Nem sikerült megszereznie George Bush elnöknek Dél-Korea támogatását az észak-koreai nukleáris és rakétafegyverekhez szükséges ellátmány szállításával gyanúsított észak-koreai hajók feltartóztatására és átkutatására vonatkozó tervhez. George Bush szombaton Hanoiban tárgyalt dél-koreai kollégájával, Ro Mu Hjonnal.
Az amerikai elnök személyesen próbálta meggyőzni Ro Mu Hjon, dél-koreai elnököt az Észak-Koreát sújtó ENSZ-szankciók teljes körű betartásának fontosságáról, illetve megszerezni támogatását a vegyi, biológiai és nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó kezdeményezéshez (PSI), amely kiterjed a gyaníthatóan tömegpusztító fegyverekhez szükséges anyagokat és felszereléseket szállító hajók felkutatására és elfogására. A két vezető az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) hétvégi csúcstalálkozójának alkalmából tartózkodnak a vietnami fővárosban.
A dél-koreai elnök azonban megerősítette, hogy országa nem kíván teljes mértékben részt venni a biztonsági kezdeményezésben, de annak céljait és elveit támogatja. A dél-koreai elnöki hivatal a találkozó előtt kiadott nyilatkozatban hangsúlyozta, George Bush és Ro Mu Hjon egyetért abban, hogy a szankciókat tartalmazó BT-határozatot végre kell hajtani még akkor is, ha Észak-Korea a közelmúltban úgy döntött, visszatér a hatoldalú tárgyalásokhoz. Dél-Korea azt szeretné, ha az Egyesült Államok nagyobb rugalmasságot tanúsítana a két Korea, Kína, Oroszország, Japán és az Egyesült Államok részvételével folyó tárgyalásokon.
Az amerikai előterjesztés alapján október 14-én elfogadott BT-határozat együttműködésre szólítja fel a világ országait annak megakadályozása végett, hogy a phenjani rezsim tömegpusztító fegyverekhez vagy azok gyártásához szükséges alapanyagokhoz jusson. A határozat felhatalmazza az ENSZ tagállamait, hogy ellenőrizzék az Észak-Koreába tartó vagy onnan kiinduló teherszállító hajókat. George Bush amerikai elnök kormánya már 2003-ban elkészítette az ilyen ellenőrzések tervét, a PSI-t. Dél-Korea megfigyelőként részt vett korábban több olyan hadgyakorlaton, amelyet a PSI keretében tartottak.
Emberi jogok megsértése miatt ítélték el Észak-Koreát
Elítélte Észak-Koreát szombatra virradóra az ENSZ-közgyűlés emberi jogi bizottsága az emberi jogok durva megsértései miatt. Az Európai Unió által kezdeményezett határozatot, amely a kínzások, a nyilvános kivégzések, és a nyomorúságos börtönkörülmények miatt marasztalta el Észak-Koreát, 91-21 arányban fogadták el, 60 tartózkodás mellett. Első ízben szavazott ez ügyben igennel Dél-Korea képviselője. Korábban Szöul tartózkodott a hasonló szavazások alkalmából, vagy pedig részt sem vett rajtuk.
Észak-Koreában lábbal tiporják az emberi jogokat
A jelentésben felhívták a figyelmet arra, hogy jelenleg legalább 200 ezer embert tartanak „gulagokban” és az elmúlt 30 évben kétszer ennyien haltak meg az észak-koreai börtönökben. Egyúttal felszólították a világszervezetet, hogy ne csak Észak-Korea nukleáris fenyegetésére figyeljenek oda, hanem a világbékét ugyancsak veszélyeztető, az országból kiáramló menekültekre, valamint a kábítószer-kereskedelem és pénzhamisítás gyanújára is.
Észak-Korea ENSZ-nagykövetének helyettese a szavazást „az Egyesült Államok és csatlósai összeesküvésének” nevezte, a dokumentumot pedig „illegálisnak” minősítette. Egyúttal emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államoknak nem volt joga megszállni Irakot, létrehozni titkos börtöntáborokat, kínzóközpontokat, továbbá támogatni Izraelt a nyári, Libanon elleni háborúban. A dél-koreai nagykövet felszólította Phenjant, hogy tegyen „aktív és gyakorlati lépéseket” az emberi jogok helyzetének javítására és engedélyezze, hogy ENSZ-vizsgálatot tartsanak az országban e téren.
(MTI)
