Hadiparkot nyitott Vácott a legújabb Tasnádi-per negyedrendű vádlottja. A zűrös előéletű Keserű Sándor annak idején azzal került a lapokba, hogy Deutsch Tamás ellen íratott áldokumentumokat.
Vác külterületén, a város végét jelző tábla után a 2-es főúton haladva a Duna felőli oldalon a laikus szemlélőt is gyermeki izgalomba hozó világ- és hidegháborús járműarzenál tűnik szembe. Kiemelt helyen az idén októberben ismét nemzetközi hírnevet szerzett T-34-es tank pöffeszkedik, csövével a 2-es út felé, mellette egy gondosan restaurált parancsnoki felderítő páncélos. A KSI Hadipark – bár a honlapon hirdetett belépő borsos összeg, felnőtteknek ezer, gyermekeknek 500 forintra rúg – félkésznek tűnik: noha kitáblázták, őrzött a terület, őrségnek, de még portásnak nyoma sincsen, a drótkerítést lakat fogja össze, látogatókat bejelentkezésre fogadnak. Az ideiglenes csarnokban viszont már látható egy náci időkből származó, hadászati célokra kialakított Mercedes, a Honecker-rezsim rendőrségi Wartburgja, s nemsokára kiállítják azt a jelenleg felújítás alatt álló ZIM-GAZ 12-est, amelyet a hírhedt államvédelmi parancsnok, Péter Gábor használt.
A tulajdonos, Keserű Sándor Izrael – innen a KSI név – időnként tankszakértőként nyilatkozik, s a jelek szerint a nagybetűs szakma is dédelgeti a kora harmincas fiatalembert: a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Múzeuma főigazgatója, Holló József október elején őt kérte fel hivatalosan az 1956-os forradalom és szabadságharcról szóló állandó kiállítás szakértőjének. Megtoldva azzal: Keserű segítse magángyűjteménye darabjainak rendelkezésre bocsátásával is a kiállítás „minél színvonalasabb megvalósítását”. Így is lett, az avatóceremóniáról készült felvételen Keserű asszisztál a szalagátvágáshoz Hollónak és Szekeres Imre honvédelmi miniszternek.
A tulajdonosnak nem minden napja alakul olyan szerencsésen, hogy miniszterek hátterében fényképezkedhet. A Fővárosi Bíróság ítéletére vár a Tasnádi Péter elleni sokadik büntetőeljárás, amelyben Keserű negyedrendű vádlott. Az ügyészség szerint Keserű 500 ezer forintot fizetett Tasnádiéknak azért, hogy „verjék meg, tegyék helyre” haragosát, Cserni Csabát, aki korábban terhelően nyilatkozott Keserűre adócsalás miatt folyó közös büntetőügyükben. A pénzből a vád szerint 300 ezer magáé Tasnádié lett, a maradékért a végrehajtók – a Keserű által adott adatok alapján – beazonosították, követték Csernit, majd lakóháza kapualjában 8 centiméter mély sebet okozva combon szúrták. Úgy tudni, a lényeget Keserű beismerte, azzal, hogy „csak” annyit kért, verjék meg Csernit, akire úgymond hamis terhelő vallomásai miatt mérgesedett meg (a vádirat szerint azt is meg akarta akadályozni, hogy a sértett újabb vallomást tegyen, s tudott a késeléses technikáról is). Mindezért életveszélyt okozó súlyos testi sértésre felbujtással vádolják, amelyet bűnszervezet tagjaként követett el.
Ha végül elítélik, ami beismerése után könnyen előfordulhat, le kell ülnie azokat a felfüggesztett szabadságvesztéseket is, amelyeket a Cserni-féle adóügyben – egy bonyolult körbeszámlázási bűnperben – róttak ki rá. Aligha vigasztalja, hogy nem teljesen idegen terep neki az elzárás. Több mint egy évet töltött előzetes letartóztatásban, s mint a HVG-nek elmondta, egy időben olyan „illusztris” társaságban, mint a szintén adócsalás miatt rács mögé került akasztói Stadler József. Holott – Cserni fizikai megfélemlítésén kívül is – sok mindent megtett, hogy megússza a felelősségre vonást. Ma már szinte bizonyosra vehető, annak idején ő bírta rá Csernit, egy váci közjegyző előtt tegyen kalandos tartalmú nyilatkozatot, amely szerint Keserű elleni korábban tett vallomásai hamisak, azok megtételére két üzletemberrel egyetértésben nem más, mint Deutsch Tamás akkori sportminiszter és Varga Tamás, a Fidesz egykori gazdasági tanácsadója, több büntetőügy későbbi vádlottja vette rá (HVG, 2002. március 2.). Cserni a vallomás után évekre felszívódott, így sokáig a távollétében zajlott a Deutsch által ellene indított személyiségi jogi eljárás is, utóbb az alperes előkerült, és elismerte, hogy hamis tartalmú volt a 2002-es országgyűlési választási kampány idején nagy vihart kavart okirat.
Keserű mai szavaiból az tetszik ki, új életet kíván kezdeni, s ennek része a tervezett múzeum is, amelynek engedélyeztetési eljárását – elmondása szerint – kezdeményezte a kultusztárcánál. Amellett hogy műanyagipari ágazatvezetőként dolgozik egy Pest megyei cégnél, tanulással tölti idejét, elvégezte az Országos Rabbiképző Intézetet, majd egy nemzetközi biztonságtechnikai akadémiát, s most gyermekcsoportoknak történelemóra keretében kedvezményesen mutogatná szerzeményeit. Csakhogy továbbra is sok a homály a vállalkozó körül. A reklámokon a hadipark üzemeltetőjeként emlegetett KSI Kft.-t például ő és édesapja már 2004-ben értékesítette két balassagyarmati vállalkozónak, akik JLXA 99 Kft. néven működtették egy darabig, majd továbbadták.
A hadiparknak egyébként számos konkurense akad országszerte, például Nagyatádon volt katonatisztek vagy Kecelen Pintér József vállalkozó jóvoltából. Sőt lehet, hogy helyben is akad vetélytárs: a Keserűvel együttműködő váci üzletember, a szintén gyűjtő Szentiványi András legalábbis jelezte a HVG-nek, szívére vette, hogy az ominózus T-34-es, amely a fia tulajdona, Keserű-szerzeményként vált közismertté. Ezért várhatóan el is szállítja majd a harckocsit, amelyet a város túlsó végére tervezett ellenhadiparkban állítana fel muzeális vadászgépe mellé.
RÁDI ANTÓNIA
