donald Rumsfeld bírálta keményen a csatorna hírszolgáltatását, a másikban pedig az egykori iraki diktátor, Szaddám Huszein volt tájékoztatási minisztere tette ugyanezt, hasonlóan szenvedélyesen. A két klipet első adásnapján közvetítette a katari fővárosban, Dohában működő tévétársaság angol nyelvű adása, az Al Jazeera English (AJE). A műsor összesen több mint 80 millió háztartásba jutott el, messze felülmúlva a várakozásokat.
Pedig az Egyesült Államokban egyetlen nagyobb kábelszolgáltató sem vállalta az új adás továbbítását, csak egy francia műholdas társaság leányvállalata és néhány internetes tévés cég kínálja az arab-angol programot, amely persze a csatorna weblapjáról is elérhető. A teljes elutasítás a közvélemény álláspontját tükrözi: egy nemrég készített, a BBC internetes hírszolgálata által idézett kutatásból az derül ki, hogy az amerikaiak több mint fele rosszallóan nyilatkozott az angol nyelvű adás indításáról, kétharmaduk pedig úgy véli, a kormánynak meg kellene akadályoznia, hogy az megjelenjen az USA piacán.
Az éppen tíz évvel ezelőtt, a katari emír 150 millió dolláros adományából létrehozott arab nyelvű hírtévét ugyanis az Egyesült Államokban sokan Nyugat-ellenesnek, „terrorista csatornának” tartják. Még akkor is, ha kezdeti elfogult hangneme az utóbbi években sokat finomodott, 2003 óta az objektív televíziózás jelképének számító BBC-vel is együttműködik, két éve pedig külön etikai kódex szabályozza munkáját. Neve azonban akkor vált ismertté, amikor 2001. szeptember 11. után – és azóta többször is – közzétette Oszama bin Laden videonyilatkozatait, sőt interjút is készített az al-Káida terrorhálózat fejével. Az sem javít a róla Nyugaton kialakult képen, hogy hírműsoraiban olykor feltűnnek emberrablók által a túszaikról készített felvételek, az izraeli-palesztin konfliktus palesztin halottait csak „mártírokként” emlegeti, az afganisztáni és az iraki háborúról készült tudósításaiban pedig – alaposan felbosszantva az amerikai vezetőket – rendszeresen mutat képeket a harcokban elesett szövetséges katonákról és a hadműveletek polgári áldozatairól. A csatorna egyik munkatársa Spanyolországban börtönbe is került, mert bizonyítottnak találták, hogy terroristákkal tartott kapcsolatot, egy operatőrét pedig – miután még 2001-ben Afganisztánban elfogták az amerikaiak – máig a guantánamói bázison tartják fogva.
Az új, angol nyelvű hírcsatorna egyik tekintélyes munkatársa, a CNN műsorvezetőjeként ismertté vált Riz Khan azonban igazságtalannak tartja a vádakat. „Sokan úgy gondolják, hogy ha valami nem a nyugati értékeket hirdeti, akkor az mindjárt ellenük lép fel. Pedig az arab nyelvű adás egyszerűen arab szemszögből, arab közönségnek szolgáltat híreket” – mondta a HVG-nek. Az újságíró a csatorna erényének tartja, hogy őszinteségével olyan országokban szerzett magának tekintélyt, ahol csak feltételes módban lehet beszélni a sajtószabadságról (lásd Sajtószabadság és fejlődés című írásunkat).
A Közel-Keleten nagy befolyású, mintegy 50 millió rendszeres nézővel büszkélkedő arab adás népszerűsége azonban ebben a közegben sem egyöntetű. A társaság vezetői szerint főként szókimondásukkal haragították magukra a régió több országát is. Munkatársaikat – akiket eddig a világ 18 országából tiltottak ki hosszabb-rövidebb időre – máig nem engedik be négy arab államba, a térség piacát meghatározó Szaúd-Arábiából pedig egyáltalán nem kap hirdetéseket a sport- és gyermekcsatornát, valamint angol nyelvű internetes oldalt is üzemeltető médiacsoport. Főként ezzel magyarázható, hogy működése még mindig nem gazdaságos, máig a katari uralkodó – állítólag évi 30 millió dolláros – támogatására szorul.
Ilyen nehéz örökséggel indult tehát – többszöri halasztás után – múlt szerdán az angol nyelvű hírcsatorna, amelynek létrehozására hivatalosan meg nem erősített hírek szerint összesen mintegy egymilliárd dollárt költött a fő szponzor, a katari emír. Négy regionális központból, Doha mellett Washingtonból, Londonból és a malajziai Kuala Lumpurból sugározzák a legkorszerűbb, nagy felbontású (HD) technológiával az egyelőre napi 12, január elsejétől azonban már 24 órás műsort.
A mintegy 600-800 fős nemzetközi stábot 55 országból verbuválták. Alighanem a csatorna imázsát kívánták erősíteni azzal, hogy a hírtelevíziózás számos, többnyire a BBC „köpönyegéből kibújt” nagy ászát is leigazolták. Például a brit közszolgálati adó egyik veteránját, az 1993-ban lovaggá ütött Sir David Frostot, akinek első műsorában Tony Blair brit miniszterelnök volt az AJE vendége. Frost egyébként a világon egyedül mondhatja el magáról, hogy interjút készíthetett a legutóbbi hét amerikai elnökkel és hat brit kormányfővel. Az új társasághoz igazolt a BBC iraki háborús jelentéseivel ismertté vált sztártudósítója, Rageh Omaar mellett Stephen Cole és Darren Jordon műsorvezető. Az ITN-t cserélte a katari központú hírcsatorna képernyőjére a – Riz Khanhoz hasonlóan – szintén a BBC-ben nevelkedett Shiulie Ghost, és a csapatot erősíti a Sky News egyik volt vezetője, Tim Cunningham is. Riz Khanon kívül a washingtoni részleg tagja az amerikai haditengerészet egykori szóvivője, Josh Rushing és az ABC nagy öregje, a többszörös Emmy-díjas Dave Marash is.
„Az emírnek elég olajdollárja van ahhoz, hogy bárkit megvegyen. A hitelességhez nyugati médiaarcokra van szükségük” – idézte a minap a Washington Post amerikai napilap Cliff Kincaidet, a Pontosság a Médiában nevű, a hírszolgáltatókat figyelő amerikai nonprofit szervezet egyik vezetőjét. Az érintettek viszont határozottan visszautasítják ezt. Riz Khan, aki egy, a Larry King-show-hoz hasonló beszélgetős műsorral jelentkezik az Al-Dzsazírán, kifejtette: a kihívás vitte az AJE-hez, amely meggyőződése szerint egészen más lesz, mint az arab adás. „Sokkal szélesebb közönségnek szól, tehát globális szemszögből tekint az eseményekre. Ugyanakkor azokra a területekre is odafigyelünk, amelyekről más hírtévék megfeledkeznek. Keveset foglalkoznak például Latin-Amerikával vagy Ázsiával, Afrikával kapcsolatban pedig többnyire csak az éhínségről, a katasztrófákról és a háborúkról esik szó” – magyarázta a HVG-nek, és hozzátette: az arab csatorna őszintesége az angol nyelvű adást is jellemzi majd. Szerinte ugyanis a nyugati tévécsatornák gyakran egyoldalúan tálalnak bizonyos eseményeket. „Általában azt mutatják, hogyan lövik ki a rakétát, az Al-Dzsazírán viszont azt is látni lehet, miként csapódik be” – fejtegette egy korábbi nyilatkozatában.
Hasonlóan nyilatkozott Dave Marash is, akiről több híradás is megjegyezte: zsidósága ellenére csatlakozott az antiszemitizmussal is megvádolt csatorna új vállalkozásához. „Amint tűrhetetlen, a nézeteimmel összeegyeztethetetlen szerkesztői állásponttal találkozom, már itt sem vagyok” – mondta a Reuters hírügynökségnek, és nem titkolta: „csípős, merész és provokatív” hírműsorokat akarnak készíteni. Szavaiból kitűnt, hogy kollégáihoz hasonlóan ő is azt reméli, valóban független lesz az arab adással csak a technikában közösködő angol nyelvű csatorna, amely képes lesz elérni célját, és nézőket csábíthat majd el a nagyoktól, így a BBC-től és a CNN-től.
POÓR CSABA
