2006.10.30., 2006. évfolyam, 43. szám
szerző: Mogyorósi Géza forrás: 168óra
cimke: glóbusz
Hat évtizeddel ezelőtt, 1946. október 16-án hajtották végre a náci főbűnösök nürnbergi perében halálra ítéltekre kirótt büntetést. A vesztes világháború után az emberiség ellen elkövetett szörnyűségekért csupán keveseknek kellett bitófán végezniük Németországban. Sőt: a rettegett Waffen-SS soraiban szolgálatot teljesített egyenruhások közül seregnyien „szép” karriert futhattak be kettészelt hazájukban.
Dürer városa 1933-tól a hitleri pártnapok révén került a filmhíradókba. 1945-ben aztán, midőn rekordszámú német vetett véget önkezével életének – köztük a „Führer” és neje, a Goebbels família, valamint az SS és a Gestapo tejhatalmú ura, Heinrich Himmler -, Nürnberg négyötöde romokban hevert. A Nemzetközi Katonai Törvényszék szovjet, brit, francia, amerikai bíráira szerény körülmények vártak a hajdan álomszép bajor, történelmi városban. A gigantikus perben a vádlottak padjára került náciknak háborús bűnökért, a béke és az emberiség ellen elkövetett aljasságaikért kellett felelniük.
Bűnhődések
Robert Ley, a Rajna-vidék korábbi gauleitere már a tárgyalássorozat elején, 1945 őszén öngyilkos lett. Az „álláshalmozó” Hermann Göring marsall (többek közt birodalmi miniszter, porosz miniszterelnök és a belügyi tárca irányítója, majd 1934-től erdészeti és vadászatügyi miniszter, „35-től a légierő főparancsnoka stb.) még megvárta az ítélethirdetést, és csak az akasztás előtti napon harapta szét a ciánkálikapszulát cellájában. Nem úszta meg a bitófát Hans Frank, aki a háború elejétől volt Lengyelország kegyetlen főkormányzója. Végrehajtották a halálos ítéletet a szintén jogász Wilhelm Fricken is, aki birodalmi belügyminiszterként megalkotta a faji törvényeket, majd szűk két évig a Cseh-Morva Protektorátus főbiztosaként tevékenykedett.
Kötélen végezte Alfred Jodl, a nemzetvédelmi ügyosztály korábbi vezetője, a Wehrmachtführungsamt irányítója és az ugyancsak vezérezredesi rangig karriert befutó Wilhelm Keitel, aki a hadseregszervezés területén szerzett, különböző posztokon rémes érdemeket. Az osztrák ügyvédből háborús bűnössé avanzsált Ernst Kaltenbrunner náci pályafutása 1938-ban indult, Akkor lett a bécsi biztonsági rendőrség parancsnoka, majd az SS-raglétrán jutott el a nürnbergi börtönudvar bitójáig. A londoni német nagykövetből a harmadik birodalom külügyminiszterévé „38-ban kinevezett Joachim von Ribbentropot is halálra ítélték. A nácik egyik főideológusát, a meghódított keleti régiók birodalmi miniszterét, Alfred Rosenberget ugyancsak. Nem kerülhette el sorsát a korábbi osztrák „báb”-kancellár, Arthur Seyss-Inquart sem, aki aktívan hozzájárult az Anschlusshoz, majd (volt) hazája birodalmi helytartójaként tevékenykedett, 1940-től Hollandia gyűlölt elnyomója volt. Zsurnaliszta is akadt a nürnbergi per kivégzett főbűnösei között: Julius Streicher a Der Stürmer főszerkesztőjeként alapozta meg rossz hírét az antifasiszták körében. De Frankföld antiszemita gauleitereként, professzionális faji uszítóként maradt meg a kordokumentumokban.
Nürnberg: Göring, Ribbentrop, Keitel, Rosenberg (elöl, balról jobbra) Adolf Hitler környezetéből néhányan hosszabb-rövidebb ideig tartó szabadságvesztéssel, illetve felmentéssel úszták meg az 1945-46-os, nagy nemzetközi érdeklődéssel követett pert.
A nürnbergi per során háborús bűnössé nyilvánították a Waffen-SS-t is. A koncentrációs táborok működtetésében is főszerepet játszó, mintegy 950 ezer fős Waffen-SS fiataljai persze mára vagy halottak, vagy agg emberek. És nemcsak Günter Grass vallomása támasztott meglepetéssel elegyes botrányt világszerte, de számos közszereplő is vallhatott volna hasonló múltról.
Ki gondolta volna például, hogy a most 92 esztendős Herbert Reinecker, a világ több mint száz országát meghódító Derrick-sorozat szellemi atyja, mielőtt forgatókönyvírásra adta a fejét, alaposan kikatonáskodta magát:
SS-korszakából főleg haditudósító mivoltára emlékszik vissza szívesen.
Adolf Hitler testőrségének obersturmführere volt Karl-Heinz Spilker. A 85 évesen is snájdig öregúr a háború után gründolt CSU-ban futott be rapid karriert. Sokáig a keresztényszociálisok kincstárnoka volt, s 1969-től negyedszázadon át a bonni Bundestagban képviselősködött.
Sikerek
A 80. születésnapját ünneplő Günter Samtlebe a Waffen-SS páncéloshadosztályában szolgált 1943-tól. Már 1946-ban belépett a náci időkben betiltott SPD-be. Pályája csúcsát 1973-ban érte el, akkor lett 1999-ig Dortmund főpolgármestere, és – akárcsak Grass, szülővárosának, Gdañsknak – napjainkban Samtlebe tiszteletbeli polgára.
A 90 éves Rudolf-August Oetker, noha ezzel sohasem dicsekedett, sajtójelentések szerint 1942-ben vonult be a fegyveres SS-hez. A többek közt sütőporairól elhíresült Dr. Oetker-konszern irányítását 1944-ben vette át. Az pusztán véletlen, hogy mostohaapja Heinrich Himmler baráti köréhez tartozott.
A háború után csak kevés német színésznek sikerült nemzetközi karriert befutnia. Kivételként erősítette a szabályt az 1928-as évjáratú Hardy Krüger. Az SS-nél szerzett ifjúkori fronttapasztalatait „beskatulyázott” sztárként, kék szemű, szőke nácik megszemélyesítőjeként, kalandfilmek hőseként kamatoztathatta nyugatnémet, francia, olasz, spanyol, angol, amerikai stb. produkciókban.
Európa egyik leggazdagabb üzletembere, a Metro-konszern 82 éves tulajdonosa az archívumok szerint a Waffen-SS alosztályában, az Adolf Hitler Leibstandartéban katonáskodott a zord időkben.
A még hosszan folytatható névsorból ragadjuk ki az 1925-ös születésű Bernhard Heisiget, aki önkéntesként vonult be a hadseregbe 1942-ben. A következő évben a fegyveres SS Hitlerjugend páncéloshadtestébe helyezték át. A béke beköszöntekor, 1947-ben belépett a Német Szocialista Egységpártba (SED), és még az NDK-ban is szokatlanul fiatalon, 36 esztendősen már egy lipcsei művészeti főiskola professzorává és rektorává nevezték ki.
Érdekes életutak…
