Sajátos, de Oroszországban széles körben elterjedt látásmóddal közelíti meg még ma is az 1956-os budapesti eseményeket, s értékeli a világpolitikai fejleményeket Vlagyimir Krjucskov (82 éves), a budapesti szovjet követség egykori munkatársa, a szovjet titkosszolgálat, a KGB későbbi főnöke.
HVG: A budapesti szovjet nagykövetség munkatársaként hogyan élte meg „belülről” 1956 októberét?
V. K.: Egy évvel az események előtt érkeztem budapesti állomáshelyemre. Akkor annyira stabilnak tűnt minden, hogy elképzelhetetlen volt, hogy egy év múlva lángba borul az ország. 1956 tavaszán kezdtük érezni, hogy valami megváltozott: egyre többen álltak elő azzal az egyébként jogos követeléssel, hogy a vezetés mondja el, mi az igazság a korábbi évek törvénytelenségei ügyében. Nyáron megérkezett Budapestre Anasztasz Mikojan, az SZKP politikai bizottságának a tagja, hogy megvizsgálja, mit lehet tenni a válság elmélyülésének magakadályozásáért. Találkozott Nagy Imrével is, aki nagyon megtetszett neki. Neve később többször is elhangzott a követségen tartott megbeszélésen, amikor azon tanakodtunk, hogy a magyar politikusok közül kit tekinthetünk megbízhatónak. Ez nagy tévedés volt, hiszen Nagy Imre mást mondott, és mást cselekedett. Az események október 6-án, Rajk László és társainak újratemetését követően gyorsultak fel. Én addig életemben nem láttam együtt ennyi embert. Számunkra ekkor vált egyértelművé, hogy nem lesz megállás, és a magyarkérdés nem a kormányzati épületekben, hanem az utcán fog eldőlni.
HVG: Október 23-án kint volt az utcán, látta, mi történik?
V. K.: Igen, és kezdetben még békésnek is tűnt számomra minden: a tüntetők énekeltek, nyugodtan vonultak. Ott voltam a Sztálin-szobornál is: a többség az emlékmű ledöntése után szétoszlott, s viszonylag kevesen maradtak a téren. Ekkor valaki azt javasolta, temessék el „Sztálint” szovjet földön, azaz a nagykövetség területén. A tömeg már a Bajza utcánál járt, amikor az emberek letettek szándékukról, és inkább feldarabolták a szobrot. A rádiónál viszont már megjelentek a szélsőségesek is.
HVG: Ön persze nyilván más füllel hallgatta, hogy „ruszkik haza”. Mi volt a szovjet politika reakciója arra, hogy egyre többen követelték a szovjet csapatok kivonását?
V. K.: Az ismét Magyarországra látogató Mikojan fölvette a kapcsolatot Nagy Imrével, aki egy szóval sem említette, hogy Magyarország ki akarna lépni a Varsói Szerződésből és a KGST-ből. Eközben azonban a magyar vezetés már egészen más politikát folytatott. Végre Mikojan is megértette, Nagy Imre kettős játékot űz. Mindezek ellenére október 30-án kivontuk Budapestről a szovjet csapatokat. Október utolsó napjaiban sokan telefonáltak a követségre, s kérték, hogy a szovjet hadsereg és Moszkva ne avatkozzon be a magyarországi eseményekbe. A szovjet katonák végül öt napig – október 30-ától november 4-éig – nem voltak Budapesten. November elején viszont már egészen más telefonokat kaptunk: egyre többen kérték, hogy csináljunk rendet.
Második oldal
HVG: Tudomásunk szerint nem éppen ez volt a néphangulat. Önök mégis eleget tettek a kérésnek…
V. K.: Nézze, magam is láttam a követséghez közeli utcákban, hogyan akasztják fel az ÁVO-sokat, illetve az ÁVO-hoz való tartozással vádolt embereket. Amikor november 4-én visszatértek Budapestre a szovjet erők, nagy veszteségeket szenvedtek: a háztetőkről lőtték a páncélosainkat. Az a meggyőződésem, hogy akik 23-án vonultak az utcára, nem voltak ellenforradalmárok, ám akik ártatlan embereket öldöstek, és végigvitték a Köztársaság téri vérontást, ellenforradalmároknak tekintendők.
HVG: Ahogy azt a Kádár-féle fehér könyv is megállapította… Charles Gati Vesztett illúziók című most megjelent könyvében azt állítja, Moszkva hajlandó lett volna hosszabb pórázra engedni Magyarországot, ám miután úgy látta, a magyarok túl sokat követeltek, bekeményített. Egyetért az értékeléssel?
V. K.: Nem azért vontuk vissza csapatainkat október 30-án, hogy visszatérjünk. Ám amikor láttuk, hogy vér folyik az utcákon, és Nagy Imre a Varsói Szerződésből és a KGST-ből való kilépésről beszél, megértettük a helyzet komolyságát. Nem engedhettük, hogy Budapest, majd az itteni események után esetleg más szocialista országok is hasonló útra lépjenek, mert az már kikezdte volna a státus quót.
HVG. Sokan úgy vélik, a szovjet vezetés kényszerítette Kádár Jánost arra, hogy leszámoljon Nagy Imrével. Mit tud erről?
V. K.: Nagy Imre ügyében bíróság döntött, és Kádár nem tiltakozott az eljárás és az ítélet ellen. Nagy Imre sorsában egyébként más az igazán érdekes. 1989-ben, a szovjet felderítés archívumának ellenőrzésekor rábukkantunk azokra a dokumentumokra, amelyekből kiderült, hogy Nagy az akkori szovjet titkosrendőrség, az NKVD ügynöke volt. Megtaláltuk a beszervezésről szóló anyagot, és megvannak azok a jelentések is, amelyekben Nagy a szovjetellenes magyarokról számolt be. Átadtuk Magyarországnak ezeket a dokumentumokat, ám az újratemetés lázában égő budapesti vezetés szemmel láthatóan nem akart ezzel a kérdéssel foglalkozni. Kádár egyébként nagyon sok jót tett Magyarországnak, ám nem sikerült igazán demokratikussá tennie azt. A Szovjetunióban ugyanakkor sokan nem tartották őt igazán baloldalinak, ám én – azt hiszem – értettem, mit akar csinálni. Az őt követő politikusok mind csak rosszabbak voltak. Úgy vélem egyébként, hogy a magyarországi változások azért következhettek be, mert nálunk beindult a Mihail Gorbacsov szovjet elnök által kezdeményezett peresztrojka. Gorbacsovnak pedig nemcsak Oroszországot, hanem a szocialista tábor többi országát is sikerült „átépítenie”.
HVG: Furcsa, hogy ezt éppen ön mondja, aki meghatározó szerepet játszott a Gorbacsov elleni 1991-es puccs előkészítésében és végrehajtásában. Miért akarták eltávolítani?
V. K.: A szovjet népnek és a világnak fogalma sem volt, milyen következményekkel jár majd a peresztrojka. Természetesen a legsúlyosabb következmény a Szovjetunió szétesése, ám ugyancsak nagy veszteséget jelent, hogy megromlott a kapcsolat a többi volt szocialista országgal. Gorbacsov úgy állt a Szovjetunió élén, hogy nem volt igazán szovjet ember, és úgy vezette a Szovjetunió Kommunista Pártját, hogy nem volt kommunista. Később egyébként ő maga is elismerte, hogy a feleségével már korábban úgy döntöttek, leszámolnak a kommunizmussal. De akik Gorbacsov után jöttek, azok sem voltak különbek. Demokratának nevezték magukat, ám inkább semmihez sem értő kalandoroknak, populistáknak minősíteném őket. A Borisz Jelcint váltó Vlagyimir Putyin az első, aki megmutatta a világnak, hogy normális, előretekintő politikusok is vannak ebben az országban.
HVG: Azért ebben is erősen megoszlanak a vélemények. De visszatérve az ön aktív korszakára: a magyarországi beavatkozás után negyed évszázaddal meghatározó szerepet játszott a Szovjetunió 1979-es afganisztáni bevonulásában és az ottani szovjet hírszerzési rendszer kiépítésében. Ennek megítélésében sem változott az álláspontja?
V. K.: Sokan kudarcnak látják, láttatják, de katonai szempontból megnyertük az afganisztáni háborút, még ha 1989-ben kivonultunk is az országból. Szövetségesünk, Mohamed Nadzsibullah például megőrizte a hatalmát. Végül az amerikaiak és a mi „demokratáink” segítségével Nadzsibullah megbukott, így az amerikaiak most azok ellen a tálibok ellen harcolnak, akiket ők fegyvereztek fel a szovjet hadsereg elleni harcra. Mi a hadműveletek mellett sok mindent építettünk is, az amerikaiak viszont csak az erőszakra alapozzák jelenlétüket. Ezért is gondolom úgy, előbb-utóbb megalázva fognak távozni Afganisztánból.
NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA
Hozzászólások
Érdekes, ez nekem is egyre inkább gondolatom, hogy talán kevesebb több lett volna… Régebben nem volt szó a normális forradalmárokról, most nincs szó arról a véres erőszakról, ami végülis elfeledve, de mégiscsak volt… Nekem erről a 22-es csapdája jutott eszembe, amikor a tűzoltók visszajöttel eloltani a tüzet, de addigra már elaludt magától…
#1 – Béla 2006. október 25. 20:26
Elmegy a…. ez a kedves elvtárs is! Mennyire másképp látja a dolgokat utólag… Azért az idő, hogy meg tudja szépíteni azt a gyalázatot, amit ezek a büdös szovjetek itt műveltek 40 évig!
A baj az, h. akár 1-2 év alatt is elfelejtődnek dolgok, és bizonyos emberek homlokegyenest mást mondanak, mint azelőtt!!
#2 – T 2006. október 25. 21:55
Azert nem volt semmi amit muveltek az orszagban,ma neztem meg a Szabadsag Szerelem cimu mozi filmet es teljesen visszaadta az akkori eletet.
Jol megharagudott a vilag a Szovjetekre nem kimeltek semmit es senkit.
#3 – Horvath Attila 2006. október 25. 22:50
Akkor most már napirendre lehetne venni újra a „Szabadság” téri emlékmű kérdését is.
Mit keres az ott még mindig? 45-ben végig gyalázták, rabolták az országot a szovjet katonák, 56-ban leverték a forradalmunkat! Ezért kell nekik emlékművet fenntartanunk? Vagy valakik csak provokációnak hagyták ott? A szocialista képviselőknek legyen egy „igaz” helyük, ahol a kattogtató fotósok előtt koszorúzhatnak?
Tisztelettel, vigyázva az épségére szállítsák valamelyik emlékhelyre, ahol nem kell attól tartani, hogy folyamatosan rongálják azok, akiknek egészen mást jelent a szabadság, mint amit a szovjet elnyomás képviselt!
Helyére tehetnék az „ismeretlen meggyalázott magyar asszony” szobrát, aki közkedvelt eszköze volt a kikapcsolődni vágyó szovjet katonáknak…
#4 – ldng 2006. október 25. 23:04
demagóg
#5 – cerasus 2006. október 25. 23:23
Hello,Attila,teljesen egyetértek Veled!
Annak idején,még a VH saját magát is „megszálló”,és nem „felszabadító” hadseregnek tekintette!
Az oroszoknak semmi jót nem köszönhettünk egész történelmünk során,45-ben,és később pedig pláne nem!
Az emlékműnek nincs helye a közterünkön,az oroszok meg úgyis állítottak elég emlékművet a „DICSŐ” katonáiknak!
#6 – ficoj 2006. október 25. 23:25
Az ilyenfajta „elvtarsaknak” amikor hazudnak sem hinnem el. Arra lettek nevelve es mindig nehezseg nelkul hazudtak le elozo hazugsagukat.
Ha kihagyjuk a harcokban elesett biztonsagiakat (ezek nem verengzesek aldozatai voltak) kb 21 az esetleg kivegzett AVO-sok szama. Annak sem lett volna szabad megtortenni es senki nem lett meggyikolva a harcolo forradalmarok altal. A Koztarsasag teri esemeny is lakossagi lincseles volt es a kommunista agent provokatorok uszitottak fel arra a nepet. Szo volt akkor arrol is, hogy a Kommi kaderpribekek utasitottak az AVO-sokat a megadasra, mialatt a ok es nacsalnikjaik tetotereken meglogtak. Tudtak mi fog tortenni, elokeszitettek, azt kivantak.
En haromszor kerultem fogsagba. Ketszer a szovietek harci korulmenyek kozott, harmadszor a manrezai Avo-sok amikor titokban Kiraly Belatol hoztam uzenetet, hogy senki ne menjen Nagykovacsiba. Az avo-sokkal volt masnapom a legbizonytalanabb. Nagyon kiakartak szedni, hogy ki es mi is voltam, ameddig a szoviet NKVD-ek jottek negy tankal, felszazad gyalogsaggal harom panceloson es vittek a Citadellaba.
Na, itt visszaterunk a Hazugsagra. Tobbszor ott volt egy soviet es figyelte a fordito es koztemi parbeszedet. Nagyon udvariasan viselkedett!. En soha nem arultam el, hogy ertettem oroszul igy megtudtam, hogy fotiszt a kovetsegrol. Amikor a forditot elkuldtek ratertek az egymas kozotti sulyosabb eszmecseere. Tudvan, hogy nem ertem elottem is nyiltan karattyoltak.
Lehazudtak azok mindent, egymasnak, a forditonak, telefonon a fonokeiknek, nekem. Persze en hihetetlen egyugyuseggel jatszottam a hulyet nekik igy tuleltem es ma is buszke lehetek magamra -megmaradtam!
Ha ez ugyan az ember ne higyjetek neki es volt comradjainak semmit!.
#7 – Bela FaSzegyy 2006. október 26. 00:28
Ha ez a manus náci lett volna, már rég kivégezték volna, vagy börtönben sínylődne élete végéig. De mivel kommunista, ezért lehetséges az, hogy 2006-ban interjút olvasok vele a hvg hasábjain, ahol nemzeti hőseinket gyalázza.
#8 – vilagvege 2006. október 26. 03:21
Azért ne feledjük: a magyar hadsereg támadt a nácikkal együtt a Szu-ra a II.vh.-ban. Ha az oroszok humánusabbnak is tartották a magyar katonákat, mégis csak kiszolgáltunk egy fasiszta, gyilkos hadsereget!
A forradalom leverését, nem a ruszki kiskatonák találták ki. Ők csak eszközök voltak, ahogyan mindig is azok a katonák a politika kezében !
#9 – objektív 2006. október 26. 04:25
Nagymamám állapotos volt a nagybátyámmal a „felszabadulásunk” idején. Amikor az orosz katonák betörtek hozzájuk, 9 gyermeket kellett elbujtatni és sajnos nem ok nélkül. Megerőszakolták volna a serdülő lányokat is, mint ahogy meg akarták erőszakolni a terhes nagymamám is… Óriási ramazuri lett, melynek az lett a következménye, hogy a nagybátyám értelmi fogyatékosan született meg….
Kb ilyenek voltak az oroszok…
#10 – kymco 2006. október 26. 05:46
A Szovjetúnióra támadó magyar hadsereg katonái is elkövettek szörnyű dolgokat, sokan tartják ma is úgy, hogy sokszor voltak kegyetlenebbek az SS-eknél.
A helyzet az, hogy ha valaki baromnak született, akkor hasonló helyzetekben baromként is fog viselkedni, legyen akár szovjet katona 44.-ben, Közép-Európában, akár magyar dzsentri tisztecske a Don-kanyarban, akár mai magyar szélsőjobb a TV-székház előtt.
#11 – Mákos Károly Pál 2006. október 26. 06:10
56-ban sehol senki nem követelte a munkahelyeik, lakásaik..visszaadását a volt tulajdonosoknak. Az újjáalakult kisgazdapárt is a 45 utáni kommunista segédlettel végrehajtott földosztáskor megkapott földek TSZ-ekből való visszaadását kérte. A 14pontos Műegyetemen megfogalmazott követelésekből 12 szociáldemokrata célokat fogalmazott meg.
Az oroszok katonaság kivonását és semleges Magyarországot követelés sem rendszerváltó irányultságú. A felkelők zöme munkás volt, köztük sok kommunista. Egy túlkapásokkal terhelt diktatúra tetteit elégelte meg az ország.
2./ Emlékművet és sírokat csak rongy emberek akarnak meggyalázni. Egyetlen orosz kiskatona sem 45-ben sem 56-ban nem jószántából és unalmában jött ide maghalni. Ők is annak a korszaknak az áldozatai.
3./ A II. világháború idején az általunk megszállt Ukrajnai részeken több mint 200ezer polgári áldozat volt. 7 partizánvadász zászlóaljunk, kik fogjokat sohasem ejtettek, tetteivel nem nagyon dicsekedhetünk.
#12 – Dr. Sütő László 2006. október 26. 06:16
Na látják ezzel van a gond. Amíg az ilyen őskövületek élnek és hajtogatják a sajátos nézeteiket addig tisztánlátás itt nem lesz. Az előttem hozzá szólók már a náci bűnöket kezdik belekeverni a történetbe. Akkor visszamahetünk egészen a tatárjárásig is akár, vagy esetleg a hunok randalírozásáig.Ez már megint a szokásos „mindent megmagyarázunk” hozzáállás, ami a „más is ezt tette” ovis hozzáállással párosul.
Mindennek tetejébe azok koszorúzzák az 56-os emlékműveket akik részt vettek annak leverésében a ruszkikkal.Szomorú dolgok ezek.Persze erről is O.V. tehet.
#13 – nyikto 2006. október 26. 07:27
Nyikto úr, egyáltalán nem csodálkozom, hogy nincs neve. Ön egy sajnálatosan elmulasztott abortusz áldozata, 44.-ben nyilaskeresztes, 49.-ben kékávós perspektivákkal.
#14 – Mákos Károly Pál 2006. október 26. 07:40
Milyen érdekes, hogy egy történelmi tanú visszaemlékezési kapcsán nem az általa mondott konkrétumokra reagáltaok, hanem belecsúsztok a közismert általánosító szemléletmódok ütköztetésébe, fűszerezve egyéni tapasztalatokkal.
Krjucskov megszólalását hitelesnek érzem. Miért kellene őt elítélni azért, mert a szocializmus és a szövetségesi rendszer fenntartását hivatásszerűen és odaadóan szolgálta ? Nemde pozitív látásmódot tükröz, hogy a reformpontjairól ismert Nagy Imrét favorizálta ?
Hogy október végén kivonultak Budapestről, az tény. Kérdés: hogy miért ?
Nagy Imre nem volt következetes politikus a forradalom alatt, és ezt Krjucskov helyesen tanúsítja. Nagy Imre 25-én még statáriummal fenyegette meg a fegyveres harcot továbbfolytatókat, de közben képtelen volt a kormány döntéseit végrehajtani, és teljesen alkalmatlan volt a rend helyreállítására. Miért is kellett hát a szövetségesi kapcsolat felmondásával fenyegetőzni, éppen 1956-ban ? Miért kellett a nagy medve bajuszát cibálni ?
#15 – boMisi 2006. október 26. 08:18
Jellemző, hogy azoknak van a legnagyobb hangjuk, akik sem 56-ban, sem 89-ben nem voltak még felnőttek, csak most kommunistáznak ezerrel. 89 előtt én is megtettem, de azóta baromság/gyávaság.
A „szovjet megszállókkal” kapcsolatban: Keresztapám itt Bács-Kiskunban egy szovjet laktanya és harckocsizó gyakorlótér közelében élt és nagyon jó kapcsolatot ápolt a tisztekkel, és 1988-90 környékén nagyon szidta ő is és sokan a környéken az akkori Fidesz-t és SzDSz-t,
hogy a szovjetek kivonulását követelik. „Hadd maradjanak, úgy se bántanak ezek senkit, itt legalább jó dolguk van, otthon meg a nyomor.”
Persze jó volt neki a szovjet kapcsolat, nem zavarta, hogy a tankok a szőleje mellett gyakorlatoztak, viszont 1 liter borért egy kanna gázolajat vagy benzint kaptak, egy demizson pálinkáért már színes TV-t tudtak seftelni (igaz, nem SONY, de akkoriban az is nagy szó volt). Amikor 91-ben elmentek, nagyon síratták a régi jó világot.
Ma már máshogy gondolkodik, néhány pohár jó vadkerti bor után nagyon szidja a rohadt komcsikat, még néhány pohár után a zsidókat is. Erősen jobboldali beállítottságó, mint a környéken szinte mindenki. Pedig emlékszem, 90 előtt nagyon szidták a rendszerváltó pártokat, „itt minden rendben van, minek hőzöngeni?”,
ezt kapta, aki az akkori Fidesz vagy SzDSz mellett „agitált”.
#16 – atta 2006. október 26. 09:56
Csatlakozva Mákos Károly Pál véleményéhez, meg szeretném jegyezni, hogy a Don kanyarban a magyar hadseregnek van emlékműve, holott ott egyértelműen semmi keresnivalója nem volt a magyar katonáknak. Ezt meggondolva, továbbá gondolva a partizánvadászatra, a munkaszolgálatosokkal való bánásra, 41-ben a Kőrösmezei tömegygyilkosságokban való honvédségi segítség nyújtásra, igazán nem szólhatunk a nálunk álló szovjet emlékmű ellen.
Másrészt a szovjet hadsereg tényleg a felszabadulást hozta az emberek egy részének, s itt csak nem csak a zsidóságra gondolok: 45-ben földosztás is volt.
Krjucskov visszaemlékezéséhez:
úgy tudom már Nagy Imre Varsói Szerződésből való kilépési nyilatkozata előtt elhatározták Moszkvában, hogy mégis leverik a magyar mozgolódást. Gondolom itt a világpolitikai események sokkal fontabbak voltak. Bár elképzelhető, ha Nagy Imre rendet tudott volna teremteni, s nem sodródik, maradhatott volna, s talán valami népfrontos jugoszláv vagy lengyel tipusu rendszer alakulhatott volna ki. Többet nem tudok elképzelni.
#17 – dr.Balogh Iván 2006. október 26. 10:01
Re: #11 – Mákos Károly Pál
Szélsőjobb??? Milyen szélsőjobb??? Magyarországon nincs szélsőjobb! Ha lenne, az SZDSZ mint politikai párt nem létezne, a zsinagógák előtt rohamrendőröknek kellene álldogálniuk minden nap, illetve Olaszliszkát törölni lehetne a térképről… dióhéjban ez lenne a jellemző. 🙂
Be kellene fejezni ezt az álságos és visszataszító kommunikációt, hogy magyarországon megjelentek a szélsőjobbos, vagy a fasiszta eszmék! A balliberális csőcselék addig hajtogatja ezt, míg a végén tényleg önszerveződnek majd ezek a csoportok, és akkor megnézhetik magukat a T. állampolgárok! Jelenleg egyetlen szélsőséges politikai szervezet van az országban, az SZDSZ… hadd ne kelljen egy ilyen internetes oldalon, egy ilyen cikknél ragoznom a magyarság elleni bűneiket! 🙂
Mindent elmond a mai társadalmi felfogásról az, hogy egy ilyen cikk alatt egyes hozzászólók a fasizmust kezdik belekeverni a történetbe! Ez egy bolond ország…
#18 – ldng 2006. október 26. 10:05
Én nem éltem 1956-ban, amiről sokan sokfélét mondanak. A jelen októberi eseményeket figyelembe véve, logikusan szemlélve a történteket, nyilvánvaló, hogy akkor is a csőcselék randalírozott (esetleg némely jogos követelést meglovagolva), rombolt, és gyilkolt, aztán utólag mindenki olyasmit magyarázott az eseményekbe, ami neki tetszett (minél több idő telik el, annál nehezebb ellenőrizni a hazugságokat), és ez azóta is így van. Vagy a saját érdekeit követi, vagy szolgamód kiszolgál másokat, saját gondolatok híján, ami a fenti hozzászólások többségéből is látható.
Ami a szovjeteket illeti, induljunk ki abból az alapvetésből, hogy a bűnt jogosan követi a büntetés, így ha egy ország megtámad egy másikat, annak részéről jogos akár a totális megtorlás is, hogy az ilyen cselekményeket a későbbiekben megelőzze. A történelmi tények ismeretében tehát hálásnak kellene lennünk, hogy a szovjetek nem tették a földdel egyenlővé az egész országot, és irtottak ki minden magyart. Az országot ért károkért, és a következményekért egyedül Horthy, az elvtelen szolga és társai, támogatói (az akkori jobboldal) okolhatók, mivel semmi nem kényszerítette rá őket a fasiszta Németország kiszolgálására. És ne hivatkozzunk Trianonra, amelyet szintén saját vezetőink hoztak az országra, nem külső erők, bármilyen megalázó is az. Éppen a magyar virtus az oka minden bajunknak, az a szent istváni hagyomány, hogy a saját vérünket külső segítséggel pusztítjuk el, vagy legalábbis próbáljuk elpusztítani.
Minden más csak porhintés.
#19 – Logic 2006. október 26. 10:26
Nagyon gyorsan elfelejtjük azt is, hogy mi mit tettünk a németekkel eggyütt ott, a második világháború alatt…
Szerintem már végre ketté kellene osztani a 1945- öt és 1956-ot…
#20 – bilbao 2006. október 26. 10:33
re: #18 – ldng
szegeny LDNG…
akkor azok a bakancsos emberkek akik szetvertek a varost amit majd az en penzemen is hoznak rendben, kocsikat gyujtanak stb azok mint a balliberalis csocselek voltak?:)))
tenyleg szinte latom, hogy a kapucni alatt zsido furtok kunkorodnak, es mikozben gyujtogatnak heberul imadkoznak
talan inkabb olvasd el figyelmesen a fenti Urak irasait a multrol, nem artana tanulnod vegre valamit..
#21 – nemecsek 2006. október 26. 11:42
Olvasva a hozzaszolasokat, mar ertem miert tartunk ott, ahol.Lassan mar azt koveteljuk, hogy jojjenek vissza a szovjetek.
Az ilyen emberek vagy lefizetett irnokok, vagy egyszeruen elmebetegek, akiknek magyarazhat az ember barmit. Ezert inkabb meg sem probalom, mert a vegen meg 56ert na meg 45ert is OVnak kell felelnie.
#22 – Miki 2006. október 26. 12:05
Re: #21 – nemecsek
„akik szetvertek a varost amit majd az en penzemen is hoznak rendben”
Érdekes, hogy kevesebb szó esik ilyenkor arról, hogy az államháztartást kik „verték szét”, pedig nagyon úgy néz ki, azt is a te pénzeddel akarják rendbehozni. Amiatt nem szorul össze a szíved? 🙂
„olvasd el figyelmesen a fenti Urak irasait a multrol”
A vélemény nyilvánító fórumok és a történelemórák köszönő viszonyban sincsenek egymással. Köszönöm a tanácsodat, de enélkül is elolvasok minden véleményt. 🙂 De azt ugye megérted, hogy nem egyforma színű történelemkönyvekből tanultunk az elmúlt évtizedekben, és lehet emiatt kissé eltérhet a véleményünk a múltról. 🙂
#23 – ldng 2006. október 26. 12:07
Nemecsek!
Jo lenne neked is tanulnod valamit! Pl. hogy tobb tizmillio embert meszaroltak le a kommunistak, amit jo lenne nem osszemosni a nacikkal. Ahogy a nacik megkaptak a buntetesuket, ugy ezeknek is megkellene. A „bezzeg a masik is” szolam nem mentseg.
Egyebkent meg nezd meg hol tart Ausztria,ahonnan kivonultak az oroszok, es hol tartunk mi, vagy barmelyik volt kommunista orszag.
Az meg mar siralmas, hogy a KGB volt vezetoje sirankozik nehany AVOs felakasztasaert. Mi van mar itt? A diktatorok, hogy masok viselkedjenek bekesen, ok meg csinalnak amit akarnak, pl. emberek megkinzasa, kivegzese, stb.? Ebredj mar fel!!!!
#24 – Miki 2006. október 26. 12:13
Az a baj, hogy már megint a múltba merül mindenki. Igen, „56-ban megszoptuk. „45-ben megszoptuk. Trianonnal megszoptuk. Hornnal megszoptuk. OV-vel megszoptuk. Fogjátok már fel, hogy saját magunkat szopatjuk, és még meg is magyarázzuk, hogy az nekünk miért is kell. Ha hátrafele nézek menet közbe, akkor valaminek nagyon csúnyán neki fogok menni. Ennyi. Ez pártállástól független.
#25 – Mikike 2006. október 26. 12:50
Mikie
Nem tunt meg neked fel, hogy mindig azok magyarazzak, hogy csak a jovovel foglalkozzunk, akik valamit nagyon rosszul csinaltak korabban?
Hogy elore tudjunk lepni, igenis a multat is elemezni kell. Az uzleti elet is ezt csinalja nem? Persze, nem jatszhat kizarolagos szerepet a mult, de akkor is.
Vagy te vigan felvennel valakit ugy,hogy 60szor volt bortonben, 100 ceget tett mar tonkre? Azzal a jelszoval, hogy a multtal ne foglalkozzunk?
#26 – Miki 2006. október 26. 13:16
Nem, természetesen nem vennék fel senkit, aki bizonyítottan rossz dolgokat tett, vagy – és ez a fontos – a saját szakterületén belül nem alkalmas a munkája elvégzésére. Talán én azért nem nézek annyit hátra, mert még sok van előre, és nem kell bánkódnom azon, amit eddig tettem, mert ha nem is sikerült minden tökéletesen, másnak biztos nem ártottam vele. És itt a lényeges különbség: vannak olyan emberek akik a saját, masszív sikertelenségük okán merülnek bele abba, hogy mit, hogyan csináltak volna jobban, és sajnos akik minél jobban belemerülnek ebbe, azok annál inkább hátráltatják saját magukat. És itt most alapvetően nem a buta, tehetségtelen, vagy bűnöző egyedekre gondolok, hanem az okosabbakra, akiknek pedig felelőségteljesebben kéne irányt mutatni.
#27 – Mikike 2006. október 26. 13:23
Szerintem mi kulonbozo dolgokrol beszelunk. En csak annyit mondtam, hogy altalaban azok hangoztatjak, hogy a jovovel foglalkozzunk, akiknek takargatni valojuk van a multban.
Persze, biztosan van sok olyan ember, aki allandoan a multrol beszel, es emiatt nem halad elore. De ez meg nem jelenti azt, hogy aki a multban bunoket kovetett el, annyival intezzuk el, hogy foglalkozzunk a jovovel.
#28 – Miki 2006. október 26. 13:50
Valóban alapvető probléma ebben az országban, hogy különböző „színű” történelemkönyvek/újságok vanna forgalomban (pontosabban: hogy a különbségek végletesek). Pl. ha valaki (ldng?) a Demokratát olvassa, azt hiheti, hogy a zsidók lövöldözték bele magukat a Dunába…
Tegnap néztem több helyen is híradót, és megdöbbenve tapasztaltam, hányféleképpen interpretálták az események külföldi sajtóvisszhangját.
Hogy ez kinek jó? Magyarországnak biztosan nem.
#29 – Big Brother 2006. október 26. 13:51
Egy 82éves szenilis barom véleménye nem mérvadó, legalábbis remélem. Azonban elgondolkodtató, hogy a HVG hogy engedhet meg magának ilyen cikket…
#30 – Marlowe 2006. október 26. 13:52
No igen, ez a cikk egy más nézőpontból mutatja be a dolgot, ami természetesen szerintem sem mérvadó, sőt, nyilvánvalóan szubjektív. Én persze nem is erre reagáltam, hanem arra, hogy egy ilyen cikk kapcsán – még ha a cikkíró kérdéseiből egyértelműen kiderül (szerintem legalábbis), hogy ő sem helyesli, amit az interjúalany mond a legtöbb esetben – MI esünk egymásnak. Magyarok. Csak mert fel vagyunk hergelve. És ebben mindkét oldal egyaránt hibás. Ott fent. Szerintem.
#31 – Mikike 2006. október 26. 13:58
Sok beszédnek…
Egyik ide másik oda, mi ez…
Hol tart Ausztria, és hol mi?
Ezek bonyolult kérdések, de az biztos, hogy ott mind vallásukat tekintve mind etnikai hovatartozásukat vesszük figyelembe EGYSÉGESEK. mi nem!!!
És ne álltassuk magunkat, hogy majd a Nyugat vagy kelet segít!
Tudta azt például valaki, hogy G. Bush elnök látogatása eredetileg nem is Magyarországra szólt, hanem Kijevbe?
De már ha ott zavaros a politikai helyzet beugrik már hozzánk.
Ennyi!
Nagy az emberek szája itthon, meg minket mindenhol ismernek meg mi vagyunk a legjobbak.
Valaki járt már a trianoni határokon túl, én igen, de nem is ez a fontos hanem az, hogy sajnos nem is ismernek minket, nem is beszélek itt politikai problémáinkról.
Magyarország mindig a valahová tartozás hibájába esik.
Volt itt török másfél évszázadon át,
volt itt osztrák kb: ugyanennyi, orosz 40 évig.
Magyarország, de más országokban is az egységben van az erő. Csak így győzött az ország a zsarnok felett. Nagy dumák, egymásra mutogatás, meglátjuk valaki előbb, valaki utóbb, hogy ez nem vezet sehová. Egy néhány napig csak egy, a sok jó anyag közül vagyunk a külföldi tudósítók számára.
A történelemből meg tanulni kell mindnyájunknak, hol van már a kommunizmus? De hibáiból tanuljunk, ugyanúgy mint a fasiszta multunkból.
És ismerjük be, hogy mi is erőszakosak és barbárok voltunk. Még ha ezt olyan nehéz beismerni. Ugye nehéz?
#32 – bilbao 2006. október 26. 14:18
A szovjeteknek szükségük volt a legszélsőségeseb kormány nyilatkozatokra, hogy beavatkozhassanak.
Ilyen volt a varsói szerződés felmondása, stb.
Ilyen volt a Köztársaság téri vérengzés, melyre minden valószínűség szerint a fényképészek meg lettek hivva.
Nagy Imre kétlaki játékára már akkor októberben felfigyelt a moszkvai USA nagykövet. Ő Zsukov elszólásai alapján következtetett. A mostani nyilatkozat cak gazolja a régit.
Zsukov már 1956 október 26.-án kiadta a felkészülési parancsot a második támadásra. Minden más egyéb rádióközlemények csak a félrevezetést szolgálták.
Moszkva is, Nagy Imre is.
#33 – Gyarmati Géza 2006. október 26. 14:21
Németh András helyében megkérdezném Krjucskov úrat, vajon tudott-e az „56 nyarán a Csepel Művekhez vezényelt kárpátaljai (magyarul beszélő) káderekről? s ha tudott, vajon milyen céllal jöttek? (forrás: Geréb Anna interjú-filmje az egyik szereplővel).
#34 – pósalaki 2006. október 26. 14:25
Sok beszédnek…
Egyik ide másik oda, mi ez…
Hol tart Ausztria, és hol mi?
Ezek bonyolult kérdések, de az biztos, hogy ott mind vallásukat tekintve mind etnikai hovatartozásukat vesszük figyelembe EGYSÉGESEK. mi nem!!!
És ne álltassuk magunkat, hogy majd a Nyugat vagy kelet segít!
Tudta azt például valaki, hogy G. Bush elnök látogatása eredetileg nem is Magyarországra szólt, hanem Kijevbe?
De már ha ott zavaros a politikai helyzet beugrik már hozzánk.
Ennyi!
Nagy az emberek szája itthon, meg minket mindenhol ismernek meg mi vagyunk a legjobbak.
Valaki járt már a trianoni határokon túl, én igen, de nem is ez a fontos hanem az, hogy sajnos nem is ismernek minket, nem is beszélek itt politikai problémáinkról.
Magyarország mindig a valahová tartozás hibájába esik.
Volt itt török másfél évszázadon át,
volt itt osztrák kb: ugyanennyi, orosz 40 évig.
Magyarország, de más országokban is az egységben van az erő. Csak így győzött az ország a zsarnok felett. Nagy dumák, egymásra mutogatás, meglátjuk valaki előbb, valaki utóbb, hogy ez nem vezet sehová. Egy néhány napig csak egy, a sok jó anyag közül vagyunk a külföldi tudósítók számára.
A történelemből meg tanulni kell mindnyájunknak, hol van már a kommunizmus? De hibáiból tanuljunk, ugyanúgy mint a fasiszta multunkból.
És ismerjük be, hogy mi is erőszakosak és barbárok voltunk. Még ha ezt olyan nehéz beismerni. Ugye nehéz?
#35 – bilbao 2006. október 26. 14:30
Név*:
Email*:
Az email cím nem jelenik meg az oldalon
Weboldal:
Kérjük írja be a baloldali számot!
Fenntartjuk a jogot mindazon hozzászólások visszautasítására, amelyek valamely faj, vallás, kisebbség ellen uszítanak, rágalmaznak, durva kifejezéseket tartalmaznak, illetve ellentmondanak szabályainknak.
