A forradalom bölcsőjének tekintett Műegyetemen délután két órakor felavatták az októberi szabadságharc emlékművét. A Csikszentmihályi Róbert művész készítette emlékmű előtt Vizi E. Szilveszter, az Akadémia elnöke mondott beszédet.
2006.10.23 15:28 MTI
Közjogi méltóságok koszorúzása a 301-es parcellánál
Külföldi delegációk koszorúztak a 301-es parcellánál
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján 15 külföldi delegáció helyezett el koszorút a Rákoskeresztúri Újköztemető 301-es parcellájánál hétfőn délután. Elsőként a magyar kormány nevében Göncz Kinga külügyi és Szekeres Imre honvédelmi miniszter koszorúzott, az ünnepségen a parlamenti pártok közül az MDF képviseltette magát. Dávid Ibolya, pártelnök az MTI-nek elmondta: az MDF a nemzeti ünnepeken a nemzet egységét képviseli.
Felavatták a műegyetemi emlékművet
Felavatták a Műegyetem épületénél emelt 1956-os emlékművet hétfőn délután; a szoborcsoport az ,56-os szerveztek képviselőinek javaslatára készült. „Az 1956-os forradalom megrengette a világot. Csodálatos tizenhárom napja történelmet írt, világtörténelmet. (…) 1956 álma több mint harminc évig álom maradt, de örök időkre szolgáljon tanulságul arra, hogy a szabadság, az igazság és az emberi méltóság a legfontosabb értékek” – mondta Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az emlékmű avatásakor mondott beszédében.
Emlékeztetett arra, hogy a Műszaki Egyetemen fogalmazták meg 1956 céljait, az épület elől indult útjára október 23-án a forradalom. Vizi E. Szilveszter szerint tizenhét évvel a rendszerváltás után és ötven évvel a huszadik század legbátrabb szabadságharca után is „nehéz teherként nyomja vállunkat a közös múlt„. „Voltak, akik lövettek. Voltak, akik lőttek. És voltak, akiket lőttek. (…) Elmulasztottunk tisztán és őszintén szembe nézni ezzel” – mondta. Az eseményen felolvasták Sólyom László köszöntő levelét. A köztársasági elnök ebben kiemelte: 1956 örök erkölcsi példát adott a világnak. Az események óta két emberöltőnyi idő telt el, 1956 azonban még mindig nem vált nemzeti ünnepé – tette hozzá az államfő.
A szobor leleplezését követően többek között mintegy tíz ,56-os szervezet képviselője koszorúzta meg az emlékhelyet. A Műegyetem rakparton tartott ünnepségen több százan vettek részt. A tömegben a néhány magyar nemzeti színű zászló mellett egy ausztrál lobogót is lehetett látni. A hétfőn felavatott alkotás félkör alakú, a közepén látható embercsoportból kiemelkedik egy több mint négy méter magas női alak. Az emlékmű jobb és bal szárnyán egy-egy felirat olvasható: „Az 1956-os forradalom bölcsője”, valamint „Üdv néked ifjúság! Üdvöz légy magyar nép!”.
Az alkotókat Csíkszentmihályi Róbert szobrászt, illetve Schilling Róbert építészt az 56-os szervezetek által összeállított zsűri választotta ki. Az emlékhely kivitelezését a kormány 150 millió forinttal támogatta. Csíkszentmihályi Róbert Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, kiváló művész.
Nagy Imrének és mártírtársainak avattak emléktáblát a Corvin közben
Katonai tiszteletadással avattak emléktáblát Nagy Imre miniszterelnöknek és mártírtársainak, illetve Pál Kovács Lászlónak, az 1956-os Corvin közi harcosok parancsnokának hétfőn a Corvin közben. Nagy Imre, Maléter Pál, Losonczi Géza, Gyimes Miklós emléktábláját Jánosi Katalin, a mártír miniszterelnök unokája és Kopátsy Sándorné, Budapest – közelmúltban elhunyt – 1956-os rendőr-főkapitányának özvegye, a Corvin közi harcosok parancsnokának emléket állító táblát Havril András vezérezredes, vezérkari főnök és Bocskai T. József, az Igazolt Magyar Szabadságharcos Világszövetség elnöke leplezte le.
A világszövetség elnöke egyúttal átadta Havril Andrásnak a Pálinkás Palavicini Antalról elnevezett 1956-os történelmi zászlót. A vezérkari főnök rövid köszöntő beszédében elmondta, hogy két éve, amikor a Magyar Honvédség áttért az önkéntes hivatásos haderő rendszerére, új katonai kultúra is született, amely magában foglalja a hősökre való emlékezést és a példaképkeresést is. Kifejtette, hogy ezekben a gondolatokban méltó helyük van az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek.
Jánosi Katalin beszédében azt hangsúlyozta, hogy mindig mesterkéltnek tartotta a forradalmárok, mártírok szétválasztását utcai harcosokra, illetve értelmiségiekre, politikusokra, mivel 1956-ban mindenki tette azt, amit rá mért sorsa: valaki az utcai harcokban, valaki az egyetemeken, a munkahelyén, vagy a parlamentben. Hozzáfűzte, hogy Nagy Imre miniszterelnök jogi keretbe foglalta az egyszerű forradalmárok követeléseit és állami szintre emelte azokat.
Bocskai T. József úgy értékelte, hogy ma is olyan nemzeti egységre van szükség, mint 1956-ban, amikor az utcán egymásba karolva vitték a szabadságot és együtt tudott cselekedni zsidó, cigány, sváb és magyar, valamint nem kérdezte senki, hogy ki kommunista, és ki nem, egy közös cél volt – „Ruszkik haza, szabadságot Magyarországnak!”
Barna Péter, a Világszövetség főtitkára azt fejtette ki, hogy 1956-ban egy addig porig alázott nép mutatott nemzetközi jelentőségű példát a hazafiságból, a nemzeti öntudat újjáéledéséből, és a bátorságból. Az emléktáblákat Tempfli József, nagyváradi megyéspüspök szentelte fel, visszaemlékezve – a megfogalmazása szerint – a Vörös Hadsereg tankjai mögé bújt kommunista vezetőkre is, akiknek nem volt elég több száz ember kivégzése, több tízezer bebörtönzése, megnyomorítása, hanem 30 éven át bemocskolták a forradalmat, annak szellemét is ki akarva irtani.
Az 1999 óta meglévő 1956-os szabadtéri múzeum részeivé vált tábláknál koszorút helyeztek el a Magyar Honvédség, a Honvédelmi Minisztérium, az Igazolt Magyar Szabadságharcos Világszövetség nemzetközi szervei, valamint civil, hagyományőrző egyesületek, egyesülések képviselői.
Koszorúzás Nagy Imre szobránál
Több közjogi méltóság, köztük Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb bíróság elnöke, Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke koszorúzott a budapesti Vértanúk terén, Nagy Imre mártír miniszterelnök szobránál hétfőn, kora délután.
A megemlékezésre eljött Jánosi Katalin, Nagy Imre unokája és Mérai Tibor, az 1956 óta Párizsban élő író. Jelen volt Takács Albert, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának helyettese. A kordonokkal körülvett Vértanúk tere szomszédságában a Kossuth térről korábban kiszorított tüntetők is voltak, akik a miniszterelnököt gyalázó jelszavakat kiáltottak a koszorúzók felé.
Sólyom László köztársasági elnök és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke nem vett részt a koszorúzáson. Az államfő ebben az időben José Manuel Barrosoval, az Európai Bizottság elnökével találkozott, Szili Katalin pedig Stepan Mesic horvát államfővel folytatott előre egyeztetett kétoldalú megbeszélést.
Szociáldemokrata megemlékezés Kéthly Anna sírjánál
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából tartott megemlékezést és koszorúzást Kéthly Anna, egykori szociáldemokrata államminiszter sírjánál a Szociáldemokrata Párt (SZDP), valamint a politikus nevét viselő szociáldemokrata kulturális egyesület hétfőn Budapesten, a Rákoskeresztúri Új Köztemető 300-as parcellájánál.
Ki kell emelni Kéthly Anna 1956-os szerepét, hiszen tagja volt az akkor megalakult Nagy Imre kormánynak, amelynek államminisztere volt – mondta Bácskai Sándor, az SZDP főtitkára, a kulturális egyesület elnöke az összegyűlt huszonöt emlékező előtt. Sajnálatosnak nevezete, hogy az ünnepségsorozatban nem említik a politikus szerepét, annak ellenére, hogy Kétlhy Anna a nemzetközi fórumokon „kiállt a magyar forradalom mellett” és hirdette: megbukott Magyarországon a szocializmus.
A megemlékezés végén az emlékezők, a párt, az egyesület és a Munkavállalók Szabad Szakszervezetének képviselő koszorúkat és virágokat helyeztek el a sírnál. Az SZDP megkoszorúzta Nagy Ernő (1918-2005) egykori tiszteletbeli pártelnök sírját is.
Kéthly Anna 1889. november 16-án született Budapesten. 1919 végétől a szociáldemokrata nőmozgalom egyik vezetője volt, 1926-1938 között szerkesztette és kiadta a Nőmunkás című lapot. 1920-ban belépett az MSZDP-be, 1922-1939 és 1945-1948 között parlamenti képviselő volt. 1943-1944-ben pártja megbízottjaként polgári politikusokkal és az angolszász szövetségesekkel tárgyalt a háborúból való kiugrás lehetőségéről.
1945-től a Szociáldemokrata Párt politikai bizottságának tagja, a Világosság felelős szerkesztője, 1948-ig pártja frakcióvezetője és a parlament alelnöke volt. Mint a munkásegység ellenzőjét, 1948-ban kizárták a pártból és megfosztották képviselői mandátumától. 1950-ben összeesküvés és kémkedés koholt vádjával letartóztatták, 1954-ben életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, ugyanezen év végén egyéni kegyelemmel szabadult. 1956-ban részt vett az SZDP újraszervezésében, október 31-től a párt elnöke, november 2-4. között Nagy Imre kormányának államminisztere volt. 1956 novemberében a II. Internacionálé bécsi értekezletén értesült a szovjet intervencióról és nem tért vissza Magyarországra, Belgiumban telepedett le.
Kéthly Anna 1976. szeptember 7-én hunyt el Belgiumban, hamvait 1990-ben hozták haza. A politikust 1994-ben rehabilitálták.
Felvonták a Magyar Köztársaság lobogóját a Kossuth Lajos téren
(Bővebb cikk a témában)
Katonai tiszteletadással, a Himnusz hangjaira vonták fel a Magyar Köztársaság lobogóját az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren, hétfőn délelőtt az 1956-os forradalom 50., illetve a Magyar Köztársaság kikiáltásának 17. évfordulóján.
Elfogadták a Budapest „56 Szabadság Nyilatkozatot
(Bővebb cikk a témában)
Az állami lobogó felvonását és a koszorúzást követően a Budapesten tartózkodó külföldi államfők, miniszterelnökök, miniszterek, nemzetközi szervezetek képviselői Sólyom László, köztársasági elnök, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Szili Katalin házelnök, Lomniczi Zoltán legfőbb bíró és Bihari Mihály Alkotmánybírósági elnök vezetésével a parlament épületébe vonulva először megtekintették a kupolacsarnokban kiállított szent koronát.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseménykrónikája
(Bővebb cikk a témában)
50 évvel ezelőtt, 1956. október 23-án tört ki az 1956-os magyarországi forradalom és szabadságharc. Az október 22. és november 4. közötti események legfontosabb történései.
Külföldi politikusok ünnepi üzenetei az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére
(Bővebb cikk a témában)
Az 1956-os forradalom és szabadság harc 50- évfordulójának tiszteletére több ország politikusa ünnepi üzenetet intézet Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek.
Országszerte megemlékezések és tisztelgés a hősök előtt a szabadságharc 50. évfordulója alkalmából
(Bővebb cikk a témában)
Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján az ország több városában megemlékeztek és emlékművet avattak, így tisztelegve a forradalom hősei előtt.
A Fidesz és a KDNP képviselői a rákoskeresztúri köztemetőben koszorúztak
(Bővebb cikk a témában)
A Fidesz-KDNP frakciószövetség képviselői hétfőn reggel rótták le kegyeletüket a rákoskeresztúri köztemető 301-es és 298-as parcellájánál Nagy Imre miniszterelnök, a névtelen áldozatok és elesettek síremlékénél, valamint az emlékműnél.
