Még a legjobbnak minősülő munkahelyek is csak elvétve kínálnak részmunkaidőt, távmunkát vagy egyéb családbarát foglalkoztatási formákat a gyermeket nevelő alkalmazottaknak.
,,Felvettek anélkül, hogy megkérdezték volna, mikor szeretnék szülni” – dicsérte új munkahelyét az Abbott Laboratories Magyarország Kft. egyik dolgozója. A magyarországi vállalatok többsége azonban nemhogy rugalmas, családbarát foglalkoztatási formákat nem ajánl a gyermeket nevelő munkavállalóknak, de az Abbott-dolgozó által említett, a munkavállalói jogokat sértő kérdések még ma is szinte mindennaposak a felvételi interjúkon. Elenyészően kevés az olyan cég, amely tudomást vesz arról, hogy munkavállalóinak a munkahelyen kívül is van életük. Pedig a családbarát szemlélet haszna forintban is mérhető – vélekednek a szakértők -, a magánéletükben kiegyensúlyozott dolgozók ugyanis ritkábban betegszenek meg, és kevesebbet hiányoznak. A felmérések szerint több év átlagában általános tendencia, hogy a munkavállalóik iránt leginkább megértő vállalatoknál 2,5-3 nappal, azaz mintegy harminc százalékkal kisebb az egy főre eső hiányzás, mint más cégeknél.
A dolgozó nők között részmunkaidőben foglalkoztatottak arányát tekintve hazánk 2003-ban 28 százalékpontos lemaradásban volt az EU-tizenötök átlagához viszonyítva – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal felméréséből. Míg a Magyarországon foglalkoztatott 15-74 éves nők 6 százaléka dolgozott részmunkaidőben, addig a tizenötök átlaga elérte a 34 százalékot. Itthon azóta sem történt változás: 2005-ben a 15 és 64 év közötti foglalkoztatott nők mindössze 5,5 százaléka sorolta magát a részfoglalkozásúak körébe. Mindaddig az állam sem ösztönözte ezt a foglalkoztatási formát: a munkáltató egészen 2005-ig a részmunkaidős dolgozók után is a nyolcórás taksa szerint kényszerült fizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást. „Másrészt azért sem érzékelhető a részmunkaidősök iránti kereslet, mert a kevés ilyen pozícióra a munkáltatók bármikor találnak jelentkezőt az óriási hazai inaktív tömegből” – mutatott rá a HVG-nek Frei Mária szociológus.
Bár a gyermeket nevelő anyáknak ideális megoldás lenne, a cégek közül csak nagyon kevés alkalmazza a klasszikus „job-sharinget”, azaz az osztott munkaidő-beosztást. Ennek lényege, hogy ugyanazt a nyolcórás állást két munkavállaló tölti be 4-4 órában, egymást stafétaszerűen váltva a nap közepén. De még az e megoldást a kevesek egyikeként bevezető Budapest Bank Zrt. (BB) munkatársai közül is mindössze két, gyesről visszatérő anyuka él ezzel a lehetőséggel. Ám ma már csaknem minden tizedik BB-alkalmazott részmunkaidős, emellett a cég négy évvel ezelőtt különböző rugalmas munkaidőrendszereket is bevezetett. „Felismertük, ez elengedhetetlen ahhoz, hogy megtartsuk munkatársainkat” – magyarázta a lépést a HVG-nek Barcza Ilona hr-menedzser.
A legnépszerűbb a (törzsidőn felüli) flexibilis munkaidő-beosztás, amelyben mindenki a saját napi rutinjához igazíthatja munkaidejét. Így a szülők számára nem okoz gondot, ha reggel nyolcra be kell adniuk csemetéjüket az iskolába vagy az óvodába, fél négyre pedig érte kell menniük, hiszen utána folytathatják a munkát. Választhatnák a dolgozók az úgynevezett sűrített munkahetet is, azazhogy négy napig tíz-tíz órát töltenek munkahelyükön, ezzel szabaddá téve az ötödik munkanapot.
Még ösztönzi is – egyedülálló módon – a gyermekvállalást a GfK Hungária Piackutató Kft., amely gyermekenként egy évet aktív munkaviszonyként ír jóvá nyilvántartásában, ami a hűségjuttatásoknál lehet fontos a munkavállaló számára. A cég emellett a gyermek születésekor egyszeri 70 ezer forintos támogatást ad a dolgozóknak.
A terhesség ideje alatt teljes munkaidős bérért ajánl munkaidő-kedvezményes foglalkoztatást a National Instruments Europe Kft. (NI). A szülés után ismét munkába állóknak pedig, ha korábban kiemelten stresszes munkájuk volt, új munkakört teremtenek. Talán ennek is köszönhető, hogy az NI-nél százszázalékos a gyermeket szülő nők visszatérése – véli Hajdú Judit hr-vezető, ráadásul átlagban csak két évet töltenek távol a cégtől az anyukák.
A távmunka aránya szakértői becslések szerint még a fél százalékot sem éri el Magyarországon. Ebben a foglalkoztatási formában úttörőnek számít a Cisco Systems Magyarország Kft., amely nemcsak a dolgozók otthoni ADSL-előfizetését finanszírozza, de a munkahelyi adatbázisokhoz való hozzáférést is lehetővé teszi. „Ha egy munkatárs családi okok miatt huzamosabb ideig nem tud dolgozni, fizetés nélküli szabadságot kínálunk neki, és miután megoldódtak a magánéleti gondjai, visszatérhet állásába” – mondta a HVG-nek Sinkó Judit píár-menedzser. Ha pedig egy Cisco-alkalmazott karitatív munkát szeretne végezni akár bel-, akár külföldön, például kórházakban vagy menekülttáborokban, a cég az „igazolt hiányzás” időtartama alatt – de legfeljebb hat hónapig – változatlanul utalja a munkabérét. A világ 77 országában leányvállalattal rendelkező Cisco saját válságkezelési programmal is óvja dolgozóit: ha bármelyik munkatársuk a világ bármely országában akár magánúton, akár munka közben veszélyhelyzetbe kerül, a Cisco segélyhívóját tárcsázva jelentheti azt, és a vállalat a bajba jutott segítségére küld valakit.
NAGY-SZILITSÁN ESZTER
Hozzászólások
Név*:
Email*:
Az email cím nem jelenik meg az oldalon
Weboldal:
Kérjük írja be a baloldali számot!
Fenntartjuk a jogot mindazon hozzászólások visszautasítására, amelyek valamely faj, vallás, kisebbség ellen uszítanak, rágalmaznak, durva kifejezéseket tartalmaznak, illetve ellentmondanak szabályainknak.
