A német nyelvterület sajtószemléje
2006. november 14. 8:49
Keresztes Lajos
A Presséből megtudhatjuk, egyes magyar közgazdászok szerint nem baj, ha csökkenni fognak a bérek. Frankfurter Allgemeine Zeitung arról tudósít, hogy a miniszterelnököt hazugságon kapó dán újságírók titokszegés miatt állnak a koppenhágai bíróság előtt. A Süddeutsche Zeitung az izraeli hadseregben és a társadalomban uralkodó erőszak kérdésével foglalkozik.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Peter Bognar a Magasabb adók lenyomják a béreket című cikkében ismerteti két közgazdász véleményét, melyek szerint a deficiten kívül nincs nagy baj a magyar gazdaságban. A konzervatív ellenzék a világvége retorikát gyakorolja, miszerint a gazdaság válságban, az ország veszélyben van. Ezzel szemben a Kopint-Datorg vezető elemzője Palócz Éva szerint, a válság „tisztán politikai természetű”. Palócz hangsúlyozza „a magyar reálgazdaság egyáltalán nem beteg.”
Az elemző hozzáfűzte azt ország „rossz gazdasági imázsának” kialakulásáért szinte kizárólag a magas költségvetési hiány a felelős. 2002 óta Magyarország „kiszámíthatatlan és átláthatatlan költségvetési politikát” követett. Előrejelzése szerint Gyurcsány Ferenc kormánya az idén 10,1 százalékos GDP arányos költségvetési hiánnyal zárja majd az évet. Karsai Gábor a GKI igazgató-helyettese alacsonyabb, 9,5 százalékos hiánnyal számol.
Karsai szerint a kormány megszorításai „nem vezetnek a magyar gazdaság növekedésének drámai lelassulásához.”
A magyar gazdaság az idén négy százalékkal, jövőre három percenttel növekszik majd. Az adóemelések következtében a reálbérek ugyan visszaesnek a 2004-es szintre. Ez azonban Karsai szerint „nem tragédia”, mert Magyarországon a bérek az utóbbi időben úgyis nagyon megemelkedtek. Karsai úgy véli, az euró a következő évben 250 forint körül stabilizálódik majd. Az elemző szerint a magyar fizetőeszközt már 2011-ben felváltja a forint. S úgy gondolja, hogy néhány évi következetes takarékossági és reformpolitika következtében Magyarország ismét az unió mintatanulója lehet.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Siegfried Thielbeer Édes dán bosszú című cikkében ismerteti egy koppenhágai bíróságon árulás vádjával folyó furcsa pert. A koppenhágai Berlingske Tidende című napilap három újságírója elleni eljárás valójában a sajtószabadság határait feszegeti. Ha elítélnék őket, az azt jelentené, hogy többé nem lennének publikálhatóak a kormányzati apparátusból kiszivárgó hírek.
2004. február 22-én vasárnap kezdte meg a tekintélyes konzervatív napilap, mely mindig is támogatta Dánia részvételét a Szaddam Husszein elleni háborúban ominózus cikksorozatának közlését. Ebben leleplezte, hogy Anders Fogh Rasmussen konzervatív kormánya állításaival ellentétben, semmiféle saját információval nem rendelkezett az iraki tömegpusztító fegyverekről.
A Berlingske sorozatából az is kiderült, hogy a dán katonai hírszerzés (FE) szkeptikusan fogadta az amerikaiaktól érkező információkat. Helyzetelemzéseiben ugyan „lehetségesnek” nevezte, hogy Irak tömegpusztító fegyverekkel rendelkezne és kapcsolatot tartana fenn az al Kaidaval. Azonban az idézett 2003. január 30-i helyzetelemzésből kiderült, hogy az FE szerint nincs megbízható forrás, mely megerősítené a tömegpusztító fegyverek létét. Fogh Rasmussen azonban a háború előtt azt állította, hogy eme tömegpusztító fegyverek léte „nem valami amit feltételezünk, hanem vaami amit tudunk”.
A Berlingske cikksorozatában idézett egy névtelenségbe burkolózó FE munkatársat, aki kijelentette, hogy a cég a dokumentumokkal nem bizonyított amerikai és brit információkat csak néhány forráskritikus megjegyzéssel ellátva továbbította:
Dániában általános felháborodás söpört végig, a kormány hazudott volna a parlamentnek? Rasmussen csak nagy nehézségek árán élte túl a politikai válságot. Ugyanakkor a kormányban érezhető volt az árulókkal szembeni düh. S amikor Frank Grevil elismerte, hogy ő volt alapban idézett FE munkatárs, azonnal bíróság elé állították és előbb hat, majd a fellebbezést követően négy hónap börtönre ítélték. Az a kíméletlenség, ahogyan az FE vezetése egykori munkatársuk üldözését követelte, ugyan még talán érthető. De Greve és a Berlingske újságírói nem árultak el semmiféle katonai titkot sem, pusztán leleplezték a kormány hazug eljárását.
Tavasszal történt a vádemelés a cikket közlő két munkatárs ellen, majd egy gonoszkodó vezércikket követően a főszerkesztő is idézést kapott. Azt róják a terhükre, hogy olyan értesüléseket publikáltak, melyekhez törvényellenes úton jutottak, mely információk „tekintettel az állam és királyság védelmére bizalmasak” voltak.
Hétfőn az államügyészség börtönbüntetést követelt a három újságírónak. A védelem impozáns tanúkat – pl. volt külügyminisztert – hívott annak tisztázása érdekében, mennyire voltak „titkosak” a leleplezések. A Berlingske éppen úgy, mint a dán újságíró szövetség teljes felmentést szeretne kiharcolni, s bejelentették szükség esetén egészen az európai bíróságig is hajlandóak elmenni.
Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)
A baloldali müncheni napilapban Thorsten Schmitz Minden férfi egyenesen előre című cikkében foglalkozik az izraeli hadseregben és az izraeli társadalomban mindennapossá vált szexuális zaklatás kérdésével. A szexuális zaklatás és a nemi erőszak a hadseregben, valamint a civil társadalomban nem új az izraeli társadalomban. Újnak tekinthető, hogy egyre gyakrabban és egyre őszintébben beszélnek róla. S az a tény, hogy az érintett nők már bírósági feljelentést is tesznek – mint Mose Katzav államelnök titkárnője, aki többszörös erőszakot és zsarolást vet egykori főnöke szemére. Vagy az a 16 esztendős lány, akit hónapokon keresztül sorozatban erőszakoltak meg egy Tel-Avivtól délre fekvő légitámaszpont katonái.
Mose Katzav, akit azzal vádolnak, hogy hét munkatársát megerőszakolta, vagy szexuáisan zaklatta, vagy a volt igazságügyminiszter Haim Ramon, akit egy katonalány zaklatása miatt perelnek, „csak a jéghegy csúcsa”. A történtek azt is mutatják, hogy még a reflektorfényben élő férfiak is milyen természetesen tekintik tulajdonuknak a nőket. Egy, a közelmúltban az izraeli médiában szalagcímekben ismertetett tanulmány szerint, az izraeli nők ötödét életében legalább egyszer megerőszakolták, s 80 százalékuk állította, hogy legalább szóban szexuális zaklatásnak volt kitéve.
Tal Kramer-Vadai, az erőszak áldozatain segíteni hivatott központ munkatársa szerint az erőszak nem csak a kikényszerített szexről, hanem az áldozat feletti uralom szándékáról is szól. S azt, hogy az ember a másik felett uralkodhat, azt az izraeli férfiak már 20. életévük előtt, a hadseregben megtanulják. „A megszállás rendszere, a mások elnyomása, azt tanítja a katonáknak, hogy lehetséges embereket uralni”, nyilatkozta Kramer-Vadai. Ő és intézetének munkatársai hetek óta rendszeresen tiltakoznak Katzav hivatala előtt, szerintük az elnöknek le kellene mondania, vagy legalább is szüneteltetni azt.
