Forrás: Híradó

Varga Ágota dokumentumfilm-rendezővel és Ungváry Krisztián történésszel beszélgettünk

Kattintson ide a videó megtekintéséhez!

Megbocsájtható-e egy háborús bűnösnek, hogy százezreket küldött a halálba, ha az történetesen az édesapánk? Magyarországon eddig egy olyan dokumentumfilm készült, amiben leszármazottak szólalnak meg, akik együtt kell, hogy éljenek apjuk, nagyapjuk egykori tetteivel.

Varga Ágota dokumentumfilm-rendezővel és Ungváry Krisztián történésszel beszélgettünk.

A tavalyi, 36. Magyar Filmszemlén versenyző dokumentumfilmek közül Varga Ágotáé nyerte a rendezői díjat. A Leszármazottak című alkotás előtt Magyarországon még nem készült olyan film, ami egy háborús bűnös utódait, hozzátartozóit szólaltatta volna meg. A film főszereplője Endre Zsigmond, aki annak az Endre Lászlónak a fia, aki belügyi államtitkárként egyik fő felelőse volt a hazai zsidók haláltáborokba deportálásának és meggyilkolásának. Endre László egyesek szerint Eichmann magyar változata, Szabó Miklós történész szavaival élve a magyar fehér terror Corleone-családjának” feje, több százezer magyar zsidó gyilkosa. De mit mutat a film az Endre-dinasztiáról? A főszereplő Zsiga bácsi” egy kedélyes, nyolcvan feletti úr, kiváló testi és szellemi erőnek örvend, megszállottan gyűjt minden apja személyére vonatkozó iratot, az ő igazát bizonyító újságcikket, felolvassa Bajcsy-Zsilinszky apjáról írt dícsérő szavait. Eközben tagadja a holokausztot, nem hisz a túlélőknek és Ausschwitz az ő szemében munka- és nem megsemmisítőtábor. Varga Ágota pedig tudatosan nem szembesít, szinte kívülálló riporter, hagyja mesélni szereplőjét. A családtörténetre kiváncsi, amiben benne van a történelem is. (A film és annak riporteri módszere azóta is vitatott.)

Varga Ágota azt mondja, ha nem ilyen megengedő” módon beszélt volna riporterként Endre Zsigmonddal, akkor ez a film nem készülhetett volna el.

A filmben Endre Zsigmond elmondja, apja hogyan járt közre Horthy fiának ügyében New Yorkban, Fordnál – aki, csak úgy, mint az ő családja, a „zsidó terjeszkedést” tartotta a kor legnagyobb veszedelmének

Ungváry Krisztián szerint ez a film senkit sem tesz nácivá vagy antiszemitává. Ellenkezőleg, lerántja a leplet azokról, akik akként gondolkoznak.

Szó volt arról, hogy Endre Zsigmond nem válaszolt minden kérdésre, voltak dolgok, amikről szívesen beszélt, voltak, amikről kevésbé. Apja díszes egyenruhában való szerepléséről elfogultsággal szól, amikor a riporter arra kéri, olvassa fel apja cigánykérdésről írt javaslatát egy 1944-es lapból, azt visszautasítjaA filmben vannak olyan archív anyagok is, amikben találkozhatunk Endre Lászlóval, mint például az, amikor a háborús főbűnösök hazaszállításáról és kivégzésükről láthatunk korabeli képeket.

Kultúrház

Comments are closed.