Szabó Lőrincet „45-ben a bíróság felmentette, de vajon most megkapja az igazi megtisztulást? Új momentumok egy friss életrajzi műben.
Kattintson ide a videó megtekintéséhez!
Most szépen döljenek hátra, figyeljenek, a következő percekben egy titok megfejtésének lehetnek tanúi. De ha egy-egy szó vagy mondat hallatán indulatok támadnának önökben, akkor se rohanjanak ki a szobából hallgassák végig, érdemes – kezdte mondandóját a műsorvezető, Rózsa Péter.
Majd így folytatta: Hát akkor: van egy mondat Szabó Lőrinc 1945-ös védőbeszédében, amikor nemzetiszocialista, Hitlerbarát elkötelezettségét vizsgálták. Ez a mondat akkor hangzik el, amikor az igazolóbíróság tagjai felmentették ugyan a legfőbb vádak alól Szabó Lőrincet, de ugyanakkor megfeddték írásai hangütése okán. Nos ekkor a költő a következőt mondja:
” …s talán még most sem tárhatok fel mindent…
Ennek a mondatnak az értelmezése egészen mostanáig váratott magára. Lőjjük le a poént! Mi az a nagy titok, amit ebben a most megjelent könyvedben olvastunk? – hangzott a kérdés, amelyre Kabdebó Loránt válaszolt.
Később arról a rejtélyes kapcsolatról beszélgettek, amit csak mostanában kutatnak angol, svéd és német történészek. Egy kapcsolat, ami Carl Rothe, a Göbbels féle Európai Írószövetség elnöke és John Dickinson angol kém között volt. Egy kapocs, amit vagy akit úgy hívtak: Szabó Lőrinc.
SZUBJEKTÍV JEGYZET
A nemesi származású kálvinista mozdonyvezető fia 1928-ban megírja a vezér című versét. Aztán évtizedekig vádolják, hogy ódát írt Hitlerhez, a Vezérhez. Később a vádak önálló életre kelnek. Hibába írja 1945-ös Naplójában, hogy az nem óda, nem köszöntő, hanem drámai monológ. A vezér benne nem Szálasi és nem Hitler, hanem maga Szabó Lőrinc vagy éppen Julius Caesar, vagy Nagy Sándor. A költő magyarázkodik. Németországi tudósításai és a zsidóság szerepvállalásáról írtak miatt, miközben aktív mentőként vesz részt a vészkorszakban. Ellentmondásos személyiségén mindenesetre haláláig rajtamarad a szélsőjobbos bélyeg.
