Amerikai régészek szerint egy román barlangból előkerült fosszíliák az Európában legkorábban letelepedett, modern emberek jelenlétére utalnak
Egy régészcsoport olyan emberi maradványokat azonosított, melyek a legkorábbi, Európában letelepedett modern emberekhez tartozhatott. A kutatócsapat hat csont korát vizsgálta. A csontokat a romániai Pester Muierii barlangban találták. A becslések szerint a maradványok kora 30 ezer év. A fosszíliák kérdéseket vetnek fel a neandervölgyiek lehetséges helyéről a modern emberi ősök között.
A Pestera Muireiinél előkerült emberi csontokat először 1952-ben azonosították, most azonban újból megvizsgálták azokat. Európában mindössze néhány olyan emberi maradványt találtak, melyek 28 ezer évnél idősebbek. Erik Trinkaus amerikai kutató és csapata radiokarbon datálással próbálta meghatározni a fosszíliák korát és elemezték anatómiai felépítésüket.
Az eredmények azt mutatták, hogy a fosszíliák 30 ezer évesek és a modern emberekre (Homo sapiens) jellemző jellegzetességeket mutatnak. Trinkaus és kollegái azonban azt állítják, hogy a csontokon az evolúciós rokonok, a neandervölgyiekre (Homo neanderthalensis) jellemző jellegzetességek is megfigyelhetőek.
A neandervölgyiek az európai fosszíliák szerint 400 ezer évvel ezelőtt jelentek meg a kontinensen. Ezek a zömök, fizikailag igen erős vadászok nagy területeket uraltak, nyugaton Angliától és Ibériától indulva, délen Izraelig és keleten Üzbegisztánig.
A modern emberek a tudomány szerint körülbelül 40 ezer évvel ezelőtt érkeztek Európába, és 10 ezer éven belül a neandervölgyiek gyakorlatilag eltűntek a kontinensről. 24 ezer évvel ezelőtt pedig az utolsó túlélők is eltűntek az Ibériai-félszigetről.
Míg számos kutató úgy hiszi, hogy a neandervölgyiek egyszerűen kihaltak -akár klímaváltozás, akár a modern emberekkel történő versengés miatt -, más kutatóknak az a véleménye, hogy a két emberős elkeveredett, így a neandervölgyiek is hozzájárultak a modern emberi génállományhoz.
Trinkaus és csapata a román csontokon számos olyan anatómiai jellegzetességet talált, melyek vagy primitív, vagy neandervölgyi jellemzőket hordoznak. Ezek között van egy nagy dudor a koponya hátsó részén, valamint egyéb jellegzetességek az alsó állkapcson és a lapockán.
Clive Gamble brit kutató szerint a felfedezések értékes információkat szolgáltathatnak az Európában letelepedett, korai modern emberekről. A kutató ugyanakkor óvatosan fogalmazott a keveredést illetően. A kutató szerint a helyzetet úgy lehet tisztázni, ha megvizsgálják az ősi DNS-t.
Hasonló kérdések merültek fel a csehországi Mladecben előkerült emberi koponyákkal, illetve az 1998-ban kiásott, Abrigo do Lagar Velho-i gyerekcsontvázzal kapcsolatban. A 25 ezer évvel ezelőtt meghalt fiú a kutatók szerint „hibrid”, modern és neandervölgyi jellemzőkkel.
hirado.hu/BBC
