Ma már csak a kábítószer- és fegyvercsempészek használják az úttalan utakat, amelyek olykor meredek sziklafalakhoz erősített gerendákon, és végtelen sivatagokon át vitték a kereskedőket Európából Kína nyugati határáig és vissza. A kötet a Corvina Kiadó Tudástár GEO sorozatában jelent meg.
Gyakran földrengések fenyegették őket. Tűrniük kellett a nappali forróságot és az éjszakai fagyokat, és alkalmazkodniuk kellett az útvonal mentén élő népek szokásaihoz! Talán kitalálták, a Selyemútról van szó. A Corvina Kiadó Tudástár sorozatában megjelent Thomas O Höllmann néprajzkutató sinológus könyve. A fordítóval, Uray-Kőhalmi Katalinnal beszélgetünk, aki maga is Ázsia és Szibéria történeti földrajzával foglalkozik.
– A Selyemútról nagyon sok könyv jelent már meg, de többnyire csak a kulturális részt vizsgálták, azokat a valóban gyönyörű szobrokat, falfestményeket, régészeti emlékeket.
Ennek a könyvnek az érdekessége, hogy azt vizsgálja, hogyan működött, hogy hogyan áramlottak végig ezen az úton, ami Európát tevekaravánokon kötötte össze a kínai kultúrával évszázadokon keresztül. Azok a nomád népek akik ott a Selyemút mentén elhelyezkedtek, ők szolgáltatták az állati erőt, lovakat, tevéket, élelmiszert. És talán egyik csúcspontja volt a múlt történetének a nagy mongol birodalom, ami biztosította, hogy békében tudták az árukat szállítani.
– Ez önmagában is nagyon érdekes és meglepő volt, először is az, hogy a világ legnagyobb birodalma volt ez a mongol birodalom. A másik pedig, hogy a béke kötődik hozzá.
– Igen, mi nem úgy ismertük meg őket. De a Selyemút mentén ők biztosították a békét. És ez érdekük is volt, mert ezeknek a nagy nomád birodalmaknak a gazdasági alapja bizony a kereskedelem is volt, nemcsak a rablás.
– Legutóbb a Selyemút Spiró György Fogság című könyvében bukkant föl. Egy római főúr kényszerít egy zsidó kereskedőt, hogy hordjon neki selymet Kínából. Ezt nem sokan merték vállalni, mert ez életveszélyes volt. Szóval az is érdekes, hogy kik voltak azok akik vállalták.
– Nem egy társaság ment végig. Ha a szír partoktól nézzük, akkor arab, aztán perzsa kereskedők, szogdok, és aztán török népek folytatták az utat. Az akkori körülmények között hónapokba tellett, akár fél évbe is, hogy Szíriától Kínáig eljussanak. Úgyhogy átrakó pontok voltak, igen gazdag kis városállamok, ahol karavánszerájok, nagy magazinok voltak. Összejöttek a kereskedők mindkét irányból, és ott zajlottak a tárgyalások és üzletkötések. Nemcsak selymet szállítottak ezen az úton, de az a valuta, amiben elszámolták az árukat, az leginkább a selyem volt. A selyemgöngyölegek. Azonkívül kultúrák is haladtak itt és vallások.
– Ez is egy nagyon érdekes része a könyvnek, a vallásokkal is foglalkozik. Nagyon sokféle vallás, egyistenhit, sokistenhit jól elvoltak egymás mellett. Abszolút vallásszabadság volt
– Igen. Nagyon sok vallás éppen ezen az elő-ázsiai területen keletkezett. Teljes multikulturalizmus volt. Sőt hitvitákat is rendeztek, amin részt vettek buddhista szerzetesek, nesztoriánus szerzetesek, sőt a római pápának a mongol kánhoz küldött követei is, és a mongol kánok igen jól szórakoztak ezeken a hitvitákon, ahogy egymásnak estek a különböző vallásoknak a papjai.
– Szigorúan szóban.
– Szigorúan szóban, természetesen. A Selyemút nagyon nyitott volt mind a két irányban, és valóban ott találkoztak kultúrák, elképzelések, vallások, mesék, mesemotívumok is. Bibliai történetek is követhetők egészen Kínáig, és kínai mesemotívumok követhetők nyugat felé.
