2006. október 16. (14. oldal)
Varga Klára
D o k u m e n t u m f i l m
Kasztner Rezső kolozsvári zsidó újságíró volt, meggyőződéses cionista, a Budapesti Mentőbizottság alelnöke. Ebben a minőségében tárgyalt Eichmannal, és sikerült elérnie, hogy 1680 zsidót egy vonatszerelvény Svájcba menekítsen 1944 júniusában. Kasztner maga is elmenekülhetett volna, de Eichmann egyik beosztottjával, Beckerrel inkább végigjárta a koncentrációs táborokat, és megegyezett arról, hogy a még életben lévő zsidókat ne öljék meg, a táborokat pedig adják majd át az amerikaiaknak vagy a szovjeteknek, s aztán a nürnbergi perben tanúskodott Becker mellett, mert mint mondta, megígérte neki. A Kasztner-csoport tevékenysége azonban nemcsak ezért kavar heves vitákat a mai napig a túlélők és a történészek körében, hanem azért is, mert Kasztner meggyőződéses cionistaként elsősorban életerős fiatalokat és a szellemi elit tagjait mentette meg a leendő zsidó állam számára. Sokakat jelentős pénzösszegek fejében menekített ki – ezeket a pénzeket újabb mentésekre fordította -, de a szemére vetik azt is, hogy mivel a németekkel tárgyalt, inkább volt kollaboráns, mint zsidómentő.
Radó Gyula rendező és Bubryák István producer-szerkesztő háromrészes, A Kasztner-vonat című filmje azt kérdezi, ki volt hát Kasztner Rezső? Egy sorban kellene már rég emlegetnünk Perlascával, Wallenberggel, Schindlerrel, utcát kellene elnevezni róla, mint Komoly Ottóról, vagy meg kell maradnia olyan történelmi figurának, akinek ha bátorságát nem is vonja kétségbe senki, a neve mögött mégis mindig ott maradnak a kérdőjelek?
A dokumentumfilm első része a történelmi hátteret tisztázza történészek és túlélők megszólaltatásával. Tudták-e a magyar zsidók, tudhatták-e egyáltalán, hogy az út végén mi vár rájuk, tudta-e az ország népe, s ha javarészt nem tudták, ezért ki a felelős? A titokban érkező híreknek, figyelmeztetéseknek pedig hittek-e? – többek között ezeket a kérdéseket tisztázzák a megszólalók. A második részben a Kasztner-vonat és a Strasshofba tartó vonat utasai – köztük Komoly Ottó és Kasztner Rezső lánya – mesélik el megmenekülésük történetét.
A harmadik rész azt taglalja, hogy avatkozott be Kasztner Rezső későbbi sorsába és megítélésébe a napi politika. Egy bulvárlap azzal támadta Kasztnert, hogy nem tett meg mindent az európai zsidók mentéséért, mert fontosabb volt számára Izrael megalapítása. Kasztner beperelte a cikkírót. A per pedig országos jelentőségűvé szélesedett, s az akkori politikai ellenzék választási tőkét kovácsolt belőle a maga számára. Mire az izraeli legfelsőbb bíróság igazságot adott Kasztnernek, ő már nem élt: 1957-ben egy fanatikus fiatalember a nyílt utcán agyonlőtte.
Radóék filmje egyaránt megszólaltatja pró és kontra a véleményeket, s megnyitja az utat afelé, hogy a zsidóüldözések és -mentések története csorbítatlanul épülhessen be a közös történelmi emlékezetbe.
(A Kasztner-vonat. Magyar dokumentumfilm. Rendezte: Radó Gyula.)
